Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

110. országos ül ezáltal megbirálhatnók azt, hogy ezen törvényjavaslatnak nem csak, a mint kiemeltem, közjogi, hanem pénzügyi oldala is milyen, hogy igy ezen törvényjavaslatot a megnyugvás némi reményével lehetne megszavazni vagy elvetni. Megszokott dolog t. ház, hogy nekünk, különösen mysticusabb természetű törvényjavaslatok minden bővebb indokolás nélkül és akként terjesztetnek elő, hogy teljes megnyugvással lehetetlenség tájékozást meríteni a törvényjavaslatnak jelentősége, fontossága, politikai és pénzügyi természetére nézve. Könnyű az ily eljárás t. ház, azoknak, kik e ház falai közé a mindent megszavazásnak talán kényelmes, de nem valami lélekemelő tudatával lépnek be, de azokra nézve, kik midőn kötelességeiket teljesítve, szavazatukat a körülmények teljes ismerete és megfontolása mellett óhajtják adni, nem közönbös az, hogy a törvényjavaslat sokszor és legtöbbször oly indokolással terjesztetik elő, melyből kellő tájékoztatást az ügy fontosságára és érdemére meríteni képesek nem vagyunk. Egy további indok t. ház, az, hogy én azok közé tartozom ugyan, kik az occnpationalis politikát annak idején nem helyeselték és ma sem helyeslik. De tudtam és tudom, hogy bizonyos bevégzett tények és meghozott törvények előtt állunk és igy azokat, mikre vonatkozólag ezen törvények ránk nem ignorálható és ki nem kerülhető kötelességeket rónak, őszintén és loyalisan teljesíteni akarom, de ezen teljesítésben nem mehetek túl azon határon, melyét élőnkbe a beezikkelyezett berlini szerződés szab és a melyen túl a legszükségesebb teendők és kiadásokon kivül oly terhek elvállalására vagy esetleges fedezésére válalkozzunk, melyek az oceupatio jelentőségének és természetének határain esetleg messze túl vannak és hogy mi t. ház, az occupált tartományoknak közgazdasági érdekeit saját pénzünkön emeljük, ezen határon túl a költekezés a berlini szerződésből kifolyólag indokolható nem volna legalább addig, mig az oceupált tartományok sorsa el nem dől. Én ily könnyelműségnek annál kevésbé lehetek barátja, mert van ez országban elég cultura- és közgazdasági ezél, a melyről gondoskodnunk kell, van ebben az országban elég adóteher, elég súlyos pénzügyi helyzet arra nézve, hogy csak itteni kötelezettségeinknek teljesítése után tegyünk olyasmit, a mit reánk az említett berlini szerződés nem is rótt és nem is ró. Itt minden esetre meg kell keresnünk a legszükségesebb határt és ezen a határon túl menni nem szabad. Minthogy pedig a törvényjavaslat indokolása a tekintetben, hogy ezen újabban megszavazni kivánt törvényjavaslat nem szigorúan azon határok közt mozog, a melyek az említett tartományok occupatiójából és védelméből szükségképen és mulKÉPTH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖT1T. és április 24 1885. 49 | hatlanul folynak, semmi támpontot nem nyújt, ez egy xijabbi és ismételt, indok, a melynél fogva én e törvényjavaslatot el nem fogadom. De nem fogadhatom el a törvényjavaslatot még egy más okból sem; azon oknál fogva tudniillik, mert ezen törvényjavaslat indokolása pénzügyi tekintetben nem is őszinte. Az mondatik ugyanis »z indokolásban, hogy ez a törvényjavaslat a magyar államtól vagy monarchiától újabb áldozatot nem kivan Megengedem, hogy e ezélra rögtön és azonnal fizetnünk nem kell; de felhívom a t. ház figyelmét arra, hogy azon előző két törvénynek rendelkezései, mely két törvény AZ elfoglalt tartományokban épített vasutakra vonatkozólag a közös activákat vette igénybe, azt mondja, hogy a közös activák visszatérítésére Bosznia közigazgatási költségeinek fedezése után fenmaradó összeg fordítandó, ezen két törvénynek rendelkezései most háttérbe szoríttatnak és az occupált tartományok bevételei a közigazgatási költségek fedezése után első sorban ezen ezélra lesznek fordítandók, tehát ugy biztonság, a mint visszatérítése a közös activáknak, a melyeknek egy része Magyarországot illeti, anyagilag és biztonsági] ag kétségtelen rövidséget szenved és én attól tartok, hogy nemcsak semmi nem fog fenmaradni az occupált tartományok közigazgatási költségeinek fedezete után fenmaradó összegből azon ezélra, hogy ezen vasút költségei fedeztessenek, hanem ellenkezőleg a törvényjavaslat azon aggodalmat kelti fel bennem, hogy ott még újabb befektetések is szükségeltetnek a mi költségünkön csak azért, hogy Bosznia közigazgatása fedezhető legyen. Midőn tehát az activák visszatérítésének kérdése ezen törvényjavaslattal háttérbe szorittatik, csak azt teszsziik, hogy nem fizetünk ugyan rögtön készpénzt ezen ezélra, de a közös activák egy része iránti követelésünket adjuk át, a mi felfogásom szerint nem különbség, akár készpénz, akár egy jó követelés feláldozásával jár az építkezés. Ezen oknál fogva és minthogy különösen a törvényjavaslatnak azon része, mely a felveendő kölesönre vonatkozik, felfogásom szerint semmi körülmények közt sem magyarázható másként, mint ugy, hogy itt egy közös kölcsönnek esetleges felvételéről van szó, minthogy továbbá ilyen kölcsönnek felvétele az 1867-ik XII. és XV t.-ez. értelmében nem ily utón és módon, hanem más módon és alakban intézhető el és bocsátandó a törvényhozás megfontolása és elhatározása alá, én a törvényjavaslathoz sem közjogi okoknál fogva, sem pénzügyi tekinteteknél fogva nem jár álhatók és ugy a magam, mint t. elvbarátaim nevében kijelentem, hogy azt általánosságban sem fogadjuk el. (Élénk helyeslés a baloldalon,) Törs Kálmán: T. ház! A függetlenségi és 48-as párt álláspontja Bosznia és Herczegovimi 7