Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

110. országos ülés április 24 IS85. 5S szédunkba hozta — még inkább ki van téve, mint valaha. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Erdélybe a Székelyföld felől csak néhány — csekély költséggel hozzáférhetlenné tehető — szorosan át lehet jutni; ezek megerődítésére és védelmikarba helyezésére egy árva fillért se fordítanak, hanem az ide szükségelt pénz sáÜfeszorosát fecsérlik el Bosznia felvirágoztatására, erődjeire és" stratégiai vasutaira. Pedig hiába ölnek önök oly roppant milliókat Bosznia és Galiczia erődjeibe, erődített táboraiba, az ellenség nem ott, hanem a neki nagyon is kezeügyébe eső erődítetlen keleti oldalon fogja invasióját megtenni, a hová Bessarábiából egy rövid nap alatt eljuthat. Ne Boszniába építendő vasutakra kérjen a ministerelnök felhatalmazást és kölcsönt, hanem a Székelyföld határszéli szorosok felé vezető vasutak kiépítésére fordítsa figyelmét, hogy az ottan beütést megkisérlendő ellenség feltartóztatására gyorsan vethessük seregeinket határszéli szorosainkhoz, (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ilyen vonal lenne Héjasfalvátúl SzékelyUdvarhelyen át Gyergyóig, Földvártól Tasnádon át Csík-Szeredáig. ismét Földvártól Kézdi-Vásárlyen át Ojtozig s folytatólagosan Galaczig, mely mint legrövidebb nemzetközi út a Fekete tengerhez, a transito kereskedés nagy hasznait is biztosítaná. E vasutak csekély terjedelműek, természeti nehézségek útjában nem állván, gyorsan és a Boszniára kért összegből kiépíthetők. Erre örömest szavaznám meg a költséget, de Boszniára nem s igy nem fogadom el e javaslatot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Helfy Ignácz: T. ház! A ministerelnök ur azzal kezdve felszólalását, hogy inkább csak Horánszky Nándor t, képviselőtársamnak fog válaszolni, Tors Kálmán t. barátomnak bajos válaszolnia, mert ő a befejezett tényt sem akarja elismerni azért, mivel az akarata ellenére lett befejezve, mi t. ministerelnök ur felfogása szerint nem helyes eljárás. A t. ministerelnök ur ezúttal, mint rendesen, mást magyarázott ki Tors Kálmán t. barátom szavaiból, mint a mit ő igen világosan mondott. 0 nem tagadta a befejezett tényt, hogy szereti-e vagy nem szereti, az más ' kérdés, de a befejezett tényt lehetetlen el nem ismernie. 0 csak azt mondta, hogy szerinte a monarchia azon kötelezettséget, melyet a berlini eongressuson elvállalt, már teljesítette, tudniillik rendet hozott be Bosznia és Herczegovinába, tehát az én t. barátom felfogása szerint most már az occupatiót meg lehetne szüntetni. Tehát nem azt mondja, hogy el nem ismeri vagy nem látja a befejezett tényt, hanem azt hiszi, hogy ezen befejezett tényt most már meg lehetne változtatni. (Helyeslés szélső balfelöl.) A dolog érdemére nézve azok után, a miket Horánszky t. barátom mondott, kevés megjegyezni valóm van. Hanem a t. ministerelnök ur Horánszky Nándor t. barátomnak legfontosabb kérdésére nem válaszolt, pedig tulaj donképen arra várunk választ mindnyájan, a kik a törvényjavaslattal foglalkoztunk. Ezen törvényjavaslat azt kéri a törvényhozástól, hogy hatalmazza fel a kormányt arra, hogy beleegyezését adja stb. Kinek adja beleegyezését; ezt az egyet a törvényjavaslat elfelejti megmondani. Hogy beleegyezését adja valakinek, hogy az a valaki 1.300,000 forintot vegyen fel kölcsön Bosznia számára. Méltóztassék megmondani, ki az a harmadik tényező, a ki most Magyarország rovására kezd adósságokat csinálni? Eddig ismerünk osztrákmagyar államadósságokat, ismerjük az államadósságok azon nagy copiáját, melyet a t. pénzügy mister ur évről évre csinál. Ez most egy harmadik, de nem tudjuk, hogy ki. Boszniai kormányt mi nem ismerünk. Ha a közös pénzügy minister ur akar felvenni kölcsönt, méltóztassanak azt megmondani. Miért burkolják ezen törvényjavaslatot oly titokzatos lepelbe? Azt mondj aaz indokolás, hogy azon költségek, amelyekitt comtempláltatnak, a monarchia részéről nyújtandó minden garantia nélkül fognak fedeztetni. Ha az állam részéről nem kívántatik semmi garantia, ha az állam absolute nincs engagirozva, akkor tulaj donképen az egész törvényjavaslat felesleges. De a dolog nem ugy áll. A tény az, hogy a közös pénzügy minister ur, a ki most Bosznia-Herczegovinát administrálja, fel akar venni 1.300,000 frt kölcsönt. Erre a bankárok azt mondják: Excellentiás uram! Nagyon szép dolog a ministerség, hanem arra milliókat még sem adunk kölcsön, ha csak az államok nem nyújtanak garantiát. Tessék ezt törvényjavaslat alakjában a két tövényhozás elé terjeszteni, ha a törvény szentesítve van, ki van mondva a garantia, mert maga azon tény, hogy a törvényhozás megszavazza a törvényt, igen természetesen már megadja a garantia jellegét. Legeredetibb ezen törvényjavaslatnak indokolásában és a t. ministerelnök urnak imént elmondott beszédében az, hogy folyton beszélnek Bosznia jövedelmének feleslegéről, hogy tudniillik abból lesznek fedezve ezen kölcsönnek kamatjai. De nem tekintve azt, hogy Bosznia jövedelmeinek fölöslegéről eddig még csak álmodni sem mert senki s a helyzet ott olyan, hogy jövőre is pótolni fogjuk Bosznia kiadásait, akár direct, akár indirect utón, akár közigazgatási, akár a vámjövedelmi reviremcnt útján, de fölöslegről beszélni nem lehet, mégis feltéve azt, hogy a közös pénzügyministernek van némi reménye arra, hogy a jó administratio útján képes lesz fölösleget elérni; ha már annyit beszélnek a remélhető fölöslegről, természetesnek találnám, ha legalább egy árva szót