Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-143

104 143. országos illés deczemfoer 1. 1885. Á terv némi tekintetben új eombinatiót képvisel, de tagadhatatlanul nagy mértékben veszi igénybe az állam közreműködését is. A társulatnak ugyanis tartozásai ez idő szerint összesen 10.030,000 írtra mennek, ezen kivül a védművek kiépítése czéljából készített tervek 1.800.000 frt költséget okoznak. Ezen összeg fedezése czéljából van véve egy tizenkét millió frtnyi névszerinti értékű kölcsön a következő modalitások szerint. A kölcsönt maga a társulat venné fel önállóan kibocsátandó kötvények alapján; azonban ezen kölcsönből 1 millió frt utáni járuléknak fizetésére az állam vállalkozik. Ezen kivül az 1879: XXXIV. törvényczikkben kikötött és a járuléknak egy évi összegére menő tartalékalapnak lekötésén kivül még a járuléknak egy fél évi részletéből képeztetnék egy külön tartalékalap, mely a rátáknak pontos fizetésére és a kezeléssel járó költségek fedezésére szolgál. Ezen tartalékalapra nézve van e törvényjavaslatban egy új intézkedés, a mely némi tekintetben az államnak indirect garaníiáját foglalja magában és ez ugy szól, hogy az állam azon kötelezettséget vállalja magára, miszerint ezen második tartalékalapnak épentartásáról gondoskodik, azaz, ha esetleg a hátralékok miatt, abból fizetések eszközöltetnének, a papir kamatozására, annak a tartaléknak kiegészítéséről gondoskodni fog ; harmadszor az állam hozzájárulása és illetőleg támogatása nyilvánul különben a törvényekben kilátásba helyezett és minden vízszabályozási társulattal szemben egyaránt érvényesített adóvisszatérítésben azon összegek után, melyek a védművek kiépítésére fordíttatnának. Azonban itt is azon különbség van, melyet eddig csakis a kőrösmenti vizszabályozásnál alkalmazott az állam, hogy tudniillik nem ugy, mint a többi társulatokkal szemben, csak a tényleg felhasznált összeg után történik az adóvisszatérítés, hanem már az előirányzat alajrján a védművek folytatására szükséges összeg után is. Kérdés tárgyát képezheti az, van-e az államnak kötelezettsége és áll-e az államnak érdekében ily valóban jelentékeny áldozatok hozatala? Hogy az államnak kötelezettsége lenne, senki sem állíthatja, az sem a törvényekben, sem külön szerződésekben nem gyökerezik. Azonban hogy egy ily vidéken, mely most már a társulat külön árterének megállapítása után, 430,000 katastralis holdra megy és annyi községnek és virágzó városnak érdekével függ össze, midőn már minden más combinatio és mód meghiúsult arra nézve, hogy egy ily nagy társulatnak először védmtívei kiépíttessenek, másodszor pénzügyei rendeztessenek: akkor magának az adóalapnak nagyfontosságú érdeke és annak biztosítása, továbbá a közgazdasági fejlődésnek egy ily nagy területen lehetővé tétele azt hiszem elég nagy államérdeket képez arra nézve, hogy indokolja, ha más gyakorlati alternatíva nem létezik, az államnak ily mértékben való áldozatkészségét. Egy másik kérdés az, hogy vájjon ezen mívelet által és az államnak ily áldozata által legalább birunk-e biztosítékkal arra nézve, hogy egyfelől a társulat pénzügyei rendeztetnek, másfelől, hogy a védművek csakugyan kiépíttetnek és abba a karba helyeztetnek, hogy ott árvízveszélynek a vidék kitéve ne legyen. A mi az első kérdést illeti, ez pénzügyi számításnak a dolga. Méltóztatnak hallani, hogy egyfelől a társulatnak tartozásai tíz millió 30,000 forintra mennek, másfelől a szükséges összeg még a technikusok megállapítása — a kormány ellenőrzése alatt történt megállapítása — szerint egy millió 800,000 frtra megy, tehát körülbelül tizenegy millió 800,000 forintnyi szükség van. Ezzel szemben az az összeg, mely tizenkét milliónyinévszerintkötvénynek kibocsátása alapján, a tervezett 90 44%-os cursus alapján bejön csak tiz millió 300,000 forintra megy, tehát körülbelül egy millió 500,000 forintyi hiány mutatkozik még. Ennek a fedezésére .szolgál először az adóvisszatérítés, még pediglen annak azon része is, a mely 1883. és 1884-ben a társulattól vissza lőn tartva azért, mert a társulat viszonyai ilyen függő, rendezetlen állapotban voltak. Itt már magában véve van 500,000 forintnyi fedezet. Másfelől fedezetéül szolgálnak ezen hiánynak még a társulatnak hátralékai is. Ezek egy millió 700,000 forintra mennek. Azonban azt állítani, hogy ez az egy millió 700,000 forint egyformán és az utolsó forintig realisálható, nem lehet, nem lehet már magának a kormánynak intézkedései folytán is, annyiban, a mennyiben az új ártérfejlesztés megállapítása, másodszor az új katasternek felvétele alapján a kivetések most már egészen más alapon, minden esetre igazságosabb alapon történnek, ennek a következtében tehát a kivetési arányok ennél a társulatnál lényegesen változtak. Minthogy pediglen igazságos és méltányos az, hogy a régi, hibás alapon kivetett és részben épen a hibás kivetés folytán keletkezett járuléki hátralék ezen új alap és új kulcs szerint számoltassanak el: ennek természetes következménye az, hogy ott egyfelől a túlfizetéseknél visszatérítések lesznek, másfelől pedig bizonyos összegek az időközben beállott fizetésképtelenségeknél fogva leirandók lesznek. Azonban ha a legszigorúbb számításokat veszszük is, komolyan lehet számítani arra, miszerint a még hiányzó összeg a járuléki hátralékokból be fog folyni. Pénzügyi fedezet tehát lenne.