Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

íh 110. országos ülés április 24. 1S85 czéljábói ő Felségéhez fognak felterjesztetni, következik a félbeszakított tárgyalás folytatása. Horánszky Nándor: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy felsoroljam és röviden kifejtsem azon indokokat, melyek engem arra bírnak, hogy ezen törvényjavaslatot még általánosságban se íogadjam el. (Halljuk!) Mindenek előtt constatálni kivánok egy körülményt és ez az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat azon másik két törvény rendelkezéseitől, melyek az occupált tartományokban eddigelé épített vasutakra vonatkoznak, egyebek közt két tekintetben lényegesen eltérnek. Egyik különbözeit tudniillik az, hogy ezen törvényjavaslat 1. §-ának 2. bekezdése azt tartalmozza, hogy a jelenleg szóban forgó vasút bevételei Bosznia és Herczegovina jövedelmei közt mint bevétel számolandók el. A második különbözet pedig az, hogy a törvényjavaslat 1. §-a első bekezdésének végsorában az áll, hogy a kormány felhatalmaztatik, hogy beleegyezését adja, miszerint az építési összeg erejéig esetleg kölcsön vétethessék fel. Ezen két eltérés az eddigi törvényektől felfogásom szerint lényeges közjogi momentumokat érint. Mindenek előtt érinti azon competentia kérdését, melyet — mint tudjuk — az 1881: VI. f.-cz. az occupált tartományokra vonatkozólag megállapított és melyben kimondatott, hogy az occupált tartományok közigazgatási költségei azon tartományok saját jövedelméből fedezendők, a mennyiben pedig ezen jövedelmekből nem telnék, a költségek a közös ügyekre fennálló törvények értelmében állapi tandók meg. Midőn tehát ezen törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy ezen vasút jövedelme, a mely vasút kiépítésére most az 1 300,000 frt összeg megszavazása kéretik, az occupált tartományok közjövedelmei közt mint levétel számolandó el: felfogásom szerint a competentia kérdését lényegesen érinti, mert az okkupált tartományok közigazgatási czéljaira egy oly összeget bevételez elszámolásra, mely esetleg — ha tudniillik az occupált tartományok közjövedelmei a közigazgatási költségeket nem fedeznék — az említett törvény szerint a közös ügyekre fennálló törvények értelmében lenne megalapítandó. Én, t. ház, nem voltam barátja akkor sem, midőn az 1881: VI. t.-cz. megalkottatott és most sem annak, hogy a közös ügyek kiterjesztessenek, a mint ez azon törvény értelmében, sajnos, megtörtént. De még kevésbé vagyok és lehetek barátja annak, hogy az állam jelenlegi közjogi alapjait képező törvények minduntalan lyukgattassanak és azon válaszfalak, melyek competentia tekintetében fennállanak, folytonosan ostromoltassanak, esetleg leromboltassanak s ez által azon lényeges különbség, mely államunk közjoga szerint e tekintetben fennáll, az opportunitás szempontjából kezeltessék és ekként mintegy elmosódjanak azon különbségek, melyre pedig államiságunk érdekében minden alkalommal nagy súlyt kell helyeznünk. A másik azon körülmény, hogy e törvényjavaslatban a Dobojtól Tuzlán át Siminhanig terjedő vasút kiépítésére esetleg egy bizonyos összeg erejéig terjedő kölcsön felvételére adatik felhatalmazás, a nélkül, hogy megmondatnék, ki veszi fel a kölcsönt és milyen természietü lesz ezen kölcsön ? pedig erre nagy súlyt kell helyeznünk, mert közjogunk szerint eddig csak kétféle kölcsönt ismerünk; vagy olyat, melyet a magyar állam vesz fel s ezt nézetem szerint a törvényjavaslat nem contemplálja, vagy olyat, mely közös kölcsön alakjában vétetik fel, erre nézve pedig az 1867 : XII. és XV. törvényezikkekkülönös rendelkezéseket tartalmaznak és mind az esetleges kölcsön megkötésének és felvételének, mind pedig kezelésének módozatait tüzetesen előadják. Ilyen természetű kölcsönöket tehát incidentaliter kötni és annak kötését ngy elintézni, mint a hogy az a jelen törvényjavaslatban czéloztatik, az általam idézett közjogi törvényekre való tekintette] nem szabad és nem is lehet. Ezen kölcsönre vonatkozólag még később fogok egy pár szót szólni, de már az általam kiemelt ezen fontos közjogi momentumok is elegendő indokok arra, hogy én a törvényjavaslatot el ne fogadjam. A másik momentum az, hogy e törvényjavaslat nem deríti fel azon körülményeket, melyeknek ismeretéve] és megfontolásával lenne csak szabad eljárnunk akkor, a mikor egy törvényjavaslat megszavazásáról van szó. A felveendő kölcsönnek visszatérítése vagy fedezése ugyanis az elfoglalt tartományok bevételére utaltatik, azonban fogalommal sem bírunk arról, hogy ezen tartományok közjövedelmei hogy állanak és így semmiből sem tudunk tájékozást meríteni arra vájjon az e czélra felveendő kölcsön visszatérítésének esélyei milyenek lesznek. Nincsen továbbá felderítve az eddig kiépítet vasutak —azt hiszem, az egyik már ki van építve, a másik pedig tavaly szavaztatott meg—jövedelmezősége és igy képtelenek vagyunk megfontolni, mily kilátások lehetnek e törvényjavaslat által kiépíttetni szándékolt vasút jövedelmezőségére nézve. Nincsenek továbbá kiemelve e törvényjavaslatban, ngy mint az eddigiekben az építés részletei, a miből némi tájékozást meríthetnénk arra, hogy a kiépítendő vasút drága és terhes lesz-e vagy sem. Nincs kiderítve azon körülmény sem, hogy mi történt a közös activák azon részével, mely az ezelőtt megszavazott két vasútra kölcsön vétetett és hogy ennek visszatérítésére történtek-e már befizetések, a miből pedig azon tájékozást meríthetnők, vájjon Bosznia közjövedelmének fenmaradó része mily értékű, hogy