Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-124

124. országos Síéi májas lő. 1885. 349 intézkedés utján lehet. Határozati javaslat e tekintetben nem segít. Egyébiránt biztosítom t. képviselőtársamat arról, hogy én a magam részéről a mit tehetek, nagyon szívesen megteszem. Helyesnek tartom, ezen vonalrésznek kiépítését; magam láttam Békésmegyében, hogy például a Kőrös mentén Erdélyből hoztak követ, hogy kő-utat építhessenek. Ennél sokkal olcsóbb, könnyebb és czélirányosabb is, a hol csak lehet, vasutat építeni. Felhozott t. képviselőtársam egy más dolgot is, (Halljuk!) a miben ngy látszik, az én nyilatkozataimat kissé félreértette. Én soha sem mondtam azt, hogy egy vasúti banknak, a mely előnyösen helyezné el a helyi érdekű vasutak papírjait, általában véve és minden körülmények közt ellensége volnék. Mondtam igenis azt, hogy legjobb szeretem,ha a helyi érdekű vasutak papírjai nem kerülnek piaczra nagy mértékben s jobb szeretem, ha az érdekeltek és netalán hatóságok által fedeztetik a költség annyira, hogy a papirosok kibocsátása feleslegessé válik s ha mégis van némi kis hiány a fedezésre levő összeg és a szükséglet közt, az egyes kölesönnel pótoltatik. Méltóztassanak megfontolni, hogy a helyi érdekű vasúti papíroknak jelenleg meglehetősen előnyös ára: 80%. Ha ma egy jóhiteltí társulat, megye vagy község kölcsönt vesz, kap kölcsönt 95, 96, 97% mellett. Már most méltóztassék meggondolni, hogy ezen 12—13%-nyi különbség a társulat részére élvész; ennek következtében nagyobbnak kell lenni a kibocsátott összegnek, nagyobbnak kell lenni a jövedelemnek, hogy az egész kölcsönösszeg kamatai fedezhetők legyenek, ugy hogy — megvallom — legjobb szeretem, hogy a hol ilyen helyi érdekű vasutat építenek és nem tudják az érdekeltek közvetlenül fedezni az építési költségeket, azt egyenes kölcsön útj ánfedezik.Nem nyilatkoztam tehát absolute a helyi érdekű vasúti bankok ellen; de én még nem láttam oly ajánlatot — nem mondom, hogy nem lesz — de aligha lesz, mely túlságos előnvöket kivánt volna az illető vállalatnak biztosítani. Ennek következtében én most komolyan ilyen tárgyalásba épen ezen ok miatt nem bocsátkozhatom. Beöthy Ákos t. képviselőtársam ékes szavakkal vázolta, hogy milyen siralmasak Biharmegyében a közlekedési viszonyok, magát az indokolást siralmasnak nevezte és mondott olyanokat, a miket mindjárt közvetlenül a siralmas éneknek nevezett indokolásba be lehetett volna venni. És hová vezet okoskodása? Oda, hogy a törvényjavaslatot nem fogadja el; mert az neki nem elég, tehát ne csináljunk semmit. Az régi dolog, hogy a jobb a jónak ellensége. (Mozgás halfelől. Felkiáltások : Nem azt mondta!) Ki-ki a saját felfogása szerint bírálja meg annak tételeit; én reám azt a benyomást tette. Paflagoniának nevezte Sárrét közlekedési viszonyait; nem volt megelégedve azzal, hogy oda vasutat építsenek, azt mondván, hogy a vasút nem pótolja a kőutat, a vasúthoz hozzá kell járulni a vidéknek, hogy használható legyen. Hát a kőúthoz nem? Hiszen annak is kell hozzájáruló utakkal birni, hogy használható legyen. Egyiknél épen az az eset, a mi a másiknál. Nem tudom, jól fogtam-e fel, de azt hiszem, t. képviselőtársam azt monda, hogy a Sárrét NagyVáradtól Debreczen felé terjed, ezen keresztül kellett volna vezetni a vasutat egyenesen, nem pedig ott, a hol tervezik, a kornádi és kóti puszta felé. A Sárrét felső része határolva van a PüspökLadány és Nagyvárad közt futó vasúttal. Akkor, mikor a Sárrét tele telik vízzel, a vasúttól látszanak egyes kis részei. Ettől északra nem nyúlik. A vonal a közepén van annyira, hogy jelentékeny részben a Sebes-Kőrös töltései vannak czélba véve a vasút vezetésére. Ha tehát az az óhaja a képviselő urnak, hogy a Sárrétnek közlekedési eszközei legyenek, akkor ennek megfelel a tervezet, egészen pedig akkor fog megfelelni, ha meglesz az összeköttetés Békésmegye felé. Addig azonban ez is jó szolgálatot tesz. Azt én soha sem állítottam e vasútról, hogy az az egész vidéknek és Biharmegyének közlekedési kérdéseit meg fogja oldani. Távolról sem. Hogy a kérdésnek azon oldalára térjek át, vájjon helyes, lehető-e a közmunka-alap terhére megadni a segélyt s — hogy saját szavaival éljek — nem juttatja-e végzetes állapotba Biharmegyének közmunka-alapját e nagy, megterhéltetés elfogadása: azt gondolom, hogy ha kiépül a vasút, Biharmegye képesítve lesz épen e vasút segélyével kisebb kőutak és más vasutak kiépítésére, melyeket eddig létrehozni nem birt. Én legkevésbé sem állítom, hogy 120 kilométernyi vasút épen annyi, mint 250 kilométernyi, azt sem, hogy ugyanannyit képes használni, mert a kisebbnek kisebb, a nagyobbnak nagyobb hatása van; de ha az egészet nem birjuk egyszerre megcsinálni, nem indokolt elhalasztani a kisebbet, a mit most elkészíthetünk. (Helyeslés jobbfélöl.) A stratégiai tekintetekre is kiterjeszkedett t. képviselőtársam. E mezőre nem fogom követni. E vonalnak stratégiai fontossága szakértők által nem egyszer és alaposan megvilágittatott és megállapittatott; én kénytelen vagyok a szakértők nyomán elfogadni azon tételt, hogy a nagyváradérmihályfalvi vasút eshető katonai felvonulás alkalmával nagy fontossággal bir és miután a püspökladányi vonal az összegyűlő forgalmat nem volna képes egy vágánynyal közvetíteni, azon esetben, ha ez eset felmerülne, szükséges lenne, ha egy másik irányban összeköttetés nem építtetik, egy másik vágány lerakása. I Egy második vágány lerakása helyett inkább