Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-124

124. országos ülés terczébe ugyanis két irányban fog vezettetni a vasút. De abba már tisztán egyetértek t. képviselőtársammal, hogy az 1880: XXXI. törvényczikk megállapítása szerint kérdés, vájjon valamely vasút megfelel-e a forgalom politikai viszonyoknak vagy nem s ép ezen szempont megóvása czéljából van csekély felfogásom szerint az 1880: XXXI. törvényczikkben felvéve azon dispositio, hogy minden oly vasút, mely önmagában véve vicinális, ha két főiránynak folytatása, vagy két vasutat köt össze, csak országgyűlési engedélylyel építhető ki. Épen ezért voltam bátor felhatalmazást kérni s épen ezért itt a forgalmi politikai szempontok is megvitathatok, sőt megvitatandók s csak ezen szempontok elfogadása alapján történhetik a törvényjavaslat elfogadása. Visszatérve a concrét kérdésre, biztosíthatom t. képviselőtársamat arról, hogy a forgalmi politikai szempontok a engedély-okmányban teljes biztosítékot fognak nyújtani az iránt, hogy az államvasuttól oly forgalomra nem tereltetik el, mely azt meg nem illeti és hogy különösen a fővárost, a forgalmi viszonyok, melyek ezen vasútnál irányadók, egyáltalán nem fogják hátrányos helyzetbe hozni. A sárréti vasutat nem szükséges külön indokolni, mert az egészen helyi érdekű vasút s azon kis szárnyvonal, mely Margittától Székelyhidig nyúlik, szintén helyi érdekű vasút. Legyen szabad itt megjegyeznem azt, hogy én nagyon jól tudom, Szilágymegye a Kraszna völgyén építendő vasút mellett nyilatkozott; az azonban, hogy Székely hídtól Margittáig kiépíttetik, sőt még az is, hogy tovább folytattatik Szilágymegyében, azon másik tervvel nincs ellentétben. Az egyik is, a másik is meglehet. És én most ezen kérdéssel, mely jelenleg szőnyegen nincs, nem is fogok többet foglalkozni, hanem visszatérek a forgalmi viszonyok kérdésére. Az Ér-Mihályfalvárói Nagy-Váradig terjedő vonal kétségkívül folytatását képezi az alföldi vasútnak; azonban miután az egész vasúthálózatnak kezelése később a magyar államvasutak igazgatóságához jo éa miután általában Jvéve a főforgalmi irányokban semmi ingerentíát nem szokott engedni a magyar államvasutak igazgatósága, illetőleg a magyar közlekedési minister a vicinális vasutaknak, épen azért, hogy ez által a forgalmi érdekek ne veszélyeztessenek és ne compromittáltassanak: itt attól, hogy illetéktelenül tereitessenek el némely forgalmi viszonyok ezen iránytól, egyáltalán tartani nem keli. (Helyeslés a jobboldalon.) T, ház! Még igen röviden kívánok csak néhány szót szólni. {Halljuk!) Hogyan áll az ügy a képviselőház, illetőleg az országgyűlés előtt? kiépíteni szándékoltatik egy 128 kilométer hoszszú vasút, sőt nem is egy vasút, hanem néhány májas 15. 188i. ggj vasútnak a hálózata s ez az államnak nem kerül összesen több hozzájárulásába mint 300,000 forintba, mely hozzájárulás egyébiránt a katonai igényeknek megfelelő építéshez van kötve ; ezen kivül az állam hozzájárul bizonyos összeggel a postaszállítás tekintetében, de ezért viszont az illető vasutak ingyen tartoznak szállítani a postát. Ezen két hozzájárulás némileg ellensúlyozva van azzal, hogy az állam törzsrészvényeket kap 300,000 forint erejéig. Hogy ezen 128 kilométernyi vasút kiépítése az érdekelteknek menynyire van érdekükben, látszik abból, hogy Biharmegye mekkora hozzájárulást szavazott meg e czélra. Már most, a kinek van merészsége, hogy azon 300,000 forint hozzájárulásért, mely még ellenszolgálmányokkal is van biztosítva, 128 kilométer vasút létesítését ellenezze s ez által kocz káztassa az egész vasút kiépítését, az ne szavazza meg a törvényjavaslatot; de a kik ezt nem látják elég oknak arra, hogy a törvényjavaslat meg ne szavaztassák, azokat kérem, méltóztassanak a törvényjavaslatot elfogadni s a felhatalmazást megadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Beöthy Algernon: T. ház! Nagyon rövid időre leszek bátor a t. ház figyelmét igénybe venni. (Halljuk!) Egyáltalában nem akartam a tárgyhoz szólani, de mivel azt tartom, hogy a képviselőnek ott, a hol az ország érdeke kerületének érdekeivel összeütközésbe nem jön, nemcsak joga, hanem kötelessége is kerülete érdekeit védeni, nekem, mint azon kerület képviselőjének, a mely kerület e vasút által, mondhatnám, egyedül van érdekelve, kötelességem a mondottakra néhány észrevételt tenni. T. ház! Ha egyáltalában tudnám is, semmi esetre sem akarnám egy vicinális vasútnak jó vagy rossz voltát a magasabb közlekedési politika szempontjából védelmezni, de annyit minden esetre felelnem kell György Endre t. barátomnak, hogy a komádiak és az a vidék egyáltalában nem akar más irányt, hanem nagyon örül, ha abból a sárból valamerre, akármerre kijuthat, (Derültség.) Beöthy Ákos t. képviselőtársam felhozta és igen szépen ecsetelte azon vidék közlekedési miseriáit. Ügy látszik, t. barátom nincs egészen tisztában a Sárrét fogalmával; oly nagy területet foglal ez alá, melyben a Sárréthez nem tartozó oly vidékek is vannak, melyek a Sárréten uralkodó közlekedési miseriákkal épen nem küzdenek. Ez a vidék t. ház, mióta a közmunka megváltása be van hozva, folytonosan fizeti a megyének a közmunkaváltságot és pedig — minthogy szorgalmas és meglehetősen vagyonos lakossága van—jelentékeny nagy mértékben; ennek daczára azonban soha nem kőutat, de egyetlen egy követ sem kapott. Én azt tartom és ezt Botílik t. képviselő urnak is bátorkodom figyelmébe