Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-116

116 országos ülés május 5. 1SSÍ">. 181 Méltóztatnak látni, hogy a javaslat nem hoz be oly intézkedéseket, melyekre azon vidék elő­készítve nem lett volna; a javaslat tehát időszerű. Méltóztatnak látni ezekből azt is, hogy a módoza­tokat, a melyek szerint intézkedéseit a törvényjavas­lat keresztülvinni akarja, czélszerííen választja meg és az egyedül helyes utat választja. Kiemelem végül azt, hogy a javaslata lehető legszélesebb körökben tárgyaltatott. A ház aszta­lára letétetett 1883-ban, akkor a jogügyi bizottság tárgyalta szakértők meghallgatásával, a sajtó foly­tonosan foglalkozott vele, az érdekelt törvény­hatóságok közül Torontál és Temesmegye feliratot intézett a kormányhoz és a képviselőházhoz. Ezek­nekjavaslatai lehetőleg figyelembe vétettek. Hang­súlyoznom kell még azt, hogy egyetlen törvény­hatóság sem kérte soha, hogy a törvényjavaslat levétessék a napirendről és a házközösség intéz­ménye tovább is fentartassék. Ezek után azon alázatos kérelemmel fordulok a t. házhoz, méltóztassék a határozati javaslat mel­lőzésével a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Szederkényi Nándor: T. ház! Miután a kormánypárt soraiból Izákovits képviselő ur indítványt tett, hogy a törvényjavaslat vétessék le a napirendről és miután én és elvbarátaim a törvényjavaslatot megszavazzuk, kötelességemnek ismerem röviden előadni az indokokat, melyek bennünket vezérelnek. (Halljuk!) Állami és culturális szempontból megszavaz­zuk a törvényjavaslatot. {Helyeslés.) Azon állapot, melynek megszüntetését a törvényjavaslat ezélozza, sajátságos patriarchális rendszer, ősidők marad­ványa. Vannak sokan ma is, még pedig a tudós férfiak körében is, kik ezt eszményi rendszernek tartják. Én e tekintetben az idealitás terén az esz­mény felett vitatkozni nem akarok, de constatál­nom kell azt, hogye rendszer a magyar társadalmi élet fejlődésének alapját soha nem képezte, a ma­gyar társadalmi élet feltételeivel homlokegyenest ellenkezésben állt, ugyan igy áll a nyugati civili­satióval szemben is. És miután azon patriarchális rendszer, mely a végvidéken fennáll, sem a magyar társadalmi élet rendszerével, sem a nyugati culturával, melyhez a magyar is őszintén csatlakozott, összhangzásban nem áll, természetes hogy e rendszer megszün­tetését a magyar állam szempontjából föltétlenül szükségesnek kell deelarálnom. De már a t. előadó nr és a t. ministeri taná­csos ur is utalt arra, hogy ezen állapot mily talaj a a katonai rendszernek, ez tartotta fenn és mintegy tenyésző iskolája volt. {ügy van! a szélső baloldalon.) Ez mutatja azt, hogy e rendszer kizárva az egyéni jogot a szabad elhatározást, csak az ab­solutismusnak, a despotismusnak tenyésző talaja. (ügy van\ a szélsobaloldalon.) Mi, kik az egyéniséget kidomborítani óhajt­juk, mi, kik a democratiát elősegíteni kívánjuk, természetes, hogy e rendszer fentartását az ország­kebelében nem tűrhetjük. (Helyeslés.) Más kérdés az, hogy vájjon az idő arra alkal­mas-e e törvény végrehajtására és e törvény be­ezikkelyezésére. Sokan vitatkoznak a felett, hogy talán nem is alkalmas a mai idő. Én e tekintetben azon nézetben vagyok, hogy minden ily meggyökere­sedett rendszer módosítása, átalakítása visszahatás­sal van az illetőkre bármily kímélettel hajtassék is az végre. Hiszen tudjuk, hogy Magyarországon például a comassatio keresztülvitele mily nagy bajjal járt, mily nagy összeütközéseket keltett a nép között. Mindenütt körülbelül azon eszmekörben éltek az emberek, melyeknek ma visszhangot adott Izá­kovits képviselő ur, hogy sok embert proletárrá tesz a comassatio és az emberek majd földönfutókká lesznek. De utoljára azon jogi irányzatnak, melyet az ország elfogadott, ennek végrehajtása termé­szetes következménye lévén, ettől elálni nem le­hetett. Ép igy vagyunk e kérdéssel is. Megenge­dem, hogy ott a régi rendszernek átalakítása és a magyar állami jognak létrehozatala nagy bonya­dalmakat fog létrehozni az egyesek családi és társadalmi életében; igen kedvetlenül fog hang­zani, ha ők azon tudomással rendeztetnek, hogy majd jövőre örökösödési illetéket, százalékot stbit fognak fizetni, de végre is t. ház, ezen terheket nem viseli Magyarország összes népe? Mikor terhekről van szó és egyéb oly dolgokról, melyek terhekkel vannak összekötve, nem mindig kellemetlenül hat az mindnyájunkra és legkellemetlenebbül a népre? Es denique a jognak meg vannak a maga rideg kö­vetkezményei; ha azok egy irányban végrehajtat­nak, nem lehet és nem szabad tenni, hogy más irányban kedvezményeket, különlegességeket hagy­junk fenn, mert ezen különlegességek fogják elő­idézni azon veszélyes pontot, mely elkülöníti Ma­gyarországtól és a magyar állameszmétől az egye­seket, lévén ők különleges fiai a hazának és nem egyenlő polgárai a többivel. A mit Izákovits képviselő ur megjegyzett, hogy mit fog az létre­hozni az ottani nép közt, ezzel le kell számolnunk egyszer t. ház, szerintem jobb előbb, mint később. Hogy ma az idő alkalmas-e ennek keresztülvite­lére, ez természetesen politikai kérdés is és miután . a kormány a törvényjavaslatot most nyújtotta be, bár óhajtottam volna, hogy már régen keresztül­vitessék, megszavazom azt a kormány felelősségére. Azt azonban köteles vagyok kijelenteni, hogy minden ily nagy változás nagy visszahatást idéz­vén elő az illető érdekelteknél, a részleteknél min­den oly kedvezményt, mely e törvény életb elépte

Next

/
Thumbnails
Contents