Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-119
119. országos filé* míijts 8. ISSi. 24-1 az foglaltatik, hogy kompot vagy révet saját területén a maga czéljaira mindenki hatósági engedély nélkül állíthat fel. Lehet eset, hogy a birtokos maga a hatóság, mint például a városoknál, hol a hatóság egyszersmind község és mint község birtokos. Kérdem tehát, vájjon ezen szakasz akként értelmezhető-e, hogy akkor, midőn a hatóság birtokos, mint ih-en kompot állíthat fel. Ha igen, akkor bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy például itt Budapesten a főváros mint olyan közlekedési szempontból kompot, révet állíthat fel; ha pedig e szakasz rendelkezése nem vonatkozik a hatóságra, akkor ez nem állíthat kompot, vagy ha igen, akkor okvetlenül szükséges, hogy valami provisio történjék, hogy a törvény félreértésekre ne szolgáltasson okot. Baross Gábor államtitkár: Bátor vagyok a t. képviselő ur kérdésére röviden válaszolni. (Malijuk!) A 22. §. rendelkezése egészen világos és tulajdonképen a jelenlegi állapot sanctionálása. A szakasz szerint: „kompot vagy révet saját területén és saját kizárólagos czéljaira — ismétlem, saját kizárólagos ezéljaira — mindenki hatósági engedély nélkül állíthat fel, föltéve, hogy ez által a hajózás stb. nem gátoltatik". Ma is ugy van, hogy kompot saját területén, saját kizárólagos használatára, tehát idegen személyek és árúk szállításának ki árasával, mindenki szabadon állíthat fel. Tehát valamely község is mint tulajdonos kompátjárást saját területén és saját czéljaira létesíthet. Ha valaki kompot akar felállítani idegen árúk és személyek szállítására díjszedéssel, az ilyesmi hatósági engedélyezés alá tartozik. B. Lipthay Béla: Igen, de a község lakosokból áll! Baross Gábor államtitkár: Ha valamely község, mint ingatlannak tulajdonosa állít fel kompot saját gazdasági czéljaira, az igenis megteheti minden hatósági engedély nélkül. (Helyeslés jobbfelöl) Ha a község mint testület, mint közigazgatási hatóság kompot akar felállítani nem saját gazdasági czéljaira, hanem akár a községi lakosok, akár más személyeknek, vagy mások javainak szállítására, ez minden esetre hatósági engedély alá tartozik és ezen engedély csak az esetre adható meg, ha ez által mások hasonló jogai nem sértetnek. A különbség tehát abban fekszik, hogy a község mint tulajdonos, saját területén, saját czéljaira állíthat fel kompot vagy révet; de idegen javak, idegen személyek szállítására, ha azok köz- | ségi lakosok volnának is, nem állíthat fel. (Helyes- I lés a jobboldalon.) j KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VI. KÖTET, Horváth Gyula: Engem azon definitio, melyet t. képviselőtársam az államtitkár ur adott, nem nyugtat meg, mert igen nehéz eltalálni azt a megkülönböztetést s ez által a kompjog, melyet a törvényjavaslat egyáltalán nem akar érinteni, sőt azt épen meg akarja az eredeti tulajdonosoknak hagyni, még ezen magyarázat mellett is igen gyakran veszélyeztetve lehet. Ugyanis ha olyan község, mely folyó partján fekszik, vagy annak mentén általa művelt darab földje van, kompot állít fel, valahányszor megtámadtatik, mindig azt fogja mondani, hogy felállította a kompot azért, mert ezen földjéhez akar hozzájutni. Mert mire van joga a komp tulajdonosának? Arra, hogy mindazoktól, a kik akár gazdasági, akár más czélból át akarnak menni, a komp használatáért bizonyos bért szedhessen. Ezen alapulnak az összes kompjogok. Egészen más az, a mit ez a szakasz akart mondani, mert ez nem ezélzott egyebet, mint azt, hogy ha egy tulajdonosnak a folyó két partján van tulajdona és gazdasági czélból, a maga használatára kompot akar felállítani, ezt felállíthatja és használhatja. Ha a község kompot akar felállítani azért, hogy például tengerijét vagy búzáját áthozza, ha mind a két part az övé, felállíthatja azon időre és czélra ideiglenesen. De hogy ha ugyanazon határban már van egy komp, mely valakinek tulajdonát képezi és megengedtetik, hogy mindenki kompot tarthasson, akkor ezen kompjog teljesen elveszett joggá válik. Ennélfogva én csak azon definitiót fogadnám el, hogy az eddig szerzett kompjogok érvényben tartassanak és a mennyiben azok megsértése nélkül lehet, kompot felállítani szabad. Ezen értelmezéssel elfogadom a szakaszt, de más értelmezés egyébre nem vezet, mint a kompjognak ezen szakasz által való egyszerűen eltörlése. Baross Gábor államtitkár: Ha az előadó ur nem kivan szólni, csak szavaim félremagyarázása folytán szándékozom azon helyreigazítást tenni, hogy a t. képviselő ur és az én felfogásom közt — ha azon fáradságot méltóztatik venni magának, hogy beszédemet elolvassa — meggyőződhetik róla, semmi különbség nincs. A kompjogot nem sérti ezen intézkedés, mert ma is saját tulajdonára, saját használatára mindenkinek joga van kompot felállítani. A kérdés pedig az volt, vájjon a község jogosítva van-e kompot felállítani ? Válaszom az volt, hogy a község mint tulajdonos, tehát mint jogi személy, ezen szakasz értelmében szintén jogosítva van saját területén saját használatára kompot állítani; de jogosítva van erre a fennálló gyakorlat szerint is. Ezt voltam bátor megjegyezni. (Helyeslés.) Horánszky Sándor: T. ház! Meg akarom jegyezni, hogy ezen felvilágosítást, melyet t. képviselőtársam az államtitkár ur adott, elégnek tar. 31
