Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-112
90 112. országos ülés április 27. 1885. a nihilismusnak ott tere nincs. De ha e vidéket az | ország kebeléről leszakítjuk, hogy ha azt akarata | ellenére koldusbotra juttatjuk, hogy az ide fog » vezetni, a nélkül, hogy a t. minister ur tudná, j hová fog vezetni, ez több, mint bizonyos. Mit kértünk mi a t. kormánytól? Nem kértünk sem többet, sem kevesebbet, mint a mit jogosan és törvényesen kérhettünk: kértük autonómiánk vissza állítását, kértük a kormánybiztos eltávolítását; ígértük, hogy autonomicus utón a sz; bályozást erőnkhöz képest mi vihessük keresztül. És mit kérünk most? Most pedig kérjük: az osztályoknak hivatalból felülvizsgálását, kérjük az ártér újbóli fejlesztését és kérjük azt, hogy mi befolyást gyakorolhassunk a saját képviselőink által akkor, midőn rólunk és nélkülünk akarnak határozni, hogy mi is érvényesíthessük jogainkat, hogy vidékünk érdekeit megóvhassuk. (Helyeslés a hal- és a szélső baloldalon.) Ezt kérjük mi t. ház. És ugyan, van-e a háznak egyetlenegy tagja is, legyen bár kormánypárti, vagy bármely párthoz tartozó, a ki ezen igazságos, jogos kívánságot tőlünk megtagadhassa % (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Azt hiszem, hogy jó érzelmű ember ezt meg nem tagadhatja. És ezzel a t. ház megelégedést és megnyugvást szerezne a vidéknek. Ha ezt a minister ur meg nem tenné, a milyen jó szándékkal és félremagyarázhatlan tisztelettel vagyok a minister ur iránt, magamis az ellenkező véleményre jutnék; mert egy ministernek nem szabad egy vidéket ily kétes jövőnek kitenni. [Zaj a jobboldalon) Bocsánatot kérek, ha netalán erősebben fejeztem ki magamat a kelleténél; de én kötelességemet teljesítem; nem tehetek róla, hogyjobban szeretem szülőföldem elhagyatott ártatlan népét, semhogy bárki által kizsákmányoltatni engedném. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha én a magam érdekét legyezném s nem a közérdeket védelmezném, bátran e javaslat elfogadása mellett szólhatnék, mert hiszen a czélba vett szabályozás az én érdekemben is történnék. Megmondom az okát, miért? Nem illik az embernek a saját érdekével foglalkoznia, de mégis, hogy nem magamhoz állok legközelebb, erre felhozok egy példát. Az én csekély birtokom, ugy a feleségemé is a felső Eábánál van s én, ha mindjárt ezt a csekély birtokot a haza oltárára le kellene tennem, mr.radok a ki vagyok; szűkebb körülmények közt ugyan, de élni csak meg élnék. Egészen lent a Rába partján áll a sebesi kastély — kastélynak csúfolják, bár náddal van fedve — ott van az én vagyonom központosítva. Egy nap, egy óra alatt ezrekre menő kárt szenvedhetek mind terményeimben, mind instructióimban s mikor a Kába árja megjön, hét számra, hónapokig kell dolgozni egész teljes erőmből. Nem. fordulhatok a hatóságokhoz segélyért, mert mikorra az megérkeznék, már régen úsznánk. Ha a szabályozás létre jön és az első kapa vágás megtörténik, a káptalannal történt szerződésem értelmében nekem semmi közöm hozzá, én biztosítva vagyok minden kár ellen. De mégsem tehetek róla — nekem gyermekeim nincsenek, a lelkemen el nem tudnám viselni, hogy azok a szegény emberek a szabályozás által birtokaikból ugy szólván kiforgattassanak. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Nem akarnám tovább untatni a t. házat, csak arra kérem, méltóztassék figyelembe venni az általam elmondottakat. Én nem találom kielégítőnek azt az indítványt sem, a mit gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam benyújtott, de mégis megnyugtatóbbnak az érdekeltekre nézve abban a tekintetben, hogy legalább nem esik rajtuk oly nagy sérelem. Én tehát ezt a szabályozási tervet általánosságban sem íogadom el, hanexn gróf Károlyi Sándor határozati javaslatához járulok és kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Bodoky Lajos ministeri tanácsos: Mélyen t, képviselőház! A minister ur ő excellentiájának megbízásából bátorkodom felszólalni. (Halljuk ! Halljuk!) Röviden előadom a Rábaszabályozás fejlődésének és azon intézkedéseknek történetét, a melyek e körül történtek. Előadásom folyamán természetesen több helyt reflectálnom kell majd az előttem szólott képviselő urnak előadására, előre is bocsánatot kell azonban kérnem, ha nem tudnék rá kimerítőleg válaszolni, részben azért, mert nem mindent hallottam, a mit mondott, némely részére nézve pedig meg kell engednem, hogy talán, hibásan hallottam és így ha nem híven idézném, méltóztassanak helyreigazítani. A Rábaszabályozás története teljes hűséggel van előadva a ministeriumnak a törvényjavaslathoz csatolt indokolásában. Ez a Rábaszabályozás ügye már körülbelül 300 éve foglalkoztatja ugy a megyéket és egyéb hatóságokat, minta törvényhozásokat is. Kezdeményezésére nézve nem lehet azt mondani, hogy az csak egyes vidékektől eredt volna, mert bizony petitiók jöttek akkor az országgyűléshez valamennyi a Rábaszabályozásban érdekelt megyétől, igy Veszprém-, Vas-, Sopron- és Győrmegyéktől. A legújabb mozgalom azonban azóta, hogy az alkotmányos felelős ministerium fennáll, tulajdonkép Győrmegye közönségének egy beadványa alapján indíttatott meg, a melyben Győrmegye közönsége azt állítván, hogy a Rábának, Rápczának és a Rába összes mellékfolyóinak szabályozása nagy költséggel jár, ennélfogva ők azt most egyesítetten keresztülvinni nem akarják,
