Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-120
120. országos ülés miije* 9. 18S-. 259 ezekre nézve a művelési mód meghatározását illetőleg feltétlen jogot adni a kormánynak, a magántulajdon aránytalan és szükségtelen korlátozásával járna. De egyébként is az ültetvények és fák kiirtása kérdésében szintén elegendőnek tartom, hogy bizonyos megszorítás vétessék föl e szakaszba, különösen, hogy kimondassák az, hogy az ilyen fák és ültetvények csakis a viz szabadabb lefolyása szempontjából távolíthatók el és hogy ezen eltávolítás nem bármely szakértői vélemény, hanem csupán a közmunka- és közlekedési ministerinm műszaki közegeinek véleménye alapján történhetik. Ezen szempontból kiindulva, bátor voltam az 50. §-t ezen eszmék felvételével újonnan szövegezni (olvassa): „Töltések közé vett f oly óknál a töltések közti előtéren a műszakilag megállapított megfelelő normalszélességben, nemkülönben a fakadó és szivárgó vizek ellen való védelemre szükséges területeken csak a közmunka- és közlekedési ministerium által rendeleti úton megállapított művelési módok alkalmazhatók. Ha a rendelet kibocsátása előtt más művelési módok voltak alkalmazva, ha különösen a közmunka- és közlekedési minister által műszaki közegei véleménye alapján megállapítandó határig a viz szabadabb lefolyásának biztosítása szempontjából az illető területnek fáktól, növényektől és más anyagtól való kitisztítása szükségesnek találtatnék: ugy ezen kitisztítás költségei, valamint a művelési mód változtatásából eredő értékcsökkenés azok által terítendők meg, a kiknek érdekében ezen intézkedés történik; a kivágott fák és más anyagok azonban az illető terület tulajdonosát illetik". Á módosítvány lényege az, hogy az előtéren ne feltétlenül, ne korlátlanul legyen szabad a kormánynak a művelési módokat meghatározni, hanem csakis a normál szélességig, a mely normál szélesség a viz lefolyási és folyamszabályozási viszonyokra befolyással lehet. Ezen szempontból vagyok bátor e módosítványt elfogadásra ajánlani. Elnöki.Fel fog olvastatni a módosítvány. Rakovszky István jegyző (olvassa). Thaly Kálmán: T. ház! Nekem is feltűnt azon körülmény, hogy a most tárgyalt szakaszban a kormánynak az ártért képező területre vonatkozólag nagyon is nagy hatalom adatik, azért csak helyesléssel fogadom azon korlátozási eszmét, a mely Darányi t. képviselő urmódosítványában foglaltatik. Azonban, midőn ezt mint czélszerűt, részemről elfogadom, bátorkodom a módosítványt beadó t. képviselő urat először egy kis stylaris almódosítványnak az ő módosítványában való felvételére kérni, másodszor pedig egy magyarázatot kérek tőle a tekintetben, mit ért ő módosítványának egy kifejezése alatt. A stybris almódosítvány az, hogy ugy a törvényjavaslat szövegében, mint a módosítványban az mondatik, hogy „töltések közé vett folyók", A „vett" kifejezés itt nekem nem tetszik, mert nem magyaros, hanem nézetem szerint azt kellene e helyett mondani, hogy töltések közé fogott, vagy szorított, a melyik jobban tetszik, Ezt a módosítványt beadó t. képviselőtársamra bizom. A másik észrevételem, a mire nézve kérdést bátorkodom t. képviselőtársamhoz intézni, abból áll, hogy ugy a módosítványban, mint a törvényjavaslatban foglalt az a kifejezés, hogy „az előtérnek kitisztítása a területen lévő fáktól, növényektől és más anyagoktól, nekem mind itt, mind ott nagyon is tágnak tetszik, mert ha e kifejezés igy jön a törvénybe, megint ugyanaz fog bekövetkezhetni, a mitől a módosítványt benyújtó ur óvni akarta az érdekelteket, tudniillik hogy e szöveg igen nagy tért enged a kormánynak a beavatkozásra. Én fák és növényeken kivül alig képzelek más egyebet, hacsak nem földet vagy iszapolást, vagy kavicsanyagot, a mi itt szóba jöhetne. Jobban szeretném tehát, ha ezen „más anyagok" kifejezés a módosítványban praecisiroztatnék. Ezen észrevételeim mellett elfogadom Darányi t. képviselőtársam módosítványát. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Lényegileg nincs különbség a Darányi képviselő ur módosítványának felfogása és az 50. §. között. Akkor, mikor az 50. §. 1. alineája a töltések közé vett folyókról szól, nem beszélhet olynemtí töltésekről, a melyek a viztől mértföldekre vannak, mert az már nem töltések közé fogott folyó lenne. Ilyen eset az, ha egy töltés ott vonatott a folyó mellett, a hol az műszakilag megállapítva lett, a másik oldalon pedig nincs töltés, mint a miníí van a Tisza mellett, például Hevesmegye alsó részében, hol a baloldalon normális távolságra épített töltések vannak, a jobboldalon pedig hiányoznak. Ily helyekre természetesen nem volt gondolva ezen szakasz alkalmazása. De minthogy kételyek támadtak, vájjon nem kiván-e beavatkozni, nem tudom hány négyszögmértföldre terjedő területek gazdasági viszonyainak megállapításába, rendezésébe a kormány, szívesen elfogadom azon pontosabb körülírást, hogy ez a beavatkozás nem terjedhet nagyobb szélességre, mint arra, a mi hullámtér gyanánt a folyó azon pontjain műszakilag meg van állapítva. Ez foglaltatik Darányi képviselő ur módosítványában. A mi az egyszerű műszaki megállapítás helyett a közlekedési ministerium közegeinek jelentése alapján kiadott rendeletet illeti, az ellen sem lehet kifogásom, ha nagyobb bizalom van a ministerium műszaki közegei iránt, mint az álta33*
