Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

112. országos Ülés április 27. 1885 91 hanem mindenesetre kérik, hogy legalább a Rába szabályozása vitessék keresztül. Ezen kérelem folytán Ürményi József tiszavölgyi királyi biztos kiküldetett oda, hogy a Rápczára nézve a szabályozási terveket készíttesse el és általában véve beszélje meg az érdekeltekkel, hogy niikép lehetne az ügyet megindítani, tovább fejleszteni és végül eredményre vezetni. A kormánybiztos ur az összes Rába és Rápcza vidékének érdekeltjeit 1870. ápril 20-dikára Szombathelyre, tehát Vasmegyébe hivta egybe. Meg is jelentek ott az érdekeltek mind és mindnyájának óhajtása abban nyilvánult, hogy ők magának a Rápczának szabályozásával megelégedve nem lesznek, hanem óhajtják egyszersmind a Rába szabályozásának keresztülvitelét is, még pedig kérik a kormányt, hogy a Rába, Rápcza és a vele kapcsolatos vizek szabályozására nézve a tervezetet saját közegén készíttesse el. Ekkor küldte ki a kormány, mint megemlítve volt, Űjházy János akkori főmérnököt ezen tervek elkészítésére. Újházy főmérnök először csak a Rábaszabályozás tervét készítette el és az iránt benyújtott egy költségvetést, a mely, ha jól emlékezem két és fél millióra volt előirányozva. Midőn ezen terv az érdekeltségnek bemuttatott, ez kimondó'ta rá, hogy a Rábaszabályozás összefüggésben van a Hanságnak és a Fertőnek lecsapolásával is, a mennyiben magát a Fertőt a Rába árjai táplálják és ha meg lesz akadályozva az, hogy a Rába kiöntései átmenjenek a Fertőbe, már maga ezen tény által is a Fertő vidéke ezen szabályozásnak nagy hasznát veszi; kellene tehát és a méltányosság ugy követelné, hogy magához a Rábaszabályozáshoz a Fertő vidéke is hozzászóljon, de miután ez által a Fertő viáéke még is az áradástól teljesen ment nem lesz, nem volna méltányos, hogy csak magához a Rábához járuljon, ő pedig czélját tökéletesen el ne érje. Azt határozta tehát az érdekeltség, hogy olyan tervet készítsen, a mely egyszersmind a Hanság kiszárítását és a Fertő lecsapolását is magában foglalja. 0 azután külön a Fertő és Hanság lecsapolására elkészítette a tervet a nélkül, hogy összefüggésbe hozta volna a két tervet egymással, tudniillik a Rábaszabályozást és a Fertő és Hanság kiszárítását. Ezen tervek alapján hivatott azután össze 1873-ban a mostani Rábaszabályozó-társulat alakuló közgyűlése. Az alakuló közgyűlés meghallgatván a tervek előterjesztését és felismerve a mi abban foglaltatik, ő az ott lefektetett szabályozási elveket elfogadta, a mely szabályozási elvek ugyanazok, melyek a mostani tervben foglaltatnak, tudniillik elfogadta, hogy a Rába medréből a malomgátak kihányassanak. A mi nem új dolog, mert a mióta a Rábaszabályozásról szó volt 30 éven keresztül, minden nézet az volt, hogy ezen malomgátak kihányassanak, s akkor a Rábaszabályozás keresztül lesz vihető. Másodszor elfogadta a Rábatöltéseket, elfogadta a Fertő lecsapolását és a Hanság kiszárítását, de miután a tervezetet nagyon általánosnak találta, azon nézetben volt, hogy e tervet azzal a községgel helyesen keresztülvinni nem lehet, abban a gyűlésben az alapszabályokat is megállapította és mindjárt az első szakaszban felvétetni rendelte a szabályozás czélj'ának programmját. Ezt felolvasni nem akarom, minthogy tegnapelőtt a minister ur ő nagyméltósága ugy is felolvasta, hogy mi mindent ölel fel azon tervezet. Ezek után megbízta saját mérnökét, hogy ezen programm szerint, de az Újházy által megállapított terv elvei alapján a részletes tervet dolgozza ki, egyúttal intézkedjék az iránt is, hogy az ártérfejlesztés és osztályozás a társulat területén megtörténjék. Két-három év alatt a terv elkészült. És elő lett terjesztve ugy a mint a törvény előírja a társulat választmányának. Ezt megelőzőleg még azt kell elmondanom, hogy megtartsam a történet fonalát, hogy a társulat ugyanazon gyűlésen, melyben a részletes tervek elkészítése iránt intézkedett, egyszersmind a maga alapszabályait is megállapította. És ezen alapszabályokban kijelentette, hogy ugyanazon alapelveket, melyeket Űjházy tervében lefektetett, elfogadja, de szükségesnek tartja, hogy részletes tervek dolgoztassanak ki ezen tervezet alapján. Ezen alapszabályok felterjesztettek a kormányhoz. A kormány, illetőleg a közmunka- és közlekedési miniszter az alapszabályokat az 1874. évi október 2-dikán helyben hagyta. Törvényeink értelmében tehát nem tagadható, hogy a társulat alakilag tökéletesen helyesen megalakult, a társulat létezik. A részletes tervek elkészülvén, kiderült először az, hogy csakugyan mindazon területek között, a melyeket az érdekeltség először is contemplált, oly szoros összefüggés van hydrographiai szempontból, hogy azokat különválasztani és elkülönítve a szabályozást végrehajtani alig lehetséges, másodszor kiderült — a mi a társulatban a legnagyobb elégületlenségnek lett az oka — hogy ezen nagy czélt másként elérni nem lehet, mint ll millió frt költséggel. Ekkor kezdődött a társulat körében a zavar, a melyet súlyosbított azon körülmény, hogy időközben a társulat saját autonóm hatáskörében a malomgätakat kisajátította és azoknak árát kivetés alapjáu akarta fedezni. Ez a kivetés nem folyt be és igy a költséget a társulat nem fedezhette. Ezen malomgátakra úgy mint a minister ur ő nagyméltósága tegnapelőtt mondta, a ministerium kisajátítási engedélyt tulajdonképen nem adott, hanem a ministerium leiratában azt mondta, hogy tartózkodjék a társulat a malomgátak kihányásától, hanem a helyett az 1840: X. törvényczikk alapján járjon el, mely 12*