Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

111. országos ülés ápriíis 25. 1385 Sl és méltatlanságai rectifieáltassanak. Ez oly bőven kifejtve, mint a közlekedésügyi bizottság áltat szerkesztett szövegben nem volt; én azonban, mint­hogy különben is íntentiómban feküdt —• hozzá­járultam ahhoz, a mit a bizottság azon szempont­ból is javasolt, hogy nagyon sok aggályt szüntet meg, ha a törvényjavaslat explicite kimondja, a mi egyébiránt más törvényünkben is benne van és nagy valószinüséggel benne lesz az általános víz­jogi törvényben is, hogy mindenki azon arányban járul hozzá valamely vízszabályozási vagy víz­hasznosítási műbelet költségeihez, a melyben an­nak hasznát veszi. Másfelől az is ki van mondva, hogy az osztályozási és hozzájárulási arányban előfordulható helytelenségek ideiglenesen, mig a végleges, illetőleg a 12 millió forintos munka ke­resztül vitetik, a közlekedési minister által hiva­talosan igazíttassanak ki. Én ehhez szívesen hozzá járultam, mert ez megnyugtatja azokat, a kik attól tartanak, hogy oly munkához is hozzá kell járul­niok, a melynek vagy egyáltalában nem, vagy ki tudja mikor fogják hasznát vehetni. Felhozatott a catastrális holdankénti 15 és 25 kros hozzájárulási arányra nézve, hogy a íni­nisterium egy külön osztályozást állítson fel. Ezt azt gondolom, még mielőtt mondatott volna, meg­cáfolta a t. előadó ur, mert mikép lehessen a 15 és 25 krajezáros kivetési arányban való hozzá­járulást most megállapítani, midőn még nincsenek adataink arra nézve, hogy a végrehajtandó mun­kálatnak mi lesz az eredménye? Ez teljesen lehe­tetlen, mert ennek keresztülvitele esetleg többe kerülhetne, mint a mennyi a holdanként 15 és 25 kr. hozzájárulásból egy évre nyerhető. Ez tehát elő­ször kivihetetlen, azután pedig felesleges, mert a hozzájárulás csakugyan kevés. Méltóztassanak meggondolni, hogy 100 holdra 15 krajczárjával 15, 25 krajczárjával pedig 25 forint esik és hogy nincs használható föld az egész országban, a mely ezt az összeget be ne hozná, vagy ennél esetleg töbliet is ne jövedelmezne, ha 100 holdból csak tíz hold is igazán jó. A maximális megterheltetés kérdését Károlyi Sándor grófképviselő ura 6.600,000 forintos mun­kálatnak keresztül vitele után mutatkozó eredmé­nyekre is ki akarja terjeszteni. Mint már voltam bátor j élezni, itt a kérdés az, hogy lehetne meg­osztani magát az egész szabályozandó területet. Ha meg lehet, akkor lehetséges volna a maximális megterheltetés kérdésére nézve is külön intézke­déseket tenni. De miután ugyanazon egy terület érdekelve van a kisebb munkálatok által épugy, mint a nagyobbak által, lehetetlenségnek tartom a kisebb területre vonatkozó munkálatokra nézve a kirovást az egész területre nem eszközölni. Azon esetben pedig, hogyha ez eezkölhető, nem lehet a 6.600,000 forintos munkára nézve a maximális megterheltetést tekintetbe venni addig, mig ke­KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VI. KÖTET. resztül nem vitettek azon munkálatok, a melyek a Rábaszabályozás munkálataiba contemplálva vol­tak és a melyeket a ministerium helyeselt. Végre a t. képviselő ur felhozta azt, hogy ne kívánjak népboldogító intézkedéseket behozni ott, hol az talán felesleges. A t. képviselő ur talán meg fogja nekem engedni azt a nyilatkozatot, hogy én azon politikusok közé tartozom, azok közé számítom magamat, akik nagyon keveset kivannak az úgynevezett népboldogító eszmékkel hatni és azok útján valami nevezetes eredményeket elérni. Azok, a miket népboldogító eszméknek neveznek, rendesen oly dolgok és intézkedések, a melyek nem épen egészséges önerején működő emberek­nekjönnek segélyére, hanem annak, a ki már féiig beteg, félig nyomorúságban van, félig kórházbeli ember. Én sokkal inkább akarom a kórháztól meg­menteni az embert, mint a kórházakat benépesí­teni. Hanem épen a legközelebbi napokban, mintha egy szini jelenetet akartam volna létesíteni, f. hó 12-én egy nagy Rába-áradás volt és pedig fenn Vas megyében, a hol nem sokszor történik gát­szakadás, a Rába kiömlött és ott Kenyéri, Kecs­kéd, Bakocs, Szt.-Miklós falu, Szt.-Péter, Csöge, Asszony falva községek határainak nagyobb részét elborította, azonkívül Sopronmegye egy részét —10,000 holdat— Győrmegyében már régebben 2000 holdat elöntött s most új abban ismét a leg­nagyobb hihetőséggel elborított. Hogyha össze­adjuk azon kárt, melyet ezen gátszakadás és Rába­kiöntés azon vidéken okozott, igen nagy valószínű­séggel kitenne annyit, mint a 6 milliónak egy évi kamata, természetesen e kárt nem az egész vidék hordja, hanem annál kevesebb, azon vidék, melyet a nyomorúság közvetlenül sújtott. Itt nem arról volt szó, hogy én népboldogító eszméimet kíván­jam érvényesíteni. Ez olyan kérdés, a mely a corpus juris tanúsága szerint századok óta foglal­koztatja Magyarország politikai és társadalmi köreit; — itt csak arról lehet beszélni, mi módon eszközöltessék, nem pedig arról, hogy eszközöltes­sék-e vagy nem. Az eddig felhozottakban már Simonyi kép­viselő urnak azon ellenvetésére, hogy eztuíajdon­képen összetákol két ellentétes vidéket, már felel­tem. Nem tákoltam össze, egygyé alkotta a termé­szet. Űj-Boszniának nevezte. Erre nem kívánok válaszolni. Azt hozta feh hogy 1.500,000 forintba került a műszaki tervek elkészítése. T. képviselő társam téved, mert az összes kivetések, mint tu­dom, holdanként 2 forint 5 krajczára mennek, 2 forint 5 krajczár 432,000 holdra tesz mintegy 860,000 forintot. De ez nem mind műszaki tervek költségére ment, ennek legnagyobb része malmok sajátírására fordíttatott. Ne búsuljon t. képviselőtár­sam, mert az általa idézett szakaszok árja nem mossa el azon yidéket, ha csak a Rába és Rábcza el nem mossa. Én különben nem nagyon növesztem 11

Next

/
Thumbnails
Contents