Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

111. országos ülés ápriíis 25. 1385 Sl és méltatlanságai rectifieáltassanak. Ez oly bőven kifejtve, mint a közlekedésügyi bizottság áltat szerkesztett szövegben nem volt; én azonban, minthogy különben is íntentiómban feküdt —• hozzájárultam ahhoz, a mit a bizottság azon szempontból is javasolt, hogy nagyon sok aggályt szüntet meg, ha a törvényjavaslat explicite kimondja, a mi egyébiránt más törvényünkben is benne van és nagy valószinüséggel benne lesz az általános vízjogi törvényben is, hogy mindenki azon arányban járul hozzá valamely vízszabályozási vagy vízhasznosítási műbelet költségeihez, a melyben annak hasznát veszi. Másfelől az is ki van mondva, hogy az osztályozási és hozzájárulási arányban előfordulható helytelenségek ideiglenesen, mig a végleges, illetőleg a 12 millió forintos munka keresztül vitetik, a közlekedési minister által hivatalosan igazíttassanak ki. Én ehhez szívesen hozzá járultam, mert ez megnyugtatja azokat, a kik attól tartanak, hogy oly munkához is hozzá kell járulniok, a melynek vagy egyáltalában nem, vagy ki tudja mikor fogják hasznát vehetni. Felhozatott a catastrális holdankénti 15 és 25 kros hozzájárulási arányra nézve, hogy a íninisterium egy külön osztályozást állítson fel. Ezt azt gondolom, még mielőtt mondatott volna, megcáfolta a t. előadó ur, mert mikép lehessen a 15 és 25 krajezáros kivetési arányban való hozzájárulást most megállapítani, midőn még nincsenek adataink arra nézve, hogy a végrehajtandó munkálatnak mi lesz az eredménye? Ez teljesen lehetetlen, mert ennek keresztülvitele esetleg többe kerülhetne, mint a mennyi a holdanként 15 és 25 kr. hozzájárulásból egy évre nyerhető. Ez tehát először kivihetetlen, azután pedig felesleges, mert a hozzájárulás csakugyan kevés. Méltóztassanak meggondolni, hogy 100 holdra 15 krajczárjával 15, 25 krajczárjával pedig 25 forint esik és hogy nincs használható föld az egész országban, a mely ezt az összeget be ne hozná, vagy ennél esetleg töbliet is ne jövedelmezne, ha 100 holdból csak tíz hold is igazán jó. A maximális megterheltetés kérdését Károlyi Sándor grófképviselő ura 6.600,000 forintos munkálatnak keresztül vitele után mutatkozó eredményekre is ki akarja terjeszteni. Mint már voltam bátor j élezni, itt a kérdés az, hogy lehetne megosztani magát az egész szabályozandó területet. Ha meg lehet, akkor lehetséges volna a maximális megterheltetés kérdésére nézve is külön intézkedéseket tenni. De miután ugyanazon egy terület érdekelve van a kisebb munkálatok által épugy, mint a nagyobbak által, lehetetlenségnek tartom a kisebb területre vonatkozó munkálatokra nézve a kirovást az egész területre nem eszközölni. Azon esetben pedig, hogyha ez eezkölhető, nem lehet a 6.600,000 forintos munkára nézve a maximális megterheltetést tekintetbe venni addig, mig keKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VI. KÖTET. resztül nem vitettek azon munkálatok, a melyek a Rábaszabályozás munkálataiba contemplálva voltak és a melyeket a ministerium helyeselt. Végre a t. képviselő ur felhozta azt, hogy ne kívánjak népboldogító intézkedéseket behozni ott, hol az talán felesleges. A t. képviselő ur talán meg fogja nekem engedni azt a nyilatkozatot, hogy én azon politikusok közé tartozom, azok közé számítom magamat, akik nagyon keveset kivannak az úgynevezett népboldogító eszmékkel hatni és azok útján valami nevezetes eredményeket elérni. Azok, a miket népboldogító eszméknek neveznek, rendesen oly dolgok és intézkedések, a melyek nem épen egészséges önerején működő embereknekjönnek segélyére, hanem annak, a ki már féiig beteg, félig nyomorúságban van, félig kórházbeli ember. Én sokkal inkább akarom a kórháztól megmenteni az embert, mint a kórházakat benépesíteni. Hanem épen a legközelebbi napokban, mintha egy szini jelenetet akartam volna létesíteni, f. hó 12-én egy nagy Rába-áradás volt és pedig fenn Vas megyében, a hol nem sokszor történik gátszakadás, a Rába kiömlött és ott Kenyéri, Kecskéd, Bakocs, Szt.-Miklós falu, Szt.-Péter, Csöge, Asszony falva községek határainak nagyobb részét elborította, azonkívül Sopronmegye egy részét —10,000 holdat— Győrmegyében már régebben 2000 holdat elöntött s most új abban ismét a legnagyobb hihetőséggel elborított. Hogyha összeadjuk azon kárt, melyet ezen gátszakadás és Rábakiöntés azon vidéken okozott, igen nagy valószínűséggel kitenne annyit, mint a 6 milliónak egy évi kamata, természetesen e kárt nem az egész vidék hordja, hanem annál kevesebb, azon vidék, melyet a nyomorúság közvetlenül sújtott. Itt nem arról volt szó, hogy én népboldogító eszméimet kívánjam érvényesíteni. Ez olyan kérdés, a mely a corpus juris tanúsága szerint századok óta foglalkoztatja Magyarország politikai és társadalmi köreit; — itt csak arról lehet beszélni, mi módon eszközöltessék, nem pedig arról, hogy eszközöltessék-e vagy nem. Az eddig felhozottakban már Simonyi képviselő urnak azon ellenvetésére, hogy eztuíajdonképen összetákol két ellentétes vidéket, már feleltem. Nem tákoltam össze, egygyé alkotta a természet. Űj-Boszniának nevezte. Erre nem kívánok válaszolni. Azt hozta feh hogy 1.500,000 forintba került a műszaki tervek elkészítése. T. képviselő társam téved, mert az összes kivetések, mint tudom, holdanként 2 forint 5 krajczára mennek, 2 forint 5 krajczár 432,000 holdra tesz mintegy 860,000 forintot. De ez nem mind műszaki tervek költségére ment, ennek legnagyobb része malmok sajátírására fordíttatott. Ne búsuljon t. képviselőtársam, mert az általa idézett szakaszok árja nem mossa el azon yidéket, ha csak a Rába és Rábcza el nem mossa. Én különben nem nagyon növesztem 11