Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-125

368 125. országos ülés májas lg. 1885. % Isten mentsen! Respectálom én azon nagy, tevékeny magyar várost, de azért nem érezhetem magamat kötelesnek, mindazon vasutakat, melyek netán Eger környékén vezetendők, minden áron, akár mibe kerül is, Egerbe vezetni be. Csak akkor tettem volna ezt, ha lett volna olyan consortium, mely tekintetben positiv ajánlatot tett volna, én ezzel szívesen tárgyaltam volna. Consortium azonban nem volt. Azért, hogy mint a képviselő ur mondta, Egerben contemplálták ezen vasút kiépítését, valamely positiv ajánlatot háttérbe jutni nem engedhetek. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem contemplatióról, hanem tevésről van szó. Egyébiránt, ha az egyik vonalon, tudniillik a most ajánlott mátrai vonalon forgalmi szempontból veszély van, akkor a másikon épen olyan veszély létezik. E tekintetben nyugodt vagyok: sem az egyiken, sem a másikon nincs veszély. Hogy e vasút nem Eger felé terveztetett, hogy ebben az egriek részt nem vettek, annak nem egyéb az oka, mint a technikai nehézségek és a költségek tetemes volta. Annak kimutatására, hogy én mily kevéssé érdeklődöm e vasút iránt, felemlítette a t. képviselő ur, hogy mérnököt nem adtam rendelkezésükre. Ez ugyan nem feladata a kormánynak, de valahányszor a kormány teheti, egyes vasutak irányának tanulmányozására szívesen bocsát rendelkezésre mérnököt; én azonban nem tudok arról, hogy Eger mérnököt kért volna és a mint tudom, a ministeri levéltárban sincs ennek nyoma; lehet, hogy a vasúti igazgatóságtól kértek, hogy miért nem jöttek ahhoz, a ki a vasúti igazgatóságot is igazgatja, azt nem tudom, hanem azt tudom, hogy valahányszor egy érdekeltség e tekintetben hozzám fordult, annyit mindig meg tettem, a mennyit meg • tehettem. Hanem ismétlem, csupán azért, mert óhajtják egyik vagy másik irány kiépítését, a ténylegesen kiépíteni szándékolt vonalat elejteni nem fogom. (Helyeslés jobbfelöl.) Miután mindezeket elmondta a t. képviselő ur, egy határozati javaslatot nyújtott be. És mi van a határozati javaslatban? A határozati javaslatban az v?n — csak a végét olvasom fel, a mely a valódi lényeget foglalj a magában. (Olvassa) : „A ház jelen törvényjavaslatot nem fogadja el, hanem utasítja a kormányt, hogy 1868. évi május 26-án felvett és idézett képviselőházi határozat szem előtt tartásával és utasítása értelmében azon irányzat kiépítését hozza javaslatba, mely Eger városa és vidéke érdekének megfelel s mely a püspökladány-debreczeni vonalból kiágazva, Füzes-Abonynál éri el az államvasutat s Eger városán át a gömöri összeköttetést létesíti." T. ház, ez más dolog. Terenne nincs Gömörmegyében, ez nem gömöri csatlakozás. T. képviselőtársam mást mond határozati javaslatában, mint a mit indokolt beszédében. Az illető határozat itt van kezemben: „Ezen vonal építésénél, tudniillik annál, mely innen vezettetik Miskolcz felé, Eger város és vidékének érdekei szintén számításba jöjjenek, de e mellett az építés azon főszempontja se szenvedjen, hogy a fővonal Kápolna és Mező-Kövesd közt a legegyenesebb irányban vezettessék: meghatalmaztatik a közmunkaés közlekedésügyi minister, Eger várost a hatvanmiskolczi vonallal, valamely legalkalmasabbnak mutatkozó ponton, szárnyvonal által hozni kapcsolatba oly módon, hogy ezen vonal a szükség és körülmények szerint idővel Egerből a gömöri vasipartelepek felé folytattathaBsék ; ez okból az egri pályaudvar hova építése ministeri elhatározásnak tartatik fenn." Kérem ez a vonal nem Terenne felé vezető nyugati irány, hanem az Egerből északra vezető Ózd és Nádasd felé, ugy a mint Mocsáry t. képviselő ur is mondotta. Tehát bátor vagyok constatálni, hogy t. képviselőtársam beszédjében nem azt indokolta, a mit határozati javaslatában kivan. (Helyeslés jobbfelöl.) A két irány annyira más, hogy az egyik a másikkal nincs ellentétben, szegeiéire megy, még pedig majdnem ép szögben Terenne felé, a másik pedig onnan nagy hegyeken át Gömörbe. Nagyon örülnék, ha ezen gömöri csatlakozás kiépíttetnék, de kétlem, hogy az könnyen is menne, mert ott is két vízválasztó van. Méltóztassék e tekintetben érdekeltséget egybeállítani, méltóztassék bizonyos ajánlatot tenni a kiépítésre nézve: szívesen hozzászólok, szívesen fogom előmozdítani a magam hivatalos hatáskörében, mert — mondom — annak legkisebb összefüggése ezen vasúttal nincs. Szederkényi t. képviselőtársam felhozta, mily nagy veszedelem Eger városára, ha ez a vasút kiépül s hogy ezzel Egernek sirját ássuk meg. Nem ismerek oly vasutat, mely ilyen drasticus, draconieus következménynyel lenne a tőle pár mértföldnyire eső városra. Egernek minden esetre érdekében van, hogy lehetőleg könnyű összeköttetésbe jöjjön egyfelől és főleg az alfölddel, másfelől a felfölddel. Nem tartom lehetetlennek, hogy kiépíttetvén e vasút, közvetlen összeköttetések, hozassanak létre Eger és Kaál-Kápolna közt, ugy hogy közvetlenül csatlakozhassanak fel a Terennére és le a Kisújszállás felé vezető vonalak. Ezt a közvetlen egybeköttetést igenis lehetségesnek tartom. Nem mondom, hogy oly könnyű és kényelmes lenne Eger számára, mint hogy ha közvetlenül menne ki onnan és a mi ellen — ismétlem — legkevésbé sem szólnék, ha annak kiépítéséről lenne szó; de nem erről, hanem egyébről van szó. Utoljára is senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy valahol jószántából építsen vasutat másutt, mint a hol legczélirányosabbnak tartja és miután ezen vonal állami érdekkel ellen-