Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

104^ "2- erszágos ülés április 27. 1885. minden 50 frt osztályozási egység ad egy szavaza- | tot, a mi csakugyan a birtokosoknál irányadó is, akkor annak a nagybirtokosnak 14 helyett 739 szavazatot kellene képviselnie. Ily körülmények közt azon állítás, hogy itt a nagybirtok túlsúlyt gyakorol és a kisbirtok nincs megvédve, azt hiszem, messze túl lő az igazságon. Az előadottak alapján kérem a t. házat, hogy a bemutatott törvényjavaslatot azon szövegben, a mint azt a közlekedési bizottság szerkesztette, a határozati javaslat mellőzésével, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jdbbfelöl.) Gr. Károlyi Sándor: T. ház! minthogy a részleteknél különben is újra szólani fogok és minthogy az én előterjesztésem különösen a részletekre vonatkozik, ezúttal elállók a szótól. Horánszky Nándor: T.ház! Azok után, miket gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam előterjesztett és részletesen is kifejtett, én igen rövid lehetek. Rövid felszólalásomban egyszersmind ki fogok terjeszkedni a t. előadó urnak azon három fontosabb érvére, mely egyfelől a véleményező bizottságra, mésfelől a mtí s ebből kifolyólag a teherviselés egységességére, harmadszor a felveendő kölcsön bekebelezésére vonatkozólag felhozott. En, t. báz, már tegnapelőtt, mikor e tárgyban felszólaltam és határozati javaslatomat indokoltam, kifejeztem azt, hogy ezen kérdés körül a múltban, sok hiba, sőt törvénytelenség is követtetett el, de viszont jeleztem azon álláspontomat is, hogy a bekövetkezett tények elől kitérni magam sem akarok, daczára annak, hogy a múltban követett eljárás következtében igen consequens lenne, hogy ha egy merev és visszautasító álláspontra helyezkedném és egyebek közt e szempontból is elvetném a törvényjavaslatot. Nem tettem, mert egy czél lebegett szemem előtt, egy czél, a mely mig egyfelől a szabályozás létesíthetését ki nem zárja, másfelől lehetségessé teszi, hogy ezen — most már csak részleges — szabályozás körül az igazság érvényesüljön és az érdekeltség a súlyos anyagi károk és hátrányoktól megóvassék. Én a felmerült ellenvetések folytán csak két dolgot akarok a múltra nézve felemlíteni. Egyike a malomgátak kérdése, a másik a műszaki tervek törvényes vagy törvénytelen voltának kérdése. Ha áll az, a mit a közlekedési minister ur tegnapelőtt mondott és ma a ministeri tanácsos ur is megpendített, hogy a malomgátak eltávolítása egy olyan cselekvény volt, a mely ezen szabályozás későbbi fejlődésére lényegesen befolyt és hatott, akkor kétségkívül állani kell annak is, hogy a malomgátak eltávolítása a műszaki tervnek egyik részét képezi, mert az eddigi felszólalásokból ugy fogtam fel, hogyha a malomgátak eltávolítva nem volnának, most midőn a szabályozás fo- ! | ganatosittatik, azoknak mint a szabályozás egyik kiegészítő részének

: szintén el kellene távolittatniok. Ha igy áll a kérdés, a mint hogy igenlőleg méltóztatik érteni, akkor azt állítom, hogy a malomgátak eltávolítása akár elrendeltetett — a mi mint mondatik nem történt — akár csak megengedtetett, felfogásom szerint hiba, sőt törvénytelen volt, mert a műszaki tervek megállapítása előtt a szabályozást foganatosítani az 1871 : XXXIX. t.-cz. 3. §. világos kifejezése szerint nera volt szabad. A másik t. ház, a műszaki tervek helybenhagyására vonatkozik és erre nézve ismétlem azt, hogy a műszaki tervek törvénytelenül hagyattak helyben, ismétlem azt, hogy a kormánybiztosnak mindenre joga van, a mi a választmányra és a közgyűlésre van bizva, de a kormánybiztos kiküldésének helye és ideje az 1871: XXXIX. t.-cz. 25. §-a folytán csak akkor következhet he, midőn már helybenhagyott műszaki tervek vannak és pedig a műszaki tervek kivitelére, azok conserválására, vagy a pénzügyi zavarok sanálására. De a műszaki tervek helybenhagyását megelőzőleg, vagy pedig a czélból, hogy azokat ő mint választmány készíttesse el, vagy 'erjessze a közgyűlés elé, törvényszerűit nem eszközölheti. Egyébiránt t. képviselőház, álljon a kérdés bármiként, mikor én arra az álláspontra helyezkedem, hogy nem ellenzem a szabályozás törvény által való kimondását, nem ellenzem azt, hogy a szabályozás tényleg megkezdessék, nem ellenzem azt, hogy ezen szabályozás államilag, tehát kormánybiztos által hajíassék végre, akkor elég objective járok el és egyáltalán nem értem, miért ellenzik önök, hogy az ezen részleges szabályozás körül felmerült hibák corigáltassanak. Ezt én megérteni képes nem vagyok. Hisz azon 6 esztendő alatt, melyet ezen munkálatok végrehajtására a törvényjavaslat is enged, megtörténhetik mind az, a mi a részleges szabályozás folytán szükségessé válik, jelesen' az, hogy ott mind az ártérfejlesztés, mind az osztályozás, mind a kivetési kulcs igazságosan rectificáltassék. Én pedig ennél többet nem kívánok. Azt méltóztatik erie felhozni — a t. előadó ur különösen hangsúlyozta — hogy a mű egységes, tahát a teherviselés is egységes és legfeljebb hatásában fognak bizonyos különbözetek előállni. Ez nem igy van t. ház. A mű lehet egységes, de midőn annak csak egy része hajtatik végre, akkor az ártér tényleg nem egységes. Mert tény, különösen Kapuvár Hugoti csatorna mentén ha az ottani csatorna ki nem építtetik, mondom e csatorna mentén levő területek legnagyobb része absolute nincs érdekelve, mert azoa területek jó részén soha egy kanálnyi Rába viz akár egyenes, akár kerülő utakon nem volt és nem is lesz. De t. ház, ha nem áll az, a mit mondtam és I azt méltóztatik mondani, hogy a teherviselés is