Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-114

114 ornfégos ülés április 29. 1S8S. 151 Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! | Megtartom azon sorrendet, a melyben engem a ház t. elnöke a válaszok adására felszólítani méltóztatott. Először is tehát Trutia Péter képviselő nr interpellati ójára kívánok válaszolni. Jelen van-e a képviselő ur, nem tudom, de már ti mult alkalommal kijelentettem, hogy még egyszer be fogom jelenteni és a választ megadom, akár lesz jelen, akár nem. Nem tudom jelen van-e? (Felkiáltások: Itt van!) Annál jobb. A kérdés a következő (olvassa): „Tekintve az állami csendőrségnek azon törvénytelen eljárását, mely szerint folyó évi márczius hó első napján a délelőtti órákban a TordaAranyosmegyéhez tartozó Lupsa község román görög nem egyesült lelkészeihez, az napi, a vasárnapi misét nem igazolt oknál fogva a törvény nevében betiltotta; tekintve, hogy ugyanazon napon szintén a délelőtti órákban a román templomban tartott isteni tisztelet ideje alatt a csendőrség szuronyozott fegyverrel behatolt s ugy a miséző lelkészt, mint az isteni tiszteletre gyűlt ájtatos egyházhíveket a templomból kiűzte, még pedig azon kitétellel, hogy: a mai napon menjetek a korcsmába; tekintve, hogy az országban s különösen az erdélyi részekben a nemzetiségek üldözése ugy az állami közegek, mint a sajtó s a magyar társadalom által egész rendszeresen űzetik; tekintve, hogy az ily intézkedések aggodalmat szülnek minden józan gondolkodású s a haza jövőjét, sorsát szivén hordozó állampolgárban, ezek megnyugtatására kérdeni bátorkodom a t. ministerelnök, mint belügyminister urat: 1. Van-e tudomása a t. minister urnak, hogy folyó évi niárczius hó 1-én 3. szám alatt az állami esendőrőrmester az Aranyos-Tordamegyébe bekebelezett Lupsa község görög keleti egyház lelkészeinek az isteni tiszteletet betiltotta s ezen rendeletre a csendőrség feltett szurony okkal a templomba behatolt s ugy a miséző lelkészt, mint az isteni tiszteletre megjelent híveket a templomból kiűzte, még pedig oly kitétellel, hogy a mai napon templom helyett menjenek a korcsmába; ha van tudomása, az igen t. minister ur rendeletére és tudtával tétettek ezen törvényt, az egyéni szabadságot megsértő intézkedések ? — mi ok indította a minister urat az ily történyt sértő rendelet kibocsátására? volt-e oly cselekmény tervezetben az illető egyházi hívek által, mely az állam létét és fennállását veszélyeztetné ? Ha igen, hajlandó-e az illetők ellen a vizsgálatot megindittatni? Ha nem tortént a minister ur rendeletére és tudomásával a csendőrségnek ezen önkényes eljárása, a kormányzás politikai irányzatának kifolyása, avagy pedig az alattas közegek félszeges visszaéléseinek tekintendő? Első esetben miképen értelmezi a t. minister ur az alkotmányos szabadelvuséget, melylyel az országot kormányozni óhajtja? Minő politikai irányt követ a különböző nemzetiségekkel szemben s ezek tudatában van a korona? Ha az alattas közegek visszaéléseinek lehet tulajdonítani, ez esetben hajlandó az ügy állásáról tudomást szerezni s az egyéni és vallásszabadságot megsértő közegek ellen a büntető törvénykönyv intézkedéseit alkalmazásba vétetni? 2. Hajlandó a minister nr az alattas közegei által a nemzetiségek, azok vallás- és egyéni szabadságjogukat czélbavett rendszeres üldözését hatalmánál fogra megszüntetni s az állampolgárokat az izgatókkal szemben a törvény oltalmába venni s az állampolgárok s hivatalnokok között az állam érdekei szempontjából az egyensúlyt helyreállítani s a hivatalnokokat kötelességük törvényszerinti s annak korlátai közötti teljesítésére utasítani?" Mindenek előtt t. ház, két dolgot kell constatálnom. (Halljuk.

1 Halljuk!) Egyik, a miben azt hiszem, a ház legalább legnagyobb része igazat fog nekem adni, hogy arról, hogy akár az országban általában, akár az erdélyi részekben a nemzetiségek üldözése állami közegek, valamint a sajtó és a magyar társadalom által rendszeresen űzetnék, senkinek tudomása nem lehet, (Ugy van!) mert ez nem létezik s azért ez az állítás ugy a magyar állami közegeknek, mint a magyar társadalomnak, sőt a sajtó legnagyobb részének^teljesen alaptalan, méltatlan megtámadása. (Élénk helyeslés.) Mert sehol a világon oly szabadon mozogni nem lehet, mint nálunk Magyarországon. (Igás! Ugy van!) A másik, a mi nem felel meg a valóságnak, az, hogy ott Lupsa községben a csendőrök feltett szuronynyal a templomba bementek s onnan papot és híveket kiűztek volna. Erről már akkor is voltak jelentések kezemnél, azóta újra végére jártam s hogy ne idézzek kisebb auctoritást, idézhetem azt, hogy maga az isteni tisztelet betiltása ellen panaszt emelt görög nem egyesült esperes arról, hogy a csendőrök a templomba bementek s onnan valakit kiűztek volna, nem tud semmit, (Mozgás jobbfelől) meri ez nem történt meg. De azon vidékén az országnak, igen alapos informatiók szerint, készülvén a Hóra-Kloskaünnepély örve alatt (Általános mozgás) állani- és nemzetellenes tüntetések, ezek betiltattak országszerte (Élénk, általános helyeslés) és maga az egyházi elöljáróság is betiltotta ily czéiból való ünnepélyes isteni tiszteletek tartását. (Általános, élénk helyeslés.) Alapos gyanú merülvén fel, hogy azon községben a szombatról eltiltott ünnepélyt a vasárnapi mise örve alatt akarják megtartani, igenis a vasárnapi isteni tisztelet megtartása betiltatott, de nem azon az úton, a melyet az inter| pelláló ur méltóztatott jelezni, hogy a nép a j templomból kiűzetett volna, hanem egyszerűen