Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-118

118. országos ülés május 7. 1885. 215 Ép igy Mocsáry t. képviselő ur is azt mondja, hogy a törvényjavaslat a kohókról intézkedik, hogy a kohóktól a vizet elvonni nem lehet, holott e szerint a törvényjavaslat szerint a malmoktól el lehet vonni. Hát t. képviselő ur, itt két nagy különbség van. Ha a malomtól elveszem a vizet egy napra vagy kettőre s a harmadik napon visszaérkezik az a viz, a malom őrölhet tovább. De a t. képviselő ur bizonyosan jól fogja tudni, hogy ha egy kohótól elveszeink—3 napra a vizet, hát azon kohóban az a 30—50 ezer forint értékű anyag, a mely ott még van, teljesen megsemmisül; a kohó-ipar a viznek folytonosságát kívánja, még pedig ugy, hogy azután hiában viszem én oda a vizet, mert az érték helyre nem áll, tehát itt egy force majeur áll fenn, melylyel szemben a törvény­ben rendelkezni kellett. De egyáltalában én azt hiszem, hogy az e tör­vényben foglalt dispositiók a részletes tárgyalás folytán igenis helyesen és természetszerűleg mó­dosulhatnak. Egyes intézkedések helyett talán sok­kal jobbakat lehet majd behozni, hanem ily tör­vényjavaslatot, egyes részletek felemlítésével esakugyan nem lehet megítélni. Ha csupán egyes külön intézkedéseit említik fel a törvényjavaslatnak, ezzel csak a róla való vélekedést lehet félrevezetni, különösen olyanoknál, a kik nincsenek az iránt kellőleg tájékozva, a kiknek talán nem volt ide­jük a törvényjavaslatot elolvasni. Mivel foglalkozik e törvényjavaslatnak két harmadrésze? Csupa oly intézkedéseket tartalmaz, melyeket hosszú évek tapasztalása a törvény­hozásra ugyszélván reáerőszakolt és melyek kü­lönböző törvényekben már meg is vannak; intéz­kedik az ármentesítésről, a gátrendőrségről, a viz­rendőrségről, a vizszabályozásról, társulatok ala­kításáról: mind oly dispositiók, melyek a tapasztalat folytán hozott törvények által már sanctionáltat­tak és melyeket a gyakorlat helyeseknek mu­tatott be. Azt mondhatják már most, hogy hiszen ezek a dispositiók meg vannak a különböző törvények­ben, kár volt tehát ezeket ide felvenni. De t. ház, számtalanszor hangzott és hangzik fel a panasz, még pedig, ha jól emlékszem, ép arról az ol­dalról, hogy annyi különböző időben kelt, egy­mással összefüggésben nem álló törvény intézke­dik ezen kérdésekről, hogy azok, kik e törvények értelmében a maguk érdekeit érvényesíteni akar­ják, tulajdonkép alig találják meg, hogy mely tör­vényre támaszkodhatnak. Hát ha egyebet nem is, azon jó szolgálatot tette e törvényjavaslat, hogy azon dispositiókai, melyeket már a tapasztalat ki­próbált, azon dispositióit a meglevő törvényeknek, melyeknek fentaitását különbség nélkül az ország minden vidéke egyformán óhajtja, ezen egy tör­vényben foglalta össze és azon ellentéteket, a me­lyeket mesterségesen csináltak és csinálnak kü­lönböző vidéken a különböző folyam-völgyek kö zött, azokat igyekezett elenyésztetni. Számtalan­szor hangoztatott itt a házban, de még hangosabban a házon kivül az a panasz, hogy a Tiszavölgy érdéi; e mennyire praedominans, hogy más folyók érdekeivel nem is foglalkozunk, hanem más fo­lyók érdekeltjeinek filléreiből a gazdag Tisza­völgynek hozunk áldozatokat, hogy a Tiszavölgy külön törvényes dispositio alatt áll, melyek neki külön kedvezményeket nyújtanak. Hát azt el kell ismerni, hogy az utóbbi idő­ben bekövetkezett csapások és catastrophákkal szemben a törvényhozás épen a Tiszavölgynek nagymérvű áldozatokat hozott, el kell ismerni, hogy csakugyan oly törvényes dispositiók tétet­tek, a melyek folytán az ottani állapotok javulá­sát méltán lehet várni. Ezzel szemben épen ezen törvényjavaslat oldja meg nézetem szerint a kér­dést, ugy hogy a különböző folyók között különb­séget nem tesz. Vannak intézkedések, melyek a Tiszavölgy­nek kizárólagos előnyeit képezik, ezek a többi folyókra nézve is felvétetnek és nézetem szerint oly intézkedés, a melynek jótékony hatása a legközelebbi időben mutatkozni fog. Végül t. ház,tartalmaz e törvényjavaslat dispo­sitiókat, melyek a vízhasználatra vonatkoznak, dispositiókat, melyek a vizi iparnak a kifejlődés lehetőségét megadják. Lehet, hogy lesz még kívánni való, meg lehet, hogy már a részletes tárgyalásnál lehet né­mely hiányon segíteni, de én nem a részletes tárgyalásban bizom, még abban az esetben sem biznám, hogy ha évek múlva tartatnék az meg, én csak az élet javításában, csak a gyakorlati tapasztalásban bizom, mert csak az javíthatja meg a lehető hiányokat. Fényes szónoklatokkal nem lehet megcsinálni a javításokat, azokat a helyszínén szerzett tapasztalatokkal lehet csak megcsinálni. Ennélfogva igen szükséges ezen tör­vényjavaslatnak, hogy intézkedései az egész országra minél előbb kiterjesztessenek, hogy minél előbb megszerezzük azon tapasztalatokat, melyek alapján ezen törvény a tökéletesség azon fokára fog fejlődni, mely az ország minden vi­déke viszonyainak egészen megfelel. Itt újból hangsúlyozom, hogy az nem kö­zönbös dolog, hogy ezen törvényjavaslat a jelen vagy pedig a jövő évben válik-e törvénynyé. Akkor, midőn ezen év elején azt hangsúlyozták, hogy mezőgazdasági válság előtt állunk, midőn másfelől most a kiállítás megnyitásánál hang­súlyozzák — és méltán hiszi mindenki —- hogy Magyarország ipara fel fog virulni; akkor mind­azon tényezőket és eszközöket, melyekre szükség van, hogy a mezőgazdaság és az ipar felviruljon, azonnal kell kézbe venni és a késedelem, ha hó­napokra, ha egy évre terjed is, következményei-

Next

/
Thumbnails
Contents