Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

110. orsságos ülés április 24. 1S8S. 47 méter hosszúságú keskenyvágányú vasutat építhessen Dolna-Tuzlán át Siminhánig azon czélból, hogy ezen forgalmi összeköttetés hiányában levő vidék egyfelől abosznavölgyi vasúttal és ez által a monarchiával kapcsolatba hozassék, másfelől pedig, hogy feltárja ezen vidék természeti kincseit, melyek felett az rendelkezik. Különösen három ponton fontos az összeköttetés ; az egyik Siminhánnál, hol gazdag sóbánya van, melyben már is nagy mérvben űzetik a sófőzés, a másik a Sprecai völgyben, tekintettel az ottani erdőségekre, melyek igen gazdag faállománynyal bírnak, a harmadik pont a krekai kőszéntelep, mely szintén igen gazdag. Természetes tehát, hogy közgazdasági tekintetben ezen keskeny vágánya vasútnak az illető tartományra, illetőleg ennek azon részére, a hol keresztülvonul, igen nagy jelentősége van; mert egyfelől ezen vidék semmiféle forgalmi összeköttetéssel eddig nem birt, másfelől pedig, a mint volt szerencsém említeni, e vasút olyan természeti kincseit tárhatja fel én értékesítheti, a melyek más utón nem lennének értékesíthetők. A mi a dolognak keresztülvitelét illeti, a közös pénzügyministernek az a czélja, hogy a megszállott tartományok jövedelmének fölöslegéből fogná ezen vasutat fokozatosan kiépíteni. (Zaj a szélső haloldalon. Felkiáltások: Lesz fölösleg?!) Kérem, a t. képviselő uraknak alkalmuk lesz minden szavamat megkritizálni és igen természetes dolog, hogy akkor bőven lehet indokolni azon közbeszólásokat is, melyekkel most megtisztelnek. (Ugy van! a jobboldalon.) Az építendő vasútnak összes költsége, kilométerenkint 19,000 frttal számítva, 1.300,000 írtra megy. Azon esetre, ha e vasútépítésre, a mint az előhalad, H mondott összeg nem lenne elégséges, illetőleg nagyobb összegre lenne szükség, a közös pénzügy minist er ur ezen jövedelmek lekötése mellett kölcsönműveletet szándékozik eszközölni a czélból, hogy a kiépítés lehetővé tetessék. Magának a törvényjavaslatnak szövegében eléggé világosan ki van fejezve az az eszme, hogy tisztán ezen tartományok jövedelmének fölöslegére s esetleg azok lekötésére való hitelműveletekre van tervezve a vasút építése, A törvényjavaslat egész szövege határozottan kizárja tehát azon aggodalmakat, mintha ebből a monarchiára valami teher háramolhatnék. Ezt azért tartom kötelességemnek hangsúlyozni, mert a két bizottság, mely a törvényjavaslatot tárgyalta és elfogadta, a törvényjavaslat szövegéből, valamint indokolásából ezt az értelmet olvasta ki és indokolását is erre fektette. Ha pedig a dolog igy áll — s ez meggyőződésem — akkor azt hiszem, sem Magyarország, sem a monarchia szempontjából akár közjogi, akár közgazdasági tekintetben ilyen vasútnak oly módon való építése ellen kifogást tenni nem lehet. Nem lehet kifogást tenni a vasút é tése ellen azért, mert közvetve bár, de minden esetre érdekünkben áll, hogy ezen tartományok fejlődjenek és ez által azon helyzetbe jussanak, hogy a cultura haladásával a nyugalom és a béke szilárd alapokra fektettessék; másfelől, hogy pénzügyi tekintetben is annyira emelkedjenek, hogy mindazon állandó terhek elviselésére képesekké tétethessenek, a melyek e tartományokra minden tekintetben háramolnak. Pénzügyi tekintetben pedig nem lehet kifogásunk azért, mert — a törvényjavaslat szövege és szándéka szerint — az illető kölcsönművelet.ha esetleg létrejönne is,a közöspénzügyministernek czélja első sorban ugy intézni az építést, hogy részbea a vasúti sínek vétele, részben pedig a tizetésiráták megszabása által minden hitelművelet kikerültessék vagy csak jelentéktelen öszszegre szorittassék ; mondom, még az esetben is, ha ez ily módon elérhető nem lenne és hitelműveletre szorulnánk, a törvényjavaslat lázárja annak lehetőségét és szükségét, hogy a monarchia ezen kölcsönhöz vagy a vasútépítéséhez bármi tekintetben hozzájáruljon. Ha tehát a dolog ugy áll, hogy e tartományokra nézve szükséges, előnyös és hasznos, sőt a monarchiára nézve közvetett előnynyel bir egy ily vasút építése és ha másfelől közjogi és pénzügyi tekintetben abból semmi hátrány a monarchiára és Magyarországra nem háramlik: akkor azt hiszem, ez alapon a törvényjavaslat elfogadható és ebből a szempontból azt a t. háznak a részletes tárgyalás alapjául elfogadás végett ajánlom. (Helyeslés jobhfelől.) Elnök A főrendiháztól üzenet érkezett, kérem a t. házat, hogy a napirend megszakításával, méltóztassék a főrendiház üzenetét meghallgatni B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök! T. ház! Mély tisztelettel jelentem, hogy a főrendek a selyemtenyésztés védelméről, a Duna folyam dévény-dunaradványi szakaszának szabályozásáról, az 1875: XXYII. t.-cz. 12. §-ának módosításáról, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról, végre n réz váltópénz szaporításáról szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadták. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsém bemutatni. (Éljenzés jobbfelöl.) Tibád Antal jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát). Elnök: T. ház! A főrendiház jegyzőkönyvi kivonatai szerint a főrendek a selyemtenyésztés védelméről, a Duna folyam dévény-dunaradványi szakaszának szabályozásáról, az 1875. évi XXVil. t.-cz. 12. §-ának módosításáról, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról és a réz váltópénz szaporításáról szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadták. E szerint ezen törvényjavaslatokra nézve mindkét ház között az egyetértés létrejővén, azok legfelsőbb szentesítés