Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-118
204 liS ' or«*t'»» ülés május 7, 1ISS. kenységét az ilyen eljárás csökkenti. Másik körülmény, hogy alig négy napja, hogy e törvényjavaslat a képviselők közt szétosztatott és ezen négy nap alatt is mindenki által ismert okokból bizonyos részben igénybe volt véve a ház tagjainak legnagyobb része. Ilyen rendszeres törvényjavaslattal szemben, a melynek még az is a természete, hogy oly jogviszonyokat szabályoz, a melyeknek minduntalan való bolygatása már természeténél fogva, kell, hogy kizárva legyen, azt gondolom, hogy legtermészetesebb kívánság az, hogy engedjenek a ház tagjainak elég időt a tanulmányozásra. Ha oly törvényjavaslatról volna szó, a melyet elég egyszer figyelemmel elolvasni, a melyben 2—3 nagy tétel fordul elő, melyek megfontolása és következményeiben való megítélése nem hosszú munkát kivan, akkor uraim, igenis ezen 4 napi időköz elegendő volna. De midőn egy olyan munkálatról van BZÓ, mely egész első és második fejezetében fontos elveket tartalmaz, még pedig egész részleteiben megvizsgálandó és mérlegelendő elveket; mikor annak egy része, igaz, át van véve eddigi törvényekből, jelesen az 5. fejezet, tudniillik a vízi társulatokról és a vízi rendőrségről, a többi része azonban új; midőn ezen törvényjavaslatnak többi közt egy átmeneti intézkedése van, mely azt mondja, hogy az eddig fennálló jogosítványokra nézve egy bizonyos hirdetményi határidő alatt bejelentendő és igazolandó az, hogy 20 év óta fennáll anak és ha ez nem történik meg, akkor azok a jogosítványok teljesen elenyésznek; (Ugy van! Ugy van falalés a szélső haloldalon) midőn — mondom — ismét nem szólva e rendelkezés érdeméhez, ily nagy horderejű törvényjavaslatról van szó, hogy akkor 4 napi idő engedtessék a háznak, a mely idő abeorbeálva volt, szükségszerűen absorbeálva volt egy éb tevékenység által: (Ugy van! Ugy van! a balés a szélső baloldalon) ezt én, t. ház", raegegyeztethetőnek azzal a kötelességgel, melylyel ennek a háznak ily javaslatot tárgyalnia kell, nem tartom. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Erre van alapítva t. barátom elnapolás! indítványa. Már most, t, ház, lehetséges, hogy önök ragaszkodnak ahhoz, hogy a javaslat a napirenden mégis fenmaradjon és az le fog tárgyaltatni, semmi kétségem sincs iránta; hanem azután én azt kérdezem, vájjon e törvényjavaslat tárgyalásánál olyan lesz-e ennek a háznak közreműködése, a milyen ily javaslatnál a dolog természete szerint megkívántatnék? (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Ha nekem ez iránt nincs megnyugvásom, akkor én természetesnek találom azt, hogy t, barátom elnapolási indítványát támogassam. {Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Baranyi Ignácz: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy akkor, midőn arról van szó, hogy ezen annyi évek óta sürgetett törvényjavaslat utolsó stádiumában a napirendről levétessék, röviden hozzászóljak e kérdéshez. (Halljuk! a jobboldalon.) Mióta csak emlékezni tudok, újságokban és minden érdekelt testületben hangsúlyozni láttam és hallottam a vízjogi törvény megalkotásának szükségét. Méltóztatnak tudni, hogy az 1871: XXXIX., az 1879: XXXIV, meg az 1840: X. is és az 1874: XI törvényezikkek sokban ugyan kiegészítik egymást, de sokban oly ellenmondásos rendelkezéseket tartalmaznak, hogy igen sürgős és kívánatos azok megszüntetése. Méltóztatnak azt is tudni, hogy a culturmérnöki intézmény mily haladást mutat fel az országban, ámde ezen intézmény tevékenysége nagyon meg van nehezítve. Ott, a hol az illetők engedik a munkákat jó akaratukból teljesíteni, ott azok teljesíttetnek, a hol nem engedik, ott nem teljesíttetnek ; pedig a magyar emberben az ellenzési hajlam e részben nagyon meg van. (Egy hang a szélső baloldalon: Nem áll!) De nagyon is áll. (Derültség.) Én magam tudok akárhány vidéket, testületet, mely akarna valamely vállalatot létesíteni a vizek felhasználásával, de akadályozva van az által, hogy erre törvényes alap nincs. Hogy ez a kérdés a közvéleményben megérlelődve nincs, azt az igazságnak némi érzetével mondani egyáltalán nem lehet. Foglalkozott e kérdéssel a jogászgyülés, foglalkozott vele minden érdekelt testület, melyet a minister ur véleményadásra külön felhívott, (Zaj a szélső baloldalon) foglalkozott vele a kereskedelmi és iparkamara, a gazdasági egyesület, a tiszavölgyi társulat, annak tárgyalására egy enquéte hivatott össze, melynek már alakításánál különös tekintet volt a törvényhozásra. Ott voltak afeban Hódossy, Horánszky, gróf Károlyi Sándor, gróf Dessewífy Aurél képviselő urak és azon oldalról még többen és ezen oldalról is majdnem valamennyien, a kik szakszerű] eg foglalkoztak ezen kérdésekkel. Azon enquéte 32 ülést tartott és azután kebeléből kiküldött egy kisebb bizottságot, mely megállapodásait újra szövegezte. Tehát azt mondani, hogy e kérdés nem volna megérve, szerintem helyeselni nem lehet. De menjünk tovább. Épen azért, mert annyi enquéte előre dolgozott, a képviselőház által e czélra kiküldött ad hoc bizottságnak aránylag kis tere volt. Történtek ugyan változtatások, de nem oly lényegesek és behatók, a mint az állíttatik, mert méltóztass mak összehasonlítani azon törvényjavaslatot, mely beadatott, azon törvényjavaslattal, mely a bizottság szövegezésében megjelent. Mi a legnagyobb különbség a kettő közt ? Azon szem-
