Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-119
242 119- országos Illés május 8, 1885. tom. A kérdés tisztán a használaton alapul. A közhasználatra engedély kell, a magánhasználatra nem kell. A község magánhasználatra igenis állíthat fel kompot, közhasználatra nem. Azért nem szükséges a szakasz módosítása. Elnöki A 22. §-hoz módosítás nem adatván be, azt hiszen, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a 23. %-t). Petrich Ferencz: T. ház! Már tegnap bátor voltam röviden megjegyezni, hogy itt olyan dologra történik hivatkozás, a mi nincs, mert én halászati rendszabályokat nem ismerek; országos rendszabályok nincsenek, vannak megyeiek, ott, a hol vannak; a hol ilyen nincs, nines. De különben is megviillom, a fogalmazás némileg hiányos, mert csak halászatról szól, nem pedig a haltenyésztésről stb. Azért kérem a következő módosítvány elfogadását: „Vizeink termő erejének értékesítése és ebből kifolyólag a hal tenyésztés és halászati érdekek rendezése külön törvény által fog szabály oztatni". Nagy István jegyző (olvassa a módosítványt). Dárdai Sándor előadó: Azt tartomt.ház, hogy törvénybe nem való olyan dispositiót felvenni, a mely azt mondja, hogy arról más törvény fog intézkedni. Ugy tudom, hogy a halászatra vonatkozó törvényjavaslat már munkában van, addig azonban, nagyon természetes, más nem lehet érvényben, minta fennálló szabályok. Kérem tehát a módosítás mellőzését. Elnök: Következik a szavazás, mely előtt méltóztassanak a módosítást még egyszer meghallgatni. Nagy István jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik- e a 23. §-t a bizottság szövegezése szerint szemben a módosítással fentartani? {Felkiáltások: Igen! Nem!) A kik fentartják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A többség fentartja s igy a módosítvány elesett. Rakovszky István jegyző {olvassa a 24. %-t). Hoitsy Pál: T. ház! E szakasz félremagyarázásokra adhatna alkalmat, a mennyiben csak az van benne mondva, hogy a bányavizekre a bányatörvények irányadók. Azt hiszem, hogy a törvény itt csak azon bányavizeket érti, melyek ahányakból kifolynak, de vannak más bányavizek is, nevezetesen a bányának üzemben tartására szolgáló vizek s nem tudom, nem kellene-e praecisebben kifejezni, hogy bányavíz alatt itt csak az előbbi értetik, mert az egyéb bányavizekre a bányatörvények nem vonatkoznak, de sőt ellenkezőleg a bányatörvényben csak az van mondva, hogy e tekintetben a fennálló szabályok irányadók. Itt tehát az történnék, hogy egyik törvény a másikra hivatkoznék és viszont. Jó volna talán ezt tenni: „a bányából kifolyó vizekre". Lukács László: Bátor vagyok azt válaszolni, hogy e kifejezés; „bányavíz" technicus terminus s csak azon vizet jelenti, mely a bányából kifolyik és ott birja forrását. Minden más viz, mely a bányászat körében felhasználtatik „külviz" elnevezés alatt ismeretes. Az előbbiről pedig a bányatörvény csakugyan intézkedik, a mennyiben^kimondja, hogy az a bányatulajdonos tulajdonát képezi. Azt hiszem tehát, hogy itt módosításra szükség nincs. (Helyeslés.) Elnök: A 21. §. különben nem támadtatván meg, kijelentem, hogy elfogadtatott. Rakovszky István jegyző (olvassa a régi 25. §-t, mely elfogadtatik; olvassa a 26. §-t). Mocsáry Lajos: T. ház! A 26. §. azt mondja, hogy a rendes házi szükségletre vizet meríteni, itatni, mosatni, úsztatni, fürdeni és jeget vágni engedély nélkül szabad. De az nincs megemlítve, hogy ha a folyó, vagy patak partján valaki dohányt, vagy káposztát, vagy más plántát, avagy fákat szándékozik ültetni, ezeket a patak vizével locsolhatja, a nélkül, hogy erre hatósági engedélyt kérjen. Az engedély pedig az itt leirt procedúra szerint igen sok bajba s százakba kerülhet. Ne hogy tehát kizárva legyen, hogy valaki rocskávai, vagy szekérrel, hordókkal vizet vihessen ültetményei locsolójára, melyek házi szükségeihez tartoznak, e szó után: „szükségletre", ezt óhajtanám beleiktattatni: „ültetvények öntözésére". Ajánlommódosítványomat. (Helyeslés.) Elnök: Mocsáry képviselő ur a 26. §-ban e szó után: „szükségletre", ezt kívánja tétetni: „ültetvények öntözésére". Ha méltóztatnak elfogadni, {Elfogadjuk!) kijelentem, hogy a 26. §. e módosítással fogadtatott el. Rakovszky István jegyző (olvassa a 27. %-t). Zay Adolf: T. ház! A 26. és következő 27. §. közé egy új szakasz beszúrását leszek bátor indítványozni. T. képviselőház! A szerzett jogokról csakis a 196. §. tesz említést, a mely kimondja, hogy a törvény életbeléptetése előtt szerzett jogok bizonyos záros határidő alatt bejelentendők és igazolandók. De hogy az igazolt régi jogosítvány minő jelentőséggel bir, a fölött a törvényben nem foglaltatik semmi. Kételyt hagy az iránt, hogy a régen már fennállott és a jelen törvény szerint igazolt jogosítványok mindazon korlátozások alá esnek-e, melyek e törvényben contemplálva vannak, vagy nem ? Különösen arra nézve van kétely, hogy a régi jogosítvány, a mely kellőleg igazoltatott, .az időre nézve esik-e korlátozás alá, a mint azt a 34. §., a mostani számozás szerint 33. §., rendeli vagy sem? Ha kijelentetik, hogy a régi szerzett jogok tiszteletben tartandók, ugy ezeket nem lehet e törvény által sem idő tekintetében korlátozni, mert eddig időhöz kötve nem voltak. A törvény azonban, noha csak enge-