Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

Ü4 H3. országos fi Tóth Antal: Én csak azon hitben vontam vissza módosítványomat, hogy nem „meghallgatásával", hanem „ajánlatára" alakittatik a véleményező bizottság. Elnök. A dolog érdemére a módosítás viszszavonása vagy megtartása itt változást'nem okoz, csak a szavazás egyszerűsítésére szolgálhat, ha valamely módosítás visszavonatik. Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Csak egyre :;karok figyelmeztetni. A „meghallgatás" szó ugyan az, mely a tiszaszabályozási törvényekben használtatik és hogy a „meghallgatás" és „ajánlás" közt valami nagyon lényeges különbség volna, nem látom be. Őszintén kijelentem, hogy akár az ajánlást, akár a meghallgatást nem olyannak tekintem, mely kötelező lenne a kormányra nézve. De én magam, a mennyiben minister volnék, minden esetre szíves készséggel engedek e tekintetben egész a gyakorlatiasság és gyakorlati kivihetőség határáig. (Alialános helyeslés.) Tóth Antal: Részemről ehhez hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és ha az előadó ur sem kivan szólásjogával élni, következik a szavazás. A 2. §-hoz három módosítás adatott be és tulaj donképen ha kettő visszavonatik, csupán egy módosításról lehet szó, arról, melyet a közmunkaés közlekedési minister nyújtott be. Az első kérdés mindenesetre az lesz, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni? (Nem fogadjuk él!) Ha az nem fogadtatik el, akkor azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 2. §. első bekezdése a közmunka- és közlekedési minister ur által beadott módosítással fogadtatott el. A többi bekezdések ellen észrevétel nem tétetvén, azokat elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Zsilinszky Mihály jegyző: (olvassa a 3. és 4. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak] olvassa az 5. %-t.) Gróf Károlyi Sándor: T. ház! Az 5. §-nak első bekezdésére vonatkozólag vagyok bátor a következőket megjegyezni. E szakaszban kimondatik az, hogy 15 és iletőleg a többi években ben 25 krajczárt fog a kormány kiróni, mint előleges költséget, mely a kormány pénztárába ke rül, mint előleg azon összegekre, melyekkel a kölcsön törlesztetik. Itt különbség nem tétetik a közt, hogy ezen 15, illetőleg 25 krajczár 200,000 vagy esetleg 346,000 holdra terjedő szabályozási munkára fog-e-kirovatni, hanem egyáltalában kimondatik, hogy az egész területre, holott tudott dolog, hogy az egész terület ezen munkálattal megmentetni nem fog; tehát már előre is, annak tudatában, hogy nem fog megmentetni ezen egész terület, mégis megkívántatik a javaslat szerint az összes érdekeltségre a hozzájárulás, azon érdekeltig április 28. 1885. ségre, a mely egyáltalában nem fog participální. az ottani munkálatok hasznából. Éz oly álláspont, melynek helyességét — megvallom — nem tudom belátni, hanem kénytelen vagyok kifogásolni. Különvéleményemben erre reflectáltam és szükségesnek láttam a szóban forgó szövegnek más formulatiót adni, tudniillik olyant, mely szerint csak azok járuljanak az összeghez, a kikre haszon háramlik, nem pedig azok is, a kik a mostani szabályozási munkálatoknak hasznát nem veszik. Ezért különvéleményben kérem azt, hogy ezen 5. §. első bekezdése következő módon fogalmaztassék: „A Rábaszabályozó társulat érdekeltségét terhelő kölcsönrész időközi járulékainak fedezését a társulati ártér azon területei viselendik, a melyek a 6.000,000 forintban előirányzott szabályozási terv foganatosítása által helyzetök javulását előreláthatólag el fogják érni. Ezen területek a jelen törvény életbeléptével a közmunka- és közlekedésügyi minister által állapíttatnak meg s a szabályozás három első évében évenként 51,' 57 frt 45 kr.

; második három évében pedig évenként 85,095 frt 75 krt fizetnek mindössze." (Helyeslés balfelöl.) Én igy fejezem ki, ilyen főösszegben, nem pedig 15 vagy 25 krban a tételt. Mert ha az ártérholdakat sokszorozom a 15 krral és az utóbbi 3 évben fizetendő 25 krral, akkor azon főösszeg jön ki, a melyet felhoztam, tehát olyan főösszeg, a mely ugyanaz, mint, a melyet a kormány és a közlekedési bizottság contemplált. Én tehát ezen összegeket elfogadom és igy akarom kifejezni, mert igazságosabb és méltányosabb, hogy csak azok fizessenek, a kik ezen szabályozás által nyernek, mint ha azok is kényszeríttetnek a hozzájárulásra, a kik a szabályozásból semmi hasznot nem húznak. (Helyeslés balfelol.) Azt hiszem, ezt bővebben indokolni nem kell, azért kérem a t. házat, hogy méltóztassék indítványomat elfogadni. (Helyeslés balfelol.) Békássy Gyula: T. ház! A törvényjavaslat 5. §-a3. bekezdésének 4. sorában ezen szó helyett „kiigazíthassa" azt kérem tétetni „kiigazíttassa". Ha ezen módosítványom elfogadtatik, akkor a szöveg is jobban fog hangzani, tudniillik igy: „A közmunka- és közlekedési minister utasíttatik, hogy az osztályozást és teherviselési kulcsot az ezen törvény által elrendelt mankálatok folytán elért haszon arányában a 2. §-ban alakíttatni rendelt véleményező bizottság a a kormánybiztos meghallgatása mellett ideiglenesen kiigazítássá arra az időre, mig a szabályozás azon hátralevő része is, mely ezen törvény tárgyát nem képezi, be fog fejeztetni." Kérem tehát, méltóztassék ezen módosítványomat elfogadni. Horánszky Nándor: T. ház! Ezen sza-