Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-124

358 124. országos ülés május 15. 1S85. meghajolni, melyek a közügyre károsak lennének. Akkor a ház asztalára kellene letenni a javaslatot, hogy itt csakugyan oly módon terveztetik az építkezés, mely kizárólag az illetők saját pénzén eszközöltetik, az államnak subventiója nélkül s mi akkor is ngyelmeztetnők az országot azon veszélyre, mely ebből másokra származik, végre is a maga pénzével mindenki rendelkezhetik, ez eljárás jobban megnyugtatná az illető vidéket és minket is, hogy itt a közérdek rovására tiltott cselekmények nem történtek. De nekem, t. ház, constatálnom kell — mert aligha az utolsó szó ez, melyet ez ügyben mondok, hogy a dolog nem igy áll. S annak idejére tartom fenn, ha szükséges a részieleknek elmondását is. Én gyanusítni senkit sem akarok, mert ez utoljára is engemet czélomhoz nem vezetne. Nekem nem személyes érdekem, hogy itt oly dolgokat elmondjak, melyek talán a hallgatóságra érdekesek lehetnek. Előttem maga a dolog lényege a fő és én meg akarom menteni ezt a vidéket egy szomorú csapástól és tisztán ennek a bebizonyítására akarok működni egész beszédemmel és bizonyító erőmmel. Fentartom magamnak azt is, hogj" zárszóval élhessek, meghallgatván a t. minister ur nyilatkozatát, mely engem a t. előadó ur által hangoztatott egy pontra nézve különösen is érdekel, hogy tudniillik az a vasút kiépítése nem jár állami subventióval. Óhajtanám a t. minister úrtól hallani unnak határozott kijelentését, hogy az állam és kormány ezen vasút kiépítéséhez állami subventiót sem most nem igér, sem a jövőben nem fog adni. (Helyeslés bal felöl) Ezek után, t. ház, egy határozati javaslatot vagyok bátor beterjeszteni, támaszkodva a képviselőház 1868-ik évben hozott határozatára, mely Eger város érdekét szemmel tartandónak nyilatkoztatja ki. E határozati javaslatomat azon kéréssel vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni, hogy méltóztassék ezen sokat sújtott, méltatlanul sújtott városnak érdekében azt figyelembe venni és méltóztassék a csapást a várostól elhárítani és megnyitni előtte a jövendőt, mert e város ugy hazafisága, mint munkássága, valamint culturalis előrekíüadottságánál is érdemes a figyelemre minden tekintetben és mindenkivel szemben érdemes a t. ház támogatására. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Határozati javaslatom következőleg hangzik (olvassa) : Határozati javaslat. Tekintve, hogy a mátrai helyi érdekű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat oly irányzat megállapítását czélozza, mely Eger városát mellőzve, a már kész füzes-abony-egri állami szárnyvasuthoz közel egészen párhuzamos vonalat nyitna meg s ezzel még egyrészről a már fennálló közbenső forgalom veszélyeztetnék, egyszersmind lehetetlenné tétetnék, hogy a már kész állami szárnyvasut, a hatvan-miskolczi vasút kiépítéséről szóló 1868: XII. törvényczikk tárgyalása alkalmával, május hó 26-án felvett képviselőházi jegyzőkönyvben foglalt határozat szerint, kiegészíttessék, mely lényegében igy szól: hogy Egeiváros :. s vidékének érdekei szintén számításba veendők s a közmnnkaminister utasittatik, Egeivárosát oly módon hozni kapcsolatba, hogy ezen vonal idővel Egerből a gömöri vasipartelepek felé folytaítassék és az indóház is ehhez képest helyeztessék el. Tekintve, hogy a tervezett irányzatra nézve, különben is se műszaki felvétel, se költségvetés s a kiépítés mikénti módozata s a feltételek bemutatva nincseneks igy az 1880: XXXI. törvény czikk 1. §-a értelmében a képviselőház által nem is tárgyalható, arra pedig, hogy a törvény intézkedése ezúttal felfüggesztessék és a kormánynak felhatalmazás adassék, ok nincs; sőt a vitás eset fenforgása egyenesen kizárja a felhatalmazás czélszerűségét. A ház jelen törvényjavaslatot nem fogadja el, hanem utasítja a kormányt, hogy 1868. évi május 26-án felvett és idézett képviselőházi határozat szem előtt tartásával és utasítása értelmében azon irányzat kiépítését hozza javaslatba, mely Egeivárosa és vidéke érdekeinek megfelel s mely a püspökladány-debreczeni vonalból kiágazva, Füzesabonynál éri el az államvasutat s Eger városán át a gömöri összeköttetést létesíti. Beadja: Szederkényi Nándor s. k.. Petrich Ferencz s. k., Barla József s. k., Pappszász Gyula s. k., Miklós György s. k., Madarász József s. k., Boda Vilmos s. k., Bornemisza István s. k., Berzeviczy írnák s. k., Hevessy Benedek s. k., Olay Lajos s. k. Ivánka Imre: Igen t. képviselőház! Ha most arról volna szó, hogy létezik egy consortium, mely a Tisza vidékét Karczag felől akarná összekötni Egeren át a Zagyva felső vidékével és azt mérlegelnek, vájjon a két vonal közül melyiknek kell engedélyt adni: valóban gondolkodóba esném, nem kellene-e még a nehézségeket is mellőzve, melyek a forgalomra nézve Eger felé keletkeznének — ezt a vonalat választani. De itt nem arról van szó. Nem hallottam, hogy létezik valaki, a ki Eger felé akarná tettleg építeni a vasutat; nem ismerek ilyen consorfciumot, mely arra pénzt akarna adni, sem garantiával, sem anélkül. Létezik azonban egy társaság, mely az országos kamatbiztosítást igénybe nem véve és semmi állami megterheltetést nem kívánva, Karczag vidékét a zagyvái vonallal Párádon átvezetve, saját költségén akarja kiépíteni A kérdés a következő : Ha a vonal Egeren át vezettetnék, az ugy fordulna a Zagyva felé, hogy három vízválasztón kellene keresztülmennie, melyek kiépítése ma-