Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-124
350 124. országos ülés májns 15 1885. ajánlom az új vasútépítését és pedig annál inkább, mert amaz többe kerül, 660,000 forintba, a kilátásba helyezett subventio pedig 300,000 forint, a minek fejében az illető vállalat majdnem egyenértékű építményeket lesz köteles létesíteni és azon felül megfelelő mennyiségű törzsrészvényeket átadni az állam részére. Igaz, felhozatott, hogy ezen törzsrészvények mitsem érnek. Az én nézetem e tekintetben más és én annak támogatására adatokra hivatkozhatom. Nem terjednek ugyan ezen adatok hosszú időre, de áll némely adat rendelkezésemre, melyek azt tanúsítják, hogy oly vicinális vasutaknál, amelyek kedvezőbb viszonyok közt vannak s a melyeknek építése nem nagyon drága, a mennyiben kilométerenkint 18 — 20, legfeljebb 24,000 forintnál többe nem kerülnek, az összes befektetett tőkének 5—6%-a is kikerül. Ilyen vasút a régebben üzletben lévők közül a körösvölgyi, az arad-csanádi és a szamosvölgyi. A többi vasutaknál az év egyes részeinek jövedelmeiből vagyunk kénytelenek következtetni az évi jövedelemre. A jövedelem azonban ezeknél is megadja a kamatokat. Ne méltóztassék tehát olyan semmibe venni, habár csak fiscalis szempontból is, a törzsrészvényeket. Van azonban a dolognak egy másik oldala is. Én a vicinális vasutak egyik fő postulatumának tartom azt, hogy azok a helyi érdekeknek megfelelően vezettessenek. Azok, a kiké a törzsrészvény, képezik a társulatot. Ha a törzsrészvényekből az érdekelteknek, a megye és az államnak birtokában nagyobb mennyiség .vau, akkor ezek a vasutigazgatóságba döntőleg folyhatnak be, a mi jelentékeny még akkor is, ha az 5—6°/o~ot nem is hozza meg a törzsrészvény. Legyen szabad t. ház, ezek után Orbán Balázs t. képviselő urnak egyik nyilatkozatát rectificálnom. A képviselő ur ugyanis azt mondta, hogy 2.400,000 forint azon összeg, a melyet az érdekeltek, a megye és az állam hozzájárulásképen biztosítottak. Mondhatom, hogy ennél az összeg sokkal kevesebb. A posta hozzájárulása még nincs is megállapítva; de ha mindaz befoly is, a mi a magánosok részéről megajánltatott, az összesen 1.500,000 forintot tesz, a mi minden esetre jelentékeny. A mi pedig a héjasfalvai kérdést illeti, biztosíthatom a képviselő urat, hogy mihelyt Udvarhelymegye nemcsak beszél róla, hanem positiv ajánlatot tesz, a legnagyobb készséggel fogom előmozdítani ezen ügyet is, mert magam is ismerem ezen kérdésnek fontosságát. Bottlik képviselő ur beszédének csak egy tételére kívánok kiterjeszkedni. (Ralijuk!) Azon állítására kívánok ugyanis refleetálni, hogy a közmunka-alap terhére nem volna lehetséges ily hitelműveletet keresztülvinni, mint a milyen itt terveztetik. Ezzel szemben megjegyzem, hogy ez is olyan, mint az adófizetés s ez is évről évre megállapított összeg, a melynek be kell folyni s ha nem folyik be, ebben leginkább a törvényhatóság a hibás. (Helyeslés jobb felől.) Azt gondolom, hogy ép oly biztos alapja van a közmunka-alapra felvett kölcsönnek, mint akárminő oly alapra felvett kölcsönnek, melynek jövedelmei évről évre bizonyos fluctuatiónak vannak kitéve. Az illetők meg fogják tán fontolni, mily hitelt adjanak ez alapnak, de ugy látszik, hogy van hitele. Áttérek e kérdésről arra, vájjon nem volna-e helyes az 1880: XXXI. törvényczikk azon intézkedését, mely a közmunka-alap terhére elvállalandó hozzájárulást csak 10 évre szabályozza, akként módosítani, hogy állandó hozzájárulás határoztatnék meg, mely lehetségessé tenné nagyobb kölcsönöknek hosszabb törlesztési időre való felvételét. Ez által nagy mértékben megkönnyittetnék a vicinális vasutak kiépítése, ugy hogy kisebb teherrel járna mint most. És nekem ugy látszik ilyféle intézkedés nagyobb mérvben fogná előmozdítani a vicinális vasutak kiépítését, mint tán egy vicinális vasúti bank felállítása. E nézetemnek van itt concrét esetben kifejezés adva, de miután az elüt a törvény rendszeres megállapításától, szükség, hogy az a törvényhozástól jóváhagyassák. Ez az oka annak, a miért Biharmegye fölterjesztése, bár régen megtörtént már, nem hagyatott még jóvá, mert ez csak a törvényhozás jóváhagyásának megnyerésével válik lehetségessé. György Endre t. képviselőtársam felhozta aggályait a forgalmi viszonyokat illetőleg" s azt mondja, hogy ilynemű felhatalmazás adására analóg eset nálunk még nincsen. Thaly Kálmán: Igaza van! B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: Meglehet, hogy igaza van, de olyanformán vagyunk, hogy minden vasút úgyszólván egy külön individualitás; ugyanazon hosszúság, ugyanazon két végpont, ugyanazon emelkedés mellett, ugyanazon financirozási viszonyok között két vasutat nem lehet építeni. A marosludas-beszterczei vasútnál van az az eset, hogy 300,000 forint az állam hozzájárulási összeg, a mely a mátrainál éppen nincs meg, pedig t. képviselőtársam erről is beszélt és azt mondta, hogy az a nagy különbség, hogy itt mind a két vasút, a mátrai és bihari vasúti pontokat köti össze. Midőn a marosludas-beszterczei vasút kiépítése és az erre vonatkozó felhatalmazás megadása kéretett, már egyszersmind tárgyalás alatt volt és majdnem egy időben nyújtatott be a deésbeszterczei vonalra vonatkozó törvényjavaslat is. Nagyon tartok tőle, hogy ha nem nyújtatott volna be, némely oldalról vádoltak volna, hogy miért nem terveztem a vasút kiépítését oly pontig, a hol azon perczben vasút még nem volt, de a mely felé más irányban szintén építettek vasutat. Besz<»