Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-120
120- országos ülés május 10. 1SS5. 273 kinek feje felett a végrehajtás van, nem fog igyekezni, még ha haladékot kap is, hogy tartozását törleszsze. Az élet tapasztalata ellenkezőt mutat. Sok esetben, midőn már semmi sem segít, havalaki, miután évekig vártak reá, hat hetet nyerhet a végrehajtás elrendelése után, megfizeti az alatt tartozását és kikerüli a végrehajtást, (Ugy van! jobbfelől.) Ez az élet tapasztalataiból van merítve. De a képviselő urak csak oly könnyedén vetik oda — és ez a harmadik pont — hogy mentessék fel a város a felelősség alól. Hogy ez irányban történhetik-e valami és mi történhetik, azt nem tudom, de ilyen eszmét egyszerűen odadobni megint olyas valami, mint egyoldalúkig tekinteni egy város érdekét szemben az államkincstár érdekével. Pedig azt gondolom, egyiket ugy, mint másikat figyelembe venni minden képviselőnek kötelessége, bármely választókerület küldte legyen ebbe a házba. És én, t. ház, egyáltalán tagadom, hogy a válság olynemű volna,hogy egy parlamenti enquétet igazolna. Kétszáz vagy hatszáz panaszost lehet mindig kapni, ha azért kell folj amodni, hogy ne kelljen fizetni. Ez nem nagy mesterség. (Derültség jobbfelől.) Lehet kapni százezret is, ha ugy tetszik, de ez még nem bizonyítéka a nagy válságnak. Legfeljebb azt bizonyítja, hogy van egyesekre nézve partialis válság, másokra nézve pedig csak azt mutatja, hogy ha az a kilátás, hogy talán elengednek valamit, bizony szívesen irja oda a nevét minden ember. Még ha olyan jól nem tudnám, hogy hiába tenném, én is oda irnäm a nevemet, ha azt kérnék egy nagy petitióban, hogy ne kelljen adót fizetni. (Derültség.) Ebben tehát valami nagy bizonyítékot nem látok. De nem tartom igazoltnak sem a szegediek érdekében, sem az ország érdekében a végrehajtásnak mindenkire kitérj esztett általános felfüggesztését és időhaladék engedését. Nem tartom ezt az ország érdekében igazoltnak, mert ez az állam financiáira is visszahat. De a szegediek érdekében sem, mert a képviselő ur maga is azt mondja, hogy alamizsnát nem kivan. Már pedig az ilyen egyszerű elengedés tisztán az alamizsna természetével birn;!. Pedig egy népet erre szoktatni nem lehet, nem szabad. Hasonlólag nem tartom — mint mondtam — könnyedén kimondhatónak azt, hogy a város a felelősség alól felmentessék. Azt mondja a képviselő ur, ez iránt a város is folyamodott illetékes helyre. Ha folyamodott, akkor megfontolás tárgyát képezheti, hogy lehet-e megtenni, czélszerű-e még Szeged szempontjából is megtenni, mert ez is figyelembe veendő. De igy ez iránt ígéretet tenni, vagy ezt az eszmét, mint olyan könnyen végrehajthatót odaállítani, szerintem nem lehet. En, t. ház, a legtávolabbról sem akarok semmiKÉPVH. NAPLÓ. 1884-—87. VI. KÖTET. féle insinuutióval élni, bár nekem a családi politika insinuáltatott. De hát jól van t, ház, ha abban fekszik az én családom politikája, hogy Magyarország egy jeles városát a semmiből felemelni igyekeztünk, elfogadom az insinuatiót. (Zajos hosszas éljenzés jobbfelől.) Mert hogy Szegeden és Szegeddel egyéb nem történt, ezt csakugyan eltagadni senki sem fogja. Furcsa dolog ez. Azt mondják a képviselő urak: Szeged rosszabbul van most, mint a katastropha előtt. Ugyan hiszik-e ezt a képviselő urak ? (Derültség jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) Ugyan van-e Szegeden egy ember, a ki ezt hiszi? Hiszen uraim, láttuk azt a szegény várost. Miért pusztult el? Részint azért, mert bizonyos hanyagságok voltak a vízvédelemben; de főleg azért, mert nem volt senki, a ki arra gondolt volna, hogy árvíznek kitett helyen sárból házat építeni annyi, mint a várost a tönkremenésnek kitenni. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) És hogy ez újra ne történjék, az ez iránti intézkedések miatt vádolni a reconstructionalis eljárást,még a 24 millió tégla leküldéseért is vádolni talán még sem méltányos. (Ugy van! jobbfelöl.) Hát nem tudja a képviselő ur, hogy ha azt a téglát innen le nem küldjük, minden ezer tégla — már megindult a szegedi és a vidékről Szegedre a tégla —kétszer, háromszor annyibakerült volna. (Mozgás.) Hisz igy kellett lehetővé tenni, hogy épülhessen a város, igy bebizonyítani, hogy a pesti jó téglát Szegedre sz illítva^olcsóbban kaphatják, mint a szegedi rossz téglát. És önök mégis szemrehányást tesznek miatta! (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Egyik szóval azt mondják, hogy Szeged népe a reconstructióval el volt vonva a keresettől, másikkal meg azt vetik szemünkre, hogy mért nem tartott kétannyi ideig a reconstructio és nem gondolják meg, hogy ekkor a lakosság kétannyi ideig lett volna elvonva rendes foglalkozásától, üzletétől, (ügy van! a jobboldalon.) Aztán azt állítják, hogy nem költözött volna ki Szeged népe, ha nem történt volna rögtön a reconstructio. Ne feledjék, hogy mennyi vád és támadás volt akkor a miatt, hogy Szeged népe elszéled, mert a kormány nem intézkedik elég gyorsan, hogy a város helyreállittassék. Még azért is megtámadtak, midőn a katastropha perczében némely város és hatóság humanistieus szempontból el akarta állandóan máshova helyezni a szegedieket és én felszólaltam, hogy nem szabad, mert nem csak azt akarjuk, hogy a szegediek el legyenek helyezve, hanem azt akarjuk, hogy Szeged Szeged legyen. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ezek mind megtörtént dolgok, de a képviselő urak természetesen csak arra emlékeznek, a mi az ő gondolkozásuk rámájába beleillik. (Derültség és tetszés jobbfelől.) Tehát, t. ház, kifejtettem . . . (Egy hang a 35