Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

82 111. országos iílt's április 25. lS"-5 a szakaszok árját, mert ezen általam beterjesztett törvényjavaslat is csak 9 §-ból áll. Horánszky képviselő ur hosszabb indokolással egy határozati javaslatot nyújtott be ; indokolása folyamán különösen három pontban összegezte nézeteit, a mely három nézet tekintetbe vételével gondolta átdolgozandónak és újra a képviselőház elé térj esztendőnek a szőnyegen levő törvényjavaslatot. Az egyik, a mit ki akar mondani, az ártér revisiója a classificatió és hozzájárulási arány szerint. (Halljuk!) -, T. ház! Bizonyos mértékig ehhez hozzá járultam, ugy a mint ez a közlekedésügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslatnak 5. §-ban jelezve van. Ennek ugyanis harmadik alineája következőleg szól: „A közmunka- és közlekedési minister utasíttatik, hogy az osztályozást és teherviselési kulcsot az ezen törvény által elrendelt munkálatok folytán elért haszon arányában a 2. §-ban alakíttatni rendelt véleményező bizottság s a kormánybiztos meghallgatása mellett, ideiglenesen kiigazíthassa arra az időre, mig a szabályozás azon hátralevő része is, mely ezen törvény tárgyát nem képezi, be fog fejeztetni." Gróf Károlyi t. képviselő ur azt hiszi, hogy ez nem fog bekövetkezni soha sem. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem; én azt hiszem, hogy igen. Mi lesz, hanem következik be? Azon esetben megmarad a kormány által rectificált helyes új kulcs. Ha pedig bekövetkezik a 2. §. keresztülvitele, akkor meg helyén lesz nem a kormány által a társulatra ráoctroyált calassificatiót és osztályozást hagyni életben, hanem a társulatnak megadni azon jogkört, hogy saját autonóm hatáskörében a maga módján intézkedjék. Én sokkal helyesebbnek látóin a második módot és ennél fogva azon irányban, a melyben Horánszky t. képviselő ur határozati javaslatában kívánja, menni nem óhajtok. A másik óhajtása az, hogy a classificátióra vonatkozó revisió hivatalból eszközöltessék és annak eredménye felett az 1885 : XIV. törvényczikk 13. és következő szakaszaiban szabályozott törvényes eljárás engedtessék meg. Ha a kormányra van bizva, akkor hivatalból eszközöltetik, ha nem is mondatik ki ez külön, miután az 5. §. arra hivja fel a kormányt, hogy ezt cselekedje meg. De hivatalból kell úgy is keresztülvinni s ezért nem szükséges a bizottsághoz visszautasítani a törvényjavaslatot, mert ez a dolog természetében van. Harmadszor azt kívánja a képviselő ur, hogy. „A revisió folytán felmerülő panaszok felett ne az érdekelt törvényhatóságok valamelyikének alispánja, hanem a véleményező bizottság véleményének meghallgatása mellett elsőfokúlag a kormánybiztos, másodfokúlag pedig a ministerium döntsön, fenmaradván természetesen a törvény rendes utján való orvoslás." Ez kérem úgy is meg van ; ezért szintén nem szükséges a javaslatot visszautasítani a bizottsághoz. Mert ott, a hol kormánybiztos van, már pedig méltóztatik látni, hogy addig, a mig a müvelet tart, a kormánybiztos fentartása contempláltatik, a megye felügyelete megszűnik azon időre, a mig a kormánybiztos működik. Osakegy dologban nem szűnik meg: az ártér fejlesztése kérdésében felmerült panaszoknál, a hol az alispánnak joga fennáll. De hisz itt erről nincs szó, mert nem az ártérfejlesz tésről, hanem classificátióról kívánunk intézkedni. A negyedik pont így szól: „Az ártérfejleszfcés, osztályozás és kivetési kulcs revisiójának befejezése előtt a végleges szabályozási teher kiróható ne legyen." Mi, a végleges szabályozási terv keresztülvitelét nem gátolni, hanem siettetni akarjuk. A törvényben ki van mondva, hogy hat év alatt hajtandó végre a munkálat, azon időre tehát el kell készülni a kormánynak — már a ki akkor közlekedési minister lesz-e tervezettel, hogy classificatió és hozzájárulási arányt mily módon változtatja meg ideiglenesen, a meddig bekövetkezik a végleges tervezet, de ha az megvan, akkor hadd jöjjön minnél hamarabb a további építkezés keresztülvitele, kétségkívül annál hamarabb fogja üdvös hatását az egész terűiéire kiterjeszteni. Az 5-ik pont igy szól: „A maximális megterheltetés, valamint az időközi hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések a különvélemény értelmében állapíttassanak meg." Ez, mint bátor voltam jelenteni a 15 — 25 krajczárra vonatkozik. Ezt azonban nem lehet ugy egyszerre, hamar megcsinálni, de még ha lehetne is, oly kicsi dolog, hogy nem méltó arra a fáradságra, melylyel jár. A 6.pontigy szól: „A véleményező bizottság fele részben az ártér nagyobb birtokosai, fele részben pedig a községek képviselőiből, de az érdekeltek ajánlatára alapíttassák és véleményezési hatásköre az ügymenet minden ágára kiterjesztessék. * Ezt illetőleg is van megjegyzésem : (Halljuk!) Egyfelől megkülönbözteti a kis- és nagybirtokost, mit én tenni nem óhajtok. Ez eddig nem volt kitüntetve, hanem a kormány mindig igyekezett kiválasztani az érdekeltek közül azokat, kik jelentékeny szerepet vittek a dolgokban, a kik ismerték a ügyet, kétségkívül arra is volt tekintettel, ki van érdekelve nagyobb területtel. Nehézség még ennél nem merült fel, mindig az illető társulat megnyugvásával találkozott az intézkedés, ugy hogy ezen megkülönböztetést nagy- és kisbirtokos közt, megvallom, nem tartom czélszerünek. (Helyeslés jóbbfelől.) A másik pedig, a mi itt egyszerűen oda van vetve, az, hogy az „érdekeltek ajánlatára". Kérdem, hogyan? Közgyűlést hívjunk össze, vagy mit? Azt a