Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-113
118. országos ülés április 28. 18S5. 1 13 1884. január 3-án Sopronban tartatott, daczára annak, hogy igen erélyesen kikelt a szándékba vett terv egyes részei ellen, kijelentette, hogy távol van tőle azon szándék, hogy magát a Rábaszabályozás műveleteit akadályozza. Minket sem az vezetett, hogy a magábísn véve helyeselt és közel 300 esztendő óta szükségesnek elismert munkát hátráltassuk s további időkre akadályozni akarjuk; egyedül azt kívánjuk, hogy oly visszatetszést, felháborodást, elkeseredést, mint a melyről értesülünk, hogy ott keletkezik, ezen javaslat keresztülvitele a gyakorlatban ne szüljön. Én azt gondolom, hogy miután minden egyéb javaslatunk már elesett, ha azon csekély concessiót a mínister ur elfogadja, melyet t. barátom Tóth Antal ajánlott, igen jelentékenyen járulna azon czél eléréséhez, hogy az ottani érdekeltség, tudva azt, hogy hiszen érdekeik saját bizalmi embereik által vannak képviselve és védelmezve, az egész tervet sokkal barátságosabb szemmel tekintené, mint igy. A dolog lényege különben nem változik, hiszen annak a véleményező bizottságnak a jogköre azzal egyáltalában nem változnék, hogy ama községek, illetőleg birtokosok ajánlatára történik a kinevezés. Csak annyit legyen szabad kijelentenem, hogy ugy, a mint t. barátom Tóth Antal képviselőtársunk a módosítást benyújtotta, az^stylaris tekintetben talán nem egészen correct. 0 talán igy óhajtaná (Halljuk!) és azt hiszem, igy is gondolta, hogy tudniillik a 2. §. azon szavai közé: „érdekelt községek és képviselőiből" e szavak tétessenek: ,,ezeknek ajánlatára." E szerint az illető bekezdés egész terjedelmében igy hangzanék: „A Rábaszabályozás ügyeinek vezetésére, a munkálatok végrehajtásának egész tartamára kormánybiztos rendelendő ki és ennek oldala mellé az ártér nagyobb birtokosaiból és az érdekelt községek ajánlatára ezeknek képviselőiből, tekintettel az ártér különböző vidékeire" stb. Ajánlom e módosításomat elfogadásra. Hoitsy Pál jegyző (olvassa) : Módosítvány a második §-hoz : Az első bekezdésben e szó után „községek" tétessék: „ajánlatára ezeknek." Beadja Tors Kálmán. Tóth Antal: T. ház! Minthogy az én javaslatom és Tors Kálmáné közt csak styláris tekintetben van eltérés, szívesen hozzájárulok az ő határozati javaslatához. B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: Kérném Tors Kálmán módosítását még egyszer felolvasni. Elnök í Tors Kálmán módosítása abban tér el Tóth Antal képviselő úrétól, hogy Tóth Antal képviselő ur szerint a véleményező bizottság az ártér nagyobb birtokosaiból és az érdekelt községek képviselőiből, ezeknek az ajánlatára alakítandó. Itt pedig a Tors Kálmán képviselő ur móKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VI. K'ÓIST. dosításában határozottan kimondatik, hogy az érdekelt községek ajánlatára ezeknek képviselőiből. Tóth Antall Ezt a módosítást annyiban nem tehetem magámévá, minthogy nem volna méltányos, hogy a főbb birtokosok kimaradnának, mint a kik sohasem követtek el méltatlanságot. Fentartom tehát saját módosítvány ómat. Br. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: Én ugy vettem ki, hogy Tors képviselő ur módosításában szintén benne foglaltatnak a nagyobb birtokosok. Törs Kálmán: Magyarázatul kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az én módosításom valóban hibás. Ugyanis ennél a szónál „birtokosaiból" a „ból" ragnak el kellene maradni és az egész szöveg igy hangzanék: „Ennek oldala mellé az ártér nagyobb birtokosai és az érdekelt községek ajánlatára és ezeknek képviselőiből. 1 ' Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Én &z eszmét magát szívesen elfogadom és készségesen meg fogom hallgatni az illetők véleményét. E tekintetben már tegnap nyilatkoztam volt azt illetőleg, hogy végleges határozataikat e tekintetben nem fogadhatnám el, mert épen bizonyos érdek-ellentét fejlődvén ki magának a társulatnak kebelében s ha a közgyűlés összehivatik, megtörténik, hogy az összes érdekeltek, kik e véleményezésben részt vesznek, azonban csak egy árnyalatot képeznek, majorizálhatnak minden más eltérő nézetet, a mi senkinek sem lehet czélja. Különben pedig, ha nem a közgyűlést hívjuk Össze, az érdekelteket külön kellene meghallgatni, a mi nehézségekkel jár. De szívesen belenyugszom abba, hogy a birtokosok és az érdekelt községek képviselői meghallgattassanak. Ezen nézetet elfogadva, talán leghelyesebb lesz az a szövegezés, melyet bátor vagyok ajánlani és mely következőképen hangzik: „A 2. §. első bekezdésének második sorában „nagyobb" szó után következnek ezen szavak: „birtokosainak és az érdekelt községek képviselőinek meghallgatásával az érdekeltek soraiból". Gondolom, ez az intentiónak megfelel. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister által beadott módosítványt.) Csanády Sándor: T. ház! Nekem ellenvetésem van a minister ur által beadott módosítvány ellen. Ugyanis „meghallgatni" és „ajánlani" nem egyértelmű, hanem kétféle Az „ajánlaf-ban benfoglaltatik, hogy az illetők a nép bizalmát élvezik, mig a meghallgatástól részemről semmi eredményt nem várok. Ugyanazért kérem a t. házat, méltóztassék a Tóth Antal képviselőtársam által beadott módosítványt elfogadni. 15
