Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

!Í2. ors«%08 ülés április 27. 1885. 103 cálja, ha az egész szabályozás végrehajtható, csak akkor applieálja, ha a szabályozásnak második része is bekövetkezett, a mi fölötte kérdéses és a mint magát kifejezni méltóztatott, prohlematicus és mégis a szabályozás első része minden garantia nélkül ráoktroyáltatik az illetőkre. Méltóztassék megnézni az alapszabályokat, melyekre már előbb is volt szerencsém hivatkozni, azokban a társulat czélja gyanánt az van kitűzve, hogy a szabályozás mindkét része eszközöltetni fog. A kormány feladata és kötelessége a fennálló törvények értelmében őrködni a felett, hogy az illető társulat azon czélokat, melyekre alakult, szem előtt tartsa és az alapszabályokat megtartsa; és a mennyiben azt nem tenné, a mennyiben az autonóm hatáskörében lévő társulat többsége nem akarná a szabályozás második részét is eszközölni, akkor a kormánynak kötelessége lenne az illető társulatot arra reászorítani. És a törvény módot is ad arra, hogy kormánybiztos kiküldése által a minister még a törvényhozás hozzájárulása nélkül is eszközöltesse ezt. Én tehát azt hiszem, nem kérdéses a szabályozás második részének végrehajtása épen azért, mert az az alapszabályokba is felvétetett, mert az alakulás tekintettel az egész szabályozás a készült. De az igen t. képviselő ur méltóztatott arra is hivatkozni, hogy telekkönyvileg legalább ne kössük le az illetők birtokát, mert ez által rájuk igen nagy teher hárul. Erre vonatkozólag méltóztassék nekem kegyesen megengedni, hogy felolvassam az 1884: XXIII. törvényczíkk 3. §-át, mert azt tartom, hogy a törvényhozás analóg esetekben minden évben máskép nem intézkedhetik. Ezen törvény tavaly hozatott meg és 3. §-ában kimondatott épen a Kőrös, Tisza és Maros közti vidékre nézve, hogy a társulat ingatlanait a kölcsön mindaddig egyetemlegesen terheli, mig a teherviselési kulcs alapján a kölcsön azon része, mely az adó visszatérítés által nem fedeztetik, jelzálogilag biztosítva nem lesz. Különben én részemről tagadom, hogy az illetőknek bármily előnyük is volna abban, hogy ha telekkönyvileg ezen tartozások bekeblezve nem lesznek, sőt azt hiszem, hogy a földhitel szempontjából hátrányos lenne azok be nem kehlezése, mert a hitelintézetek nem tudván, hogy mennyi vízszabályozási költséggel van terhelve a lekötendő ingatlan s igy bizonytalan adatokkal állván szemben, még annyi kölcsönt sem engedélyeznek, a mennyit különben adhatnának. És épen azért, mert a telekkönyvbe az ily tartozások még most nem jegyeztetnek be, igen könnyen megtörténhetik az is, hogy azon elsőbbség, mely a törvény által különben biztosítva van, végrehajtásoknál illusoriussá válik. Horánszky Nándor igen t. képviselőtársam határozati javaslatának indokolásában, szerintem egy sok tekintetben helytelen alapból indult ki és talán ennek a következménye, hogy az abból levont következtetések sem állhatnak meg feltétlenül. A t. képviselő ur tudniillik azt mondja, hogy a belvizszabályozás tekintetei másokiévén, ezekre eddigi törvényeink szerint a kényszer nem volna alkalmazható. .T. képviselőtársam bizonyára ismeri az 1874: XI. törvényczíkk 11. §-át; arra kére* tehát, méltóztassék azt figyelmére méltatni. Az említett szakasz megengedi a kormánynak és törvényhozásnak azt, hogy oly esetekben, minő a jelenlegi is, midőn tudniillik a belvizek levezetése államgazdasági tekintetből szükséges, a társulat megalakítása s a munkálatok végrehajtása hivatalból is elrendeltessék. T. ház! Még Horánszky Nándor képviselő ur határozati javaslatának egy passusára kell reflectálnom, mely tudniillik azt javasolja, hogy a véleményező bizottság felerészben az ártér nagyobb birtokosaiból, fele részben pedig a községek képviselőiből alakítandó. A mint olvastam a határozati javaslatot, első dolgom volt, hogy kezembe vettem a társulat osztályozási munkálatát. A t. képviselő ur azt kívánja, hogy az a véleményező bizottság fele részben az ártér nagyobb birtokosaiból, fele részben a községek képviselőiből álljon. Hát ezen osztályozási munkálat szerint, a mely itt van a kezemben, van a társulatnál összesen 461 szavazat és pedig ebből 142 a birtokosoké, 319 pedig községi szavazat. Nem értem tehát, micsoda igazság és méltányosság volna abban, hogy akkor, a midőn a birtokosok szavazata 142-őt tesz, a községieké pedig 319-et, a véleményező bizottságban mégis csak annyi befolyást akarjunk biztosítani a községeknek, mint a birtokosoknak, kik az előbbieknek körülbelül csak egy harmadrészét teszik. Horánszky Nándor: Mások az alaptételek! Darányi Ignácz előadó: Bocsánatot kérek ezen alaptételek evidensek; én az osztályozási kulcs alapján beszélek, az van a kezemben. Hanem ez alkalomból t. ház, Tóth Antal kép viselő ur beszédjére is kell egy megjegyzést tennem. A t. képviselő ur is egy nagybirtokosra czélozva — a nevét nem akarom említeni, azt monda, hogy az én abbeli érvelésem, hogy a nagybirtok itt nincs elegendően képviselve, abból ered, hogy az illető nagybirtok területileg ugyan igen nagy érdeket képvisel, de azért, hogy az osztályozásban aránylag kevesebb teherrel kelljen részt vennie, kevesebb szavazattal is megelégedett. Hát kérem ne beszéljünk holdakról, mert akkor nem elég világos a dolog, hanem beszéljünk csak osztályozási kulcsról és osztályozási egységekről. Itt van az osztályozási munkálatban akárhány birtokos, a ki 50 frt osztályozási egységgel képvisel egy szavazatot és az a nagybirtokos, a kiről ő beszélt 36,95í frt osztályozási egységgel képvisel 14 szavazatot. Pedig, ha azon arány vétetnék, hogy