Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-143

143. országos ölés ä"eczeinber I. 1885. 1Q3 Mindezen feliratok és kérvények tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett kiadatnak a ház gazdasági bizottságának. Jelentem a t. háznak, hogy a hatodik ősi osztály az állandó igazoló bizottságba Dacsó Pál képviselő urat választotta meg. Ezen választás alapján, melyet a 6. osztály elnöke Králicz Béla képviselő ur jelentett be, Dacsó Pál képviselő ur az állandó igazoló bizottság tagjának jelentetik ki és kötelessége teljesítésére utasittatik. _Az elnökségnek egyéb jelenteni valója nincs. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Az idő előhaladottsága miatt és mivel nincs kilátás arra, hogy az 1886. évi állami költségvetés még ez évben letárgyalható legyen, van szerencsém benyújtani az 1886. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot; kérem azt kinyomatni, szétosztatni és tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Az 1886. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat a hozzácsatolt indokolással együtt kinyomatván és szétosztatván, előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Vámos Béla, a kérvény! bizottság előadója: T. képviselőház! Van szerencsém bemutatni a kérvények 16. számú sorozatát azon kéréssel , hogy annak kiny omatását, szétosztását is legközelebbi szombati ülés napirendjére való kitűzését elhatározni méltóztassék. Elnök: A sor jegyzék ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a kérvények a legközelebbi szombaton fognak tárgyaltatni. Több bejelentés nem levén, következik a napirend és pedig a jegyzői kar jelentése, a nmlt ülésben megejtett választás eredményéről. Tibád Antal jegyző (olvassa). Az igazságügyi bizottságban hiányzó egytagra beadatott összesen 172 szavazat. Ebből üres volt 4. A legtöbb szavazatot nyerte Chorin Ferencz és pedig 149 szava zatot. Az első bíráló bizottságban hiányzó tagra beadatott 178 szavazat. Üres volt kettő. Legtöbb szavazatot nyert Porubszky Jenő éspedig 176 szavazatot; a többi szavazat egyesek közt megoszlott, Elnök: A jegyzői kar jelentése alapján Chorin Ferencz képviselő ur az igazságügyi bizottság tagjául jelentetik ki; az első biráló bizottság tagjáuPpedíg Porubszky Jenő képviselő ur, a ki legkMelebb az esküt le fogja tenni. Következik a pénzügyi bizottság jelentése atemes-bégavölgyi Tizszabályozási társulat pénzügyi viszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Atemesbégavölgyi vizszabályozó társulat 1871-ben alakult. Azonban alakulása és működésének megkezdése után csakhamar pénzügyi zavarokba jutott. 1873-ban pénzügyeinek rendezése czéljából hat milliónyi kölcsönt vett föl, melynek valósítása azonban oly kedvezőtlen körülmények között eszközöltetett,hogy annak tulaj donképen csak kétharmad része fordítathatott rendeltetése ezéljára. Egyfelől ezen körülmény, másfelől pedig az a tény, hogy a társulat védmtíveinek kiépítése folytonosan hiányosan és nagyrészben elkésve történt, harmadszor az a körülmény, hogy az árfejlesztés nem eszközöltetett, lényeges befolyással voltak arra, hogy a társulat pénzügyi viszonyai nem hogy rendezve lettek volna, hanem folytonosan rosszabbultak. Erre befolyt nemcsak a kölcsönök terhes volta, de egyszersmind ajárnlékoknak helytelen alapon való kivetése is, minek részben az tulajdonítható, hogy a hátralékok folytonosan szaporodtak, a társulatnak a szükséges építkezésekre kellő pénze nem volt és ennek következtében a társulat ugy árvizeknek, mint pénzzavaroknak folyton ki volt téve. Ezen körülményeket látva a kormány, az 1882. évi XXVI. törvény ezikk által felhatalmazást adatott magának arra, hogy a társalat ügyeit állami kezelésbe vegye, illetőleg arra, hogy bizottságot alakítson és azt annak segedelmével kezelje. Magában a kezelésben több rend és helyesebb elvek jutottak ugyan érvényre, azonban a pénzügyi viszonyok rendezése nem sikerült. Ezen működésnek és kezelésnek egyik főeredménye volt az árfejlesztés keresztülvitele s ennek következtében azon arányos és igazságos alapnak megteremtése, mely a kölcsönök fedezésére és magának a védmtíveknek építésére szükséges összegek pótlására szükséges, azonban a pénzügyi tekintetben az adósságoknak, melyeknek egy része pedig igen terhes volt, egy része pedig az állammal szemben tulajdonképen előleg alakjában köttetett, ezek rendezésére nem történt semmi. Kísérletek történtek ugyan társulati alapon magán kölcsönök eszközlésére, azonban ezek czélra nem vezettek, ugy hogy az a nagy vidék, melyben [12 város és 74 község van érdekelve, a legnagyobb calamitásoknak volt és van folytonosan kitéve. Azt biszem tehát, helyesen cselekedett a ministerium, midőn ezen körülményekkel szemben látva azt, hogy magán és társulati utón nem lesz czélravezető és nem lehetséges a rendezés, az állami közreműködést, részben támogatást kilátásba helyezte, ha czélszerű combinatio jön létre ezen művelet keresztülvitelére, így jött létre ezen terv, melynek végrehajtására felhatalmazást kér a kormány a törvényhozástól.