Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-120

272 120. országos "'U- míins 9. 1885. Én, t. néz, egyáltalán nem kívánom tovább sem a t. ház türelmét igénybe venni, (Helyeslés jobbfelöl. Halljuk! balfelöl) sem nem akarom tovább ecsetelni Szeged város speciális helyzetét, mert meg vagyok győződve arról, hogy ezen törvény­hozás, mely pártkülönbség nélkül osztatlan aka­rattal elhatározta Szeged újjáteremtését, nem lép­het azon térre, hogy el hagyja bukni a válsággal küzdő Szegedet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház ! (Felkiáltások: Hétfőn! Halljuk ! Halljuk!) Azt gondolom, hogy az elmondottak után méltán kérhetem, hogy pár perezre meghallgatni méltóz­tassanak. (Halljuk!) Thaly Kálmán: Tehát három óráig tart az ülés ? (Mozgás a jobboldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nem tu­dom, azt hiszi-e Thaly képviselő ur, hogy a kép­viselő kömíves legény, a kinek a kalapácsot el kell dobni, mikor 12 óra van. (Derültség jobb­felöl. Mozgás a szélső baloldalon.) T. ház! Mindenekelőtt meg kívánom igen rö­viden jegyezni azt -— mert hiszen bővebb észre­vételeimet máskorra tartom fenn — hogy a mit az előttem szólt t. képviselő nr felolvasott azon indo­kolásból, melylyel az 1880-iki törvény iránti ja­vaslat beadatott és a melyben akkor, gondolom, Szeged város közgyűlése is hozzájárulásra fel­szólittatott, annak minden szavát tartom, aláírom ma is; mert igenis az volt a szándék, a mint ő felolvasta és az a szándék ma is: Szeged népessé­gét Szegeden megtartani és Szegedből egy arra ké­pesített várost teremteni, hogy az alföldnek szellemi s anyagi központja lehessen. (Helyeslés jobbfelöl.). És vájjon, ha valaki megnézi, a mi 1879 óta ott történt, fogja-e tagadni, hogy e tekintetben a kormánynak közreműködésével és a törvényhozás áldozatkészségével sokkal több E történt,mint a meny­nyit bárki a katastropha perczében történhetőnek hitt volna, (ügy van! jobbfelöl.) De, t. ház, ismétlem a részleteket, ha szüksé­ges, máskorra hagyva, most csak egy pár, rövid észrevételt teszek. (Halljuk! Halljuk!) Igaza van a képviselő urnak, a reeonstruetio megkezdése óta épült ki a budapest-zimonyi vasút. De vájjon helyesen igényelhette volna-e Szeged — nem is jutott különben eszébe — hogy egy, a magyar forgalmi politika szempontjából oly fon tos, a törvényhozásban évtizeden keresztül sürge­tett vasút építése elhalasztassék, csak azért, hogy a szegedi hídnak jövedelme több legyen? (Mozgás a szélső balon.) Pedig a t. képviselő ur okoskodása ide lyukadna ki, ha egymással logiee összeállítjuk. Nem fogadok el tehát arra nézve szemrehányást, hogy mig egyfelől Szeged felépítésére az országtól áldozatokat kértünk, addig másfelől minden or­szág-ős érdeket ennek feláldozni nem akartunk. (Elénk helyeslés jobbfelöl.} És higyjél: el a t. képviselő urak, hogy ily felszólalások és ily támadások nem könnyíteni, de nehezíteni fogják azt, hogy a mi még Szeged ér­elekében egy vagy más tekintetben szükséges, megtörténhessék. Mert mindenki szívesen fog a kellő mértékig hozzájárulni Szeged további eme­léséhez ezentúl is, de hogy az az egész ország ér­dekeivel szembe állítható legyen, hogy minden más érdeknek el kelljen enyésznie azon érdek mellett, azt, még ha a kormány acceptálná is, a törvényhozás acceptálni nem fogná. (Helyeslés jobb­felől.) De a t. képviselő ur, midőn Hermán Ottó képviselő ur javaslatát pártolja, azt mondja, hogy azt a vádat, hogy Szegednek és a szegediek hite­lének e felszólalások ártanak, visszautasítja, mert megszokták, hogy a különböző pénzügyministerek is ezt mondják az ország hitelére nézve. Egy alkalommal — ha emlékem nem csal — volt sze­rencsém azt mondani, hogy én az ország hitelét ettől nem féltem, mert bármily feketén fessenek is itt, az, a kinek az ország hitelképességét megismerni érdekében van, nem az önök szavai, hanem a tények után indul, mert módjában van azokkal megismerkedni. De nem lehet ezt mondani ott, a hol nemcsak egy város, hanem épen egyes üzlet­ember hiteléről van szó. Mert azt a fáradságot, melyet egy ország hitele tekintetében megtesznek, nem teszik meg egyesekért. Hanem miután az ily hitelnek kell valahova fordulni a világon, ha egy városra egyszer kimon­datik, hogy az pusztulásnak indult és oly válság­ban van, melyen csak rendkívüli eszközökkel lehet segíteni, azon város üzletemberének hitele el fog veszni és az fogja szenvedni az ily felszólalások káros hatását. (Helyeslés jobbfelöl.) A t. képviselő ur támogatja Hermán Ottó képviselő ur javaslatát, a melypedigaztiskivánja, hogy a végrehajtások általában felfüggesztesse­nek, holott ő maga is azt mondja, hogy nem tar­taná helyesnek, hogy halasztási engedélyek álta­lánosan adassanak, hanem csak ott, hol a helyzet és a körülmények azt igazolják. Enyedy Lukács: Fizetőképes ellen nincs végrehajtás! Tisza Kálmán ministerelnök: Hát azt hiszi a képviselő ur, hogy mindig csak fizetés­képtelen jön végrehajtás alá? Oly kevés tapasz­talata van még a képviselő urnak a világon, (Derültség jobbfelöl) hogy nem tudja azt sem, hogy fizetőképes is akárhányszor jön végrehajtás alá, részint könnyelműségénél fogva, részint pedig az által, ha még kilátásba is helyeztetik neki, hogy majd mi szerzünk neked felszabadítást a végre­hajtás alól. (Igaz! TJgi van! a jobboldalon.) Ez az egyik, a mit meg kívántam jegyezni arra nézve, hogy ebben már magában ellenmondás van. De nem acceptálom azt a tételt sem, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents