Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-122

122. országos ölés májas 12. 1885. 311 a 2l-es enquetenek oly következményei voltak. Nem féltem tőle akkor sem, mert az ellenzéken voltam *, de akkor is megmondtam, hogy ha a ház többsége kívánja, ám legyen, de eredményt tőle nem várok. Önök, kik szeretik régi beszédeimet olvasni, megtalálhatják ezt akkori beszédemben; de mindamellett tudom, hogy egyes eoncrét esetekben helyén lehet az enquéte, csakhogy azok olyan rendkívüli helyzetek, midőn a rendes eszközökkel a létező bajon segíteni nem lehet. És ez az Ők, a miért most enquéte kiküldését helytelennek, szükségtelennek tartom. Mert ha van is baj Szegeden, nincs olyan természetű, mely rendkívüli eszközökhöz nyúlást igényelne; hanem olyan, melyen hatósági, kormányi és a mennyiben kellene, törvényhozási intézkedéssel is, a maga utján provocálva, segíteni lehet, valamint segíteni kell. De méltóztassanak elhinni, már az eddigi, nem mondom ez a két napi vita, hanem a hírlapi és más úton Szeged tönkrejutásáról —mely várost most isugy megdicsért Hermán Ottó képviselő ur, hogy a tönkrejutás küszöbén állónak mondotta — terjesztett hirek következtében némely pénzügyi körökben kezdik megvonni, néhol már mégis vonták a szegedi emberektől a hitelt. Tessék elhinni, nem kifogásból mondom, de ha azt híresztelik, hogy Szeged a tönkrejutás szélén áll, ezzel nagy lökést adnak arra, hogy tönkre is menjen; mert a szegedi ember meg nem élhet, ha megvonják hitelét akkor, midőn annak fentartására okvetlenül szüksége van. Maga az ily rendkívüli eszközökhöz nyúlás beismerése volna a nem létező rendkívüli viszonyok létezésének. Maga e beismerés többet ártana, mint a mennyit a proponált eljárások legnagyobb része segítene. Ezen okból nem fogadom el az indítványt most sem és kérem a kérvényi bizottság javaslatának elfogadását. (Élénk helyeslés jobbról.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Az első kérdés az: elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság által előterjesztett határozati javaslatot, mely .szerint a kérvény a pénzügy mini sternek adassék ki, igen vagy nem? Ha ez elfogadtatik, akkor Hermán képviselő ur határozati javaslata természetesen elesik. Ha nem fogadtatik el, akkor Hermán képviselő ur javaslata kerül szavazásra. Mielőtt a kérdést szavazásra bocsátanám, méltóztassék még egyszer meghallgatni Hermán képviselő ur határozati javaslatát. Nagy István jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja s igy Hermán képviselő ur határozati javaslata elesik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Házmánn István budapesti lakos kérvénye, melyben a reá állítólag illetéktelenül kirótt fogyasztási adó elengedéseért esedezik. Münnich Aurél előadó: Ezen kérvény, miután az abban foglalt ügy szabályszerű elintézést nyert, visszavehetés czéljából elhelyeztetik a a ház irodájába. (Helyeslés.) Elnök: Ezen kérvény tehát elhelyeztetik a ház irodájába. Rakovszky István jegyző (olvassa): Brassó fmegye, Szatmár-Németi szabad királyi város, Pécs szabad királyi város és Zemplénmegye közönsége feliratai, a katonai szükségletek beszerzésénél fennálló centralisatio megszüntetése tárgyában. Münnich Aurél előadó (olvassa): Brassó, Szatmár-Németi, Pécs városok és Zemplénmegye közönsége feliratukban a t. ház figyelmét azon szomorú állapotra hívják fel, melyben az ország számos iparosa él. Szerintük az iparosok hanyatlását meg lehetne gátolni, sőt emelni lehetne anyagi jólétüket, ha a katonai szükségletek előállítása nem az egyes városokra bízatnék, hanem egyes iparosoknak adatnék ki s ezáltal alkalom nyújtatnék hasonló biztosíték mellett, hogy a szállításban a hazának minden részéből részt vehessenek arra képes vállalkozók, a mi most csak részben lehetséges és leginkább csak a honvédség szükségleteinél történik. Egyúttal utalnak a visszaélésekre és megvesztegetésekre, melyek egyes szállítók által elkövettetnek. Mindezeknél fogva kérik a katonai szükségletek szállítása körül fennálló centralisatio megszüntetését s ezentúl e szükségletek szállításának több egyes iparosra bízását. A kérvényi bizottság méltányolván a kérvényben felhozott érveket, következő határozati javaslatot ajánlat, háznak elfogadásra: Ezen fontos kérvények lehetőleg figyelembe vétel végett kiadatnak a* honvédelmi ministernek. (Helyeslés a jobboldalon.) Zay Adolf: T. ház! Országos kiállítás rendeztetett a magyar termények s különösen a magyar ipar számára s valóban megelégedéssel, sőt büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a magyar ipar ez alkalommal is bebizonyította termelő képességét. Külön törvényt is alkottunk az ipar emelésére, az ipartörvényt, melyben az egyének előállítási, termelési képességének magasabb fokra való emelését ezéloztuk és egyesek munkaerejének összegyűjtését és kellő irányban való versenyét különösen társulatok és testületek által contempláltuk. Ez által segítve lett az iparon, a mennyiben a termelő képesség annak minden ágá-