Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-114

114. országas ülés Aprllii 29. 1S8S. J4,Q hogy az 1883, évi I. törvényczikkre vonatkozó, a | nagyméltóságú magyar királyi belügyminister által kiadott 58,285. számú rendelet 6. §-a olykép módosittassék, hogy a községi és körjegyzői szi­gorlatra azon egyének is bocsáttassanak, kik a tanítóképezdét sikerrel elvégezték. A kérvényi bi­zottság határozati javaslata következő: A kérvé­nyek kiadatnak a belügyministernek. Elnök: A kérvények kiadatnak a belügy­ministernek. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Sáros­Torontálmegye közönsége feliratai pártolják Ver­secz városának az 1868. évi XXV. törvényczikk 71. §-a megváltoztatása iránt beadott feliratát. MÜnnich Aurél előadó : Ezen kérvények a házszabályok 175. §-a szerint bejelentetvén, a képviselőháznak 1885. márcztius 14-én tartott ülé­sében 1064. szám alatt hozott határozata alapján kiadatik a pénzügyministernek. Elnök: Kiadatnak a pénzügyministernek. Zsilinszky Mihály jegyző (ohasssa): Zólyommegye közönsége felirata, a közigazgatási reform tárgyában. MÜnnich Aurél előadó : Ezen kérvény a házszabályok 175. §-a értelmében bejelentetvén, a képviselőháznak 1884. évi november hó 29-én hozott határozata alapján kiadatik a belügy­ministernek. Elnökl Kiadatik a belügyminisiernek. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Sop­ron, Temesvár szabad királyi város közönsége feliratai, melyekben a törvényhatósági joggal felruházott városok által az állami közigazgatásra kiadót költségek megtérítését kérik. MÜnnich Aurél előadó : Ezen kérvények a házszabály 175. §-a értelmében bejelentetvén, a képviselőháznak 1884. október 18-án tartott ülé­sében 129. szám alatt hozott határozatához képest kiadatnak a belügyministernek. Elnök: Kiadatnak a belügy- és igazságügy­ministernek. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): A Buda­pesten 1885. évi február hó 2-án tartott népgyűlés kérvénye, melyben a munkások egészségének és életének agyárakban, bányákban és vállalatokban stb. való sikeres megvédésére, valamint a másnak szolgálatában életét vesztett munkások hátra­maradt családjainak anyagi biztosítása tárgyában törvényhozási intézkedést kér. Münnich Aurél előadó : T. ház! Folyó évi február 2-án Budapesten népgyűlés tartatott, mely a múlt évi deezember 11-én történt a steyer­lak-aninai megdöbbentő bányacatastropha szo­morú tényével foglalkozva, a következő tárgy fe­lett tanácskozott: A munkások egészségének és életének biztosítására, valamint szerencsétlensé­geknél azok hátramaradottal iránti gondoskodásra szükséges intézkedések megvitatása és ebből ki­folyólag határozathozatal. Ezen népgyűlés egyhangú határozata folytán felhatalmazta az elnökséget, hogy e tárgyban a képviselőházhoz kérvényt nyújtson be. E kérvény­ben előadatik a munkások sorsa, szomorú hely­zete az esetben, ha szerencsétlenség folytán munkaképtelenekké válnak és hátrainaradottaik helyzete ha a munkáséletét veszti. Utalás történik a kérvényben arra, hogy ily esetben sem a munkás személyéről, sem a hátramaradottakról törvényhozásilag gondoskodva nincs. A kérvény a következő pontban összegezi a kérelmet. Kéri a képviselőházat, méltóztassék törvényt alkotni, mely a munkás egészségének és életének meg­védésére kellőleg intézkedik, de különösen: 1. Hogy a törvény valakit kötelezőleg* meg­nevezzen, ki a vállalatban — gyárban, bányában stb. — szerencsétlenül járt, illetőleg a munka és kereset képességét akár ideiglenesen, akár élet­hossziglan elvesztett munkás további fentartásá­ról gondoskodni köteles. 2. Hogy törvényileg valaki kötelezve le­gyen ki a vállalatban, — gyárban, bányában — életét vesztett munkás hátramaradt családjának fentartásáról kellőleg gondoskodni tartozzék és 3. Hogy óvintézkedések mindenütt kellőleg és szakértelemmel ellenőriztessenek, ruházza a törvény az illető szakmához tartozó és ama szak­beli munkások által választandó munkásfelügye­lőkre az ellenőrzés jogát, a kiknek a sikeresebb működés czéljából a törvényhatóság hatáskört biztosítson. T. ház! A kérvényi bizottság méltányolva az ezen kérvényben felhozott ügy fontosságát, a következő határozati javaslatot ajánlja a t. háznak elfogadásra: Ezen fontos és figyelemre méltó kérvény tanulmányozás végett kiadatik a ministerelnök utján a kormánynak. Búsbach 'Péter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a tárgyalás alatti szerény és igen méltányos kérvényt egy pár szóval támo­gassam . (Halljuk!} E kérvény igen komoly közgazdasági és egyúttal társadalmi kérdést is érint. Közgazda­ságit annyiban, a mennyiben azon munkások helyzetével foglalkozik, kik gyárakban és egyéb iparvállalatoknál, melyek leginkább gépekkel űzetnek, foglalkoznak. Ezen munkások helyzete a mai viszonyok közt abnormis. Abnormis a te­kintetben, hogy ha őket valami szerencsétlenség éri, egyenesen a munkaadók jó szivére vannak utalva. Concrét példákkal szolgálhatnék, de le­gyen szabad csak egyet felemlítenem, hogy pél­dául van egy nagy országos társulat, mely óriási tőkével rendelkezik, ha annak munkása valamely

Next

/
Thumbnails
Contents