Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

80 111. országos fllés áprilii 25. 1885. nek az, hogy vájjon felhatalmazható-e a kormány arra, hogy mások terhére kössön kölcsönt és e kö] csönnel bizonyos nagy munkákat mások terhére végeztessen. Nem ismeretlen ez egyébiránt törvényeinkben, mert a vízszabályozási törvényekben már volt megadva jog arra vonatkozólag a kormánynak, hogy közérdekből szükséges munkálatokat létesíthessen és az azoknak fedezésére szükséges összegeket az illető társulattól behajthassa. Itt nem közvetlen behajtásról van szó, mert ez kétségkívül elviselhetetlen volna az érdekeltekre nézve, hanem egy kölcsönnek megkötéséről, melyet az illetők érdekében a kormány eszközölne s az ebből származó teher az érdekeltekre nehezednék kamat és tőketörlesztési évi járadékokban. Gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam különvéleményének lényege oda hihető vissza, hogy az egész terület, melyet maga a Rábaszabályozó társulat alapszabályainak első pontja egységesnek mond, két részre osztassák. Ha az helyesen és okszerűen két részre osztható, ugy gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam különvéleménye oda alkalmazható, ha nem: nem. A mi azon területnek egységét illeti, a melyről a törvényjavaslatban szó van és a mely terület magában foglalja a Rába és Rábcza vidékének területét Vasvártól egészen Győrig és másfelől Sárvártól le a Fertőig, hozzá értvén a Fertőt magát és a Hanságot, a közben levő területekkel együtt. Ez kétségkívül egységes terület; sehol ott oly dombok, emelkedett hátak nincsenek;, a melyek a terület egyik részét a másiktól elválasztanák. Sokszor felhozták és a mai ülésben is ismételten hallottam, hogy az úgynevezett 6.600,000 forintos munkának, a melynek keresztülvitele a törvényjavaslatban contempláltatik, hatása nem terjed ki az egész területre. Épen mivel nincsenek vízválasztók, hátak, gerinczek, emelkedések, igenis kitérj ed az egészre. Hatásában különböző lehet, a mint kétségkívül különböző is fog lenni. Az egyik résznek talán már teljes biztosságot nyújt és ez a rész eléri általa talán mindazt, a mit netán a 12 millió forintos munka neki adhatna; a másiknak azonban nem nyújt. A Fertő területe az, a melyből ezen szövevényes kérdés keletkezik. A Fertő tápláltatik részben kisebb patakokból, a melyek belefolynak, részben a Rábából, mely magasan felül Vasmegyében kiágazván, nagy vizek idején kiömölvén, régi elhalt medreken átfutva lehúzódik a Fertőbe. A Rába nagy vizek idején sokkal nagyobb mennyiségű vizet dob a Fertőbe, mint azon patakok, a melyek a Fertőt rendesen táplálják, ugy, hogy ha a Rába több éven át ki nem önt és abból a jeleztem nagy víztömeg nem foly be a Fertőbe, ez kiszárad. Ismeretes dolog hogy a 60-as években néhány évig szárazság Yolt és nagy árviz nem levén, mely a Rábából a vizet levezette volna a Fertőbe, ez tökéletesen kiszáradt, ugy hogy a Fertőnek jelenlegi vizszinében a 60-as években épült egyes majorok láthatók és ismeretes ennek következtében a Fertőnek magának a talaja, különösen Ruszt vidéken ismeretesek a 60-as évekből bizonyos haszonbérletek, melyek az ország legkitűnőbb vidékein levő bérletekkel fölérnek, sőt részben a haszonbérösszegek ott magasabbak voltak. Tehát tudjuk, hogy mi fog bekövetkezni, ha a Fertő kiszárad. Való, hogy a Fertő talajának egy része rossz föld, Mosonmegye felől a part mellett végig futó nem nagyon nagy földszalag sziksós s van egy rész, mely futóhomokból áll. De miután a törvényjavaslatban contemplált szabályozási intézkedések keresztülvitele által a Rába vizének a Fertőbe behatolása egyáltalában meggátolva lesz, bátran el lehet mondani, hogy a szabályozás nem csak a Rába és Rábcza vidékére, de ä Fertőre is kihatással lesz. Ha azt kérdik, hogy merem-e állítani, hogy ennek következtében a Fertő kiszárad, azt felelem rá, hogy még ha minden munkálat végre is haj tátik, jótállani azért nem lehet. Mert ez nagyrészben az időjárástól is függ. Ha nedves lesz az időjárás és a patakok több vizet visznek be, akkor nem fog kiszáradni s ha nem lesz is a szine 3 méter, lesz kettő vagy másfél és egyszersmind a terület is, a melyet elborít a Fertő, kisebbedni fog. Azon esetben azonban, ha nem is oly száraz időjárás lesz, mint volt 1863-ban, hanem csekélyebb szárazság mellett is, hihető, hogy már magában kiszárad a Fertő, vagy alig teknője fenekén lesz mocsáros viz, melyet alimentáíni fognak a patakok; a többi terület azonban cultura alá lesz vehető. Most az a kérdés, hogy a Hanságra minő kihatással lesz a szabályozás? Ennek vize nagyrészt a Fertőből szűrődik át. Ha a Fertő vize apad, a Hanság vize már ez által apadni fog és ha egy jelentékeny csatorna a Hanságon keresztül vitetik, ha nem is egészen a Fertőig, ezen szabályozási munkálatok hatása, valamint a Rába é* a Rábcza vidékére, melynek közvetlen érdekeltségét ezen munkálatokban nem szükséges bizonyítgatnom, bátran el lehet mondani, ki fog terjedni a Fertőre és a Hanságra is. Nem állítom, hogy egyforma lesz a hatás mindenütt, de mindenütt lesz hatás. Eredetileg, a mint e törvényjavaslatot benyújtottam, contemplálva volt az, hogy az elért eredményekhez képest ideiglenesen, addig, mig végleg befejeztetnek mindazon munkálatok, melyek a 12.000,000 frtos tervben vannak, az osztályozási és hozzájárulási arányok igazságtalanságai