Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-124

350 124. országos ülés májns 15 1885. ajánlom az új vasútépítését és pedig annál inkább, mert amaz többe kerül, 660,000 forintba, a kilá­tásba helyezett subventio pedig 300,000 forint, a minek fejében az illető vállalat majdnem egyen­értékű építményeket lesz köteles létesíteni és azon felül megfelelő mennyiségű törzsrészvényeket átadni az állam részére. Igaz, felhozatott, hogy ezen törzsrészvények mitsem érnek. Az én nézetem e tekintetben más és én annak támogatására adatokra hivatkozhatom. Nem terjednek ugyan ezen adatok hosszú időre, de áll némely adat rendelkezésemre, melyek azt tanúsítják, hogy oly vicinális vasutaknál, amelyek kedvezőbb viszonyok közt vannak s a melyeknek építése nem nagyon drága, a mennyiben kilo­méterenkint 18 — 20, legfeljebb 24,000 forintnál többe nem kerülnek, az összes befektetett tőkének 5—6%-a is kikerül. Ilyen vasút a régebben üzletben lévők közül a körösvölgyi, az arad-csanádi és a szamosvölgyi. A többi vasutaknál az év egyes részeinek jövedelmeiből vagyunk kénytelenek következtetni az évi jövedelemre. A jövedelem azonban ezeknél is megadja a kamatokat. Ne méltóztassék tehát olyan semmibe venni, habár csak fiscalis szempontból is, a törzsrészvényeket. Van azonban a dolognak egy másik oldala is. Én a vicinális vasutak egyik fő postulatumának tartom azt, hogy azok a helyi érdekeknek meg­felelően vezettessenek. Azok, a kiké a törzsrészvény, képezik a társu­latot. Ha a törzsrészvényekből az érdekelteknek, a megye és az államnak birtokában nagyobb mennyi­ség .vau, akkor ezek a vasutigazgatóságba döntőleg folyhatnak be, a mi jelentékeny még akkor is, ha az 5—6°/o~ot nem is hozza meg a törzsrészvény. Legyen szabad t. ház, ezek után Orbán Balázs t. képviselő urnak egyik nyilatkozatát rectificál­nom. A képviselő ur ugyanis azt mondta, hogy 2.400,000 forint azon összeg, a melyet az érde­keltek, a megye és az állam hozzájárulásképen biztosítottak. Mondhatom, hogy ennél az összeg sokkal kevesebb. A posta hozzájárulása még nincs is megállapítva; de ha mindaz befoly is, a mi a magánosok részéről megajánltatott, az összesen 1.500,000 forintot tesz, a mi minden esetre jelen­tékeny. A mi pedig a héjasfalvai kérdést illeti, biztosíthatom a képviselő urat, hogy mihelyt Udvarhelymegye nemcsak beszél róla, hanem positiv ajánlatot tesz, a legnagyobb készséggel fogom előmozdítani ezen ügyet is, mert magam is ismerem ezen kérdésnek fontosságát. Bottlik képviselő ur beszédének csak egy tételére kívánok kiterjeszkedni. (Ralijuk!) Azon állítására kívánok ugyanis refleetálni, hogy a közmunka-alap terhére nem volna lehetséges ily hitelműveletet keresztülvinni, mint a milyen itt ter­veztetik. Ezzel szemben megjegyzem, hogy ez is olyan, mint az adófizetés s ez is évről évre meg­állapított összeg, a melynek be kell folyni s ha nem folyik be, ebben leginkább a törvényhatóság a hibás. (Helyeslés jobb felől.) Azt gondolom, hogy ép oly biztos alapja van a közmunka-alapra fel­vett kölcsönnek, mint akárminő oly alapra fel­vett kölcsönnek, melynek jövedelmei évről évre bizonyos fluctuatiónak vannak kitéve. Az illetők meg fogják tán fontolni, mily hitelt adjanak ez alapnak, de ugy látszik, hogy van hitele. Áttérek e kérdésről arra, vájjon nem volna-e helyes az 1880: XXXI. törvényczikk azon intézkedését, mely a közmunka-alap terhére elvállalandó hozzá­járulást csak 10 évre szabályozza, akként módo­sítani, hogy állandó hozzájárulás határoztatnék meg, mely lehetségessé tenné nagyobb kölcsönök­nek hosszabb törlesztési időre való felvételét. Ez által nagy mértékben megkönnyittetnék a vici­nális vasutak kiépítése, ugy hogy kisebb teherrel járna mint most. És nekem ugy látszik ilyféle intézkedés nagyobb mérvben fogná előmozdítani a vicinális vasutak kiépítését, mint tán egy vici­nális vasúti bank felállítása. E nézetemnek van itt concrét esetben kifeje­zés adva, de miután az elüt a törvény rendszeres megállapításától, szükség, hogy az a törvény­hozástól jóváhagyassák. Ez az oka annak, a miért Biharmegye fölterjesztése, bár régen megtörtént már, nem hagyatott még jóvá, mert ez csak a törvényhozás jóváhagyásának megnyerésével válik lehetségessé. György Endre t. képviselőtársam felhozta aggályait a forgalmi viszonyokat illetőleg" s azt mondja, hogy ilynemű felhatalmazás adására ana­lóg eset nálunk még nincsen. Thaly Kálmán: Igaza van! B. Kemény Gábor, közmunka- és köz­lekedési minister: Meglehet, hogy igaza van, de olyanformán vagyunk, hogy minden vasút úgyszólván egy külön individualitás; ugyan­azon hosszúság, ugyanazon két végpont, ugyan­azon emelkedés mellett, ugyanazon financirozási viszonyok között két vasutat nem lehet építeni. A marosludas-beszterczei vasútnál van az az eset, hogy 300,000 forint az állam hozzájárulási összeg, a mely a mátrainál éppen nincs meg, pedig t. képviselőtársam erről is beszélt és azt mondta, hogy az a nagy különbség, hogy itt mind a két vasút, a mátrai és bihari vasúti pontokat köti össze. Midőn a marosludas-beszterczei vasút kiépí­tése és az erre vonatkozó felhatalmazás megadása kéretett, már egyszersmind tárgyalás alatt volt és majdnem egy időben nyújtatott be a deés­beszterczei vonalra vonatkozó törvényjavaslat is. Nagyon tartok tőle, hogy ha nem nyújtatott volna be, némely oldalról vádoltak volna, hogy miért nem terveztem a vasút kiépítését oly pontig, a hol azon perczben vasút még nem volt, de a mely felé más irányban szintén építettek vasutat. Besz­<»

Next

/
Thumbnails
Contents