Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-122

12'2. országos tik Enyedi Lukács t. képviselőtársam, midőn azt mondta, hogy a forgalmi eszközök bizonyos összpontosítása Szegeden egyik helyes tényező arra, hogy Szeged mint város és annak egyes polgárai közgazdaságilag és kereskedelmileg bizonyos jóléthez jussanak. És e tekintetben igaza van abban is, hogy a mik eddig történtek a nagy forgalmi érdekek kielégítésére, vajmi kevéssé kielégítők. A budapest-ziinonyi vasút igaz, hogy az állam érdekében építtetett ki és ez oly nagy érdek, melyet sem Szeged, sem az ország más partialis érdekének feláldozni nem lehet. És ez okból nem is támadt egyetlen hang sem itt, sem Szegeden, mely e vasút kiépítése ellen kifogást tett volna. De viszont az is elvitázhatatlan tény, hogy egy nagy világforgalmi vonal kiépítése egy város fejlődésére közöntös nem lehet. Ez oly dolog, mely az állam érdekében történt s az is tagadhatlan, hogy Szeged forgalma ennek következtében némileg alább szállott s nem akkora, mint addig volt. Szintúgy tény, hogy az arad-csanádi vasút kiépítése is némi hátránynyal volt e tekintetben. Egyes képviselőtársaim tán emlékezni fognak, hogy midőn e vasút kérdése a házban előhozatott, egyetlen szál ember, én szólaltam fel ellene, mondván, hogy a szőregi összeköttetés nyomán az a korábbi háttér, mely a múltban a Bánságban és Csanádmegyében megvolt, Szegedtől el fog tereltetni és kiemeltem akkor a házban, fájdalom, semmi sikerrel, hogy ha e vasút kiépítése megengedtetik, a csatlakozást máshol mint Szegeden nem lehet megengedni, inert ez általa szegedi forgalom nagy része nem fog onnan eltereltetni. De ezen akkor ugy vélt segíteni a törvényhozás, hogy midőn a szőregi kapcsolatot engedélyezte, egyszersmind engedélyezte Uj-Szegedről egy szárnyvonal kiépítését. Hogy e szárnyvonal mily kevéssé segített volna Szeged érdekein, mutatja, hogy épen Szeged város közönsége mondott le annak kiépítéséről, kijelentvén, hogy annak semmi súlyt nem tulajdonít, ezen szárnyvonal kiépítését nem igényli, mert a szőregi csatlakozás által már egyáltalában eltereltetik a forgalom egy bizonyos része, mely közvetlenül Szegeden ment volna át. De ha ezek megtörtént dolgok, nem hiszem, hogy ne volnának más és épen nagy közlekedési factorok, melyek legalább nagy részben ne volnának hivatva ezen veszteségekért, ha nem is teljesen, de legalább nagyobb mértékben kárpótolni Szeged városát. Mig a vasút kiépítése bekövetkezett, hosszú időkön át biztosította a tiszai forgalom és a Maros forgalma Szeged jólétét és igy lett Szeged az alföld egyik kiváló emporiumává. Hallom, hogy czéloztatik, bár nem tudom mennyire van ennek megvalósítása biztosítva, a zenta-szabadkai vasút kiépítése. Ha ez megtörténik, meg vagyok róla győződve, Szeged összes május 12. 1885. 299 forgalma elesik, elesik összes összeköttetése, melynek folytán Szeged a múltban folyton a Tiszavölgynek egyik hatalmas pontja volt s ezért Szeged érdekében a zenta-szegedi vasút kiépítése oly követelmény, a melyet az egyik napról a másikra halasztani nem helyes. Igaz, hogy az osztrákmagyar államvasutak módjában van a szárnyvonal kiépítése, de a legutóbbi tárgyalások megmutatták, hogy e vasút saját jól fölfogott érdekei iránt oly fogékony, hogy magát a reconstructio factoränak nem tekinti és hogy ennélfogva azon igényeknek, a melyeket az ország különböző részei vele szemben formálnak, csakis a kellő recompensatio mellett hajlandó megfelelni. Ha az osztrák-magyar államvasút reconpensatiót keres: ez meg van az aradcsanádi vasúiban, a mely mint vicinális vasút a leghatalmasabban alimentálja az osztrák-magyar államvasutak at. Egy további nagy érdeke Szegednek, hogy megszereztessenek azon előfeltételek, a melyek alapján hatalmas kereskedelem és ipar fejlődhetik ki. Arra, hogy Szegeden egy virágzó iparág teremtessék, a leghatalmasabb factorok egyikét, az erdélyi és máramarosi nagy erdőségek képezik. Ezek legnagyobb része a magyar államkincstár kezében van. Az innen lehozott fát sehol sem lehet előnyösebben és olcsóbban feldolgozni, mint épen Szegeden. Ha van Magyarországon hely, a melyet egy virágzó faipar terrénumává lehet kijelölni, az épen Szeged, a melyhez fogható semmiféle más hely nem található. Az is állami és kormányi intézkedésektől függ, hogy a fának oda lehozatala által az ipar ily felvirágzásának első alapfeltétele megszereztessék. Természetes, hogy a gyáripar kifejlődése Szegednek hasonlóképen érdekében áll, Ennek alapfeltétele azonban a hitelviszonyoknak bizonyos tekintetben megváltozása s a Szeged városa iránti bizalom fokozása. Oly városban, melynek bajai kutatására parlamenti enquéteket küldenek ki, gyártelepek aligha fognak keletkezni. Hogy ott, hol az egészségi állapot egy ily parlementi actio által vonatik kétségbe — mely legalább is annyit sejtetne a világgal, hogy ott baj van, mely a városra veszélyes lehet — meglegyenek az egészséges ipar és egészséges kereskedelem fejlődésére megkívántató feltételek: azt elhitetni a világgal nem lehet. Jó hitelviszonyok és a város fejlődésébe vetett bizalom nélkül ipar és kereskedelem sehol sem fog felvirágozni, Szegeden sem. Engedelmet kérek, hogy mind e dolgokról oly hosszasan beszéltem. (Halljuk! Halljuk!) K cm akartam ezzel egyebet elérni, mint hogy felvilágosítást nyújtsak egyes dolgokra nézve, melyeket itt fölemlítettek. De épen az én felszólalásom legpraegnansabbuí bizonyítja, hogy parlamenti en38*