Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-121

290 121. országos ülés májas 11. 1885. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur módosítása végén levő szavakat szemben Mocsáry Lajos t. képviselő ur módosítványával fentartani ? (Igen!) A többség fentartja és igy a módosítvány elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa a 191, §-t). Zay Adolf: E szakasz megbízza a törvényhatóság főnökét, az alispánt vagy a polgármestert azzal, hogy a bejelentett régi jogot igazolja éa megadja a jogot valakinek, ki eddig a jogviszonyban nem volt benn, tudniillik az idegen felszólalónak, hogy a határozat ellen a ministerinmhoz felfolyamodhatik; ha pedig a határozat elutasító, a régi jogosultnak is megadatik a felfolyamodás joga. Nagyon kifogásolandónak tartom, hogy e jog idegen harmadik személynek is megadatik. De nem ezért szólaltam fel, hanem azon elvi kérdés miatt, hogy egy meglevő, de peressé vált jog feletti cognitióra nem hivatik fel a bíróság, hanem a közigazgatási hatóság. Ha csak igazolásról volna szó, nem bánnám, ha ennek joga az alispánra ruháztatnék, de mihelyt egy harmadik fél megtámadja a bejelentett jogot, tehát mihelyt az vitássá, peressé válik, az e feletti cognitióra csak biró lehet hivatva, (ügy van! lalfélöl.) Én tehát czélszerünek tartom, hogy ez eljárás czélszerüsége és gyorsasága szempontjából először a közigazgatási hatóság főnöke járjon el, de mihelyt ez nem kívánja az igazolást kimondani, illetőleg mihelyt egy harmadik személy a kimondott igazolást megtámadja, a cognitio csak a biró dolga lehet. Módosítványom a 191. §daa akként volna beilleszthető, ha a harmadik bekezdés következőkép módosíttatnék: „Ha e határozat az igazolást megtagadja az igazolást kérelmezőnek, ha pedig a határozat az igazolást kimondja, a felszólalónak joga van a rendes bíróhoz folyamodni". Ez a jogbiztonság és a jogállamnak következménye. Remélem, hogy a t, ház nem fogja ezt magától elutasítani. Dárdai Sándor előadó: Én tökéletesen érteném a t. képviselő urnak álláspontját, hogy ha a közigazgatási bíróság felállítását sürgette volna. Ezen intézménynek szüksége a bizottság jelentésében is hangsúlyozva van. Hogy azonban az igazolások kérdését a képviselő ur a rendes bíróság áltai akarja elbíráltatni, illetőleg a közigazgatási hatóságok döntését felülvizsgáltatni, a képviselő urnak ezen álláspontját nem fogadhatom el, mert ugyanezen álláspontból azt is kérhetné, hogy ha a hatóságok megtagadják valamely vízmű engedélyezését, ez esetben az illető a bírósághoz fordulhasson. Ez teljesen helytelen álláspont és kérem a t. házat, ne méltóztassék a Zay képviselő ur indítványát elfogadni. György Endre: Én azt hiszem, hogy az, hogy & közigazgatási hatóságokhoz utasíttassanak ezen kérdések, logice folyik a 157. §-ból, mely azt mondja, hogy minden ügyben, mely e vízhasználatra vonatkozik, a közigazgatási hatóságok illetékesek dönteni. Ezt az eljárást jogfejlődésünk igazolja, mert az 1751. és az 1840. törvényczikkek világosan a megyét rendelik e tekintetben illetékesnek és az 1884-ik törvény az alispánra ruházta ezt a megye helyett. Tehát a közigazgatási hatóság lévén illetékes a malmok és viz felett ítélni, nagyon természetes, hogy a jogosítvány fennállása szintén competentiája közé tartozik minden tekintetben. Zay képviselő ur indítványa nem fogadható el. (Helyeslés.) Elnök: A 191. §-hoz Zay képviselő ur egy módosítványt adott be. Méltóztassanak azt meghallgatni. Hoitgy Pál jegyző [olvassa Zay módosítványát). Elnök: T.házlA 191. §. első és második bekezdése nem támadtatván meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A harmadik bekezdéshez Zay képviselő ur módosítást nyújtott be. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e módosítványnyal szemben a 3. bekezdést a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? A kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a bizottság szövegezését fogadja el és igy Zay képviselő ur módosítványa elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa a 192. §-t, mély észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 193. §-t). Dárdai Sándor előadó: A 193. §. helyett bátor vagyok egy új szöveget ajánlani. Már az általános vita alkalmával is merültek fel kételyek az iránt, hogy vájjon, ha a létező védművek igazoltaknak ismertettek el, nincsen-e ezen védművek nek vízhasználati jogosultsága bizonyos időhöz kötve, vájjon ezek fennállása is 50 évre terjed-e? A bizottság álláspontja az volt, hogy az igazolt jogok örökös jogoknak tekintessenek, hogy tehát minden félreértés elkerültessék, bátor vagyok a következő új szöveget beterjeszteni. Elnök: Fel fog olvastatni az új szöveg. Hoitsy Pál jegyző (olvassa) .„Az előbbi szakaszok szerint igazolt és érvényben maradó jogok fennállására, terjedelmére és időtartamára vonatkozólag ezen törvény rendelkezései ki nem terjednek; azoknak gyakorlatára nézve azonban a jelen törvény határozatai irányadók." Elnök: A 193. §. helyébe az előadó ur az imént felolvasott szöveget hozza javaslatba, ha méltóztatnak elfogadni, (Elfogadjuk!) határozatul kimondom, hogy a ház az eredeti szöveget nem kívánván fenntartani, az előadó ur módosítványát fogadja el. Rakovszky István jegyző (olvassa a 194. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 195. §-t).