Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

112. erszigo* ülés Aprilis 27. 1885. 97 jelesen ő az úgynevezett tartány- vagy reservoirrendszer mellett szólalt fel. Minthogy a t. osztályfőnök nr szavaiban ezen állítás különös súlyt nyer, ki kell jelentenem, hogy én a tartányrendszer mellett egyátalában nem szólaltam fel, de mégis mondtam valami hasonlót, a mi ezen törvényjavaslatra legalább is nem egészen közönyös, tudniillik azt mondottam, hogy gondolják meg ezen törvényjavaslat szerkesztői, vájjon nem problematicus, nem igen veszélyes dolog-e oly nagyszerű természetes reservoirt, minő a Fertőtó, a viz elől elzárni ? A Fertőtó tudniillik 5 és Vs négyszög-mértföld kiterjedésű s helyenkint 13, 15 sőt több méter mélységű. A t. ministeri tanácsos ur talán hamarább és jobban ki tudja számítani, mily iszonyatos vízmennyiséget, hány kubikméter vizet foglal magában ? Én tehát bátorkodom csak annyiban rectificálni az ő szavait, hogy éa igenis azt mondtam, hogy ha a viz a Fertőtótól elzáratik — a mint a bizottságban sokszor volt szerencsénk hallani, hogy mily mennyiségű viz ömlik be a Fertőbe — ezzel a mesterségesen elzárt vizzel az történnék, hogy az vagy utat tör magának vissza a természetes reservoirba, vagy ha ez nem történik, ha tudniillik a gátak elég erősek lesznek, akkor napnál világosabb, hogy az alsó vidék ismét sokkal nagyobb mértékben ki lesz téve az áradás veszélyének, mint volt a szabályozás előtt. Én teljesen elismerem az igen t. ministertanáesos urnak ebbeli véleményét, hogy a reservoirrendszer igen költséges lenne, de épen ha már a természet nekünk ilyen nagyszerű reservoirt adott, minő a Fertő, mely már a história előtti időben is meg volt, akkor nem kellene a viz lefolyásának ilyen természetes reservoirját költségesen elzárni. Elnök: T. ház! Mielőtt a tanácskozás folyamán tovább mennénk, kénytelen vagyok egy észrevételt tenni. (Halljuk! Halljuk!) Tulok Benő képviselő ur beszédében azt említette, hogy ő 14 község részéről bízatott meg nyilatkozat tételére s hogy az erre vonatkozó okiratokat a ház asztalára leteszi. Ilyen esetről a házszabályok nem intézkednek. Akár azt nyilvánítsa ki egy képviselő, hogy valaki által megbízatott, akár pedig azt, hogy nem bízatott meg senki által, az teljesen mindegy, az ő szavának súlyára nézve. {Helyeslés.) Különben is az 8 szava e ház előtt elégséges, hogy köztudomásra jusson. (Helyeslés.) Arra, hogy ezen iratok és okmányok a ház asztalára tétessenek le, szükség nincsen s igy azt hiszem, hogy azok neki visszaszolgáltatandók. (Helyeslés.) Nendtvich Károly: T. ház! Azt látván, hogy ezen tárgyhoz nálam sokkal illetékesebb egyének szólottak hozzá és azt minden oldalról felvilágosították, én elállók a szótól. (Helyeslés.) KÉPVH. KAPLÓ. 1884—-87. VI. KÖTET. [ Csak egyet akarok felemlíteni s ez az, hogy én gróf Károlyi Sándor határozati javaslatát pártolván, a törvényjavaslatot akként, a hogy ez beadva volt, nem fogadom el. Mert én azt csakugyan természetesnek és egyszersmind jogosnak találom, hogy mindazon községek és birtokosok, a kik bármely folyónak szabályozása által nyernek, a kiknek & birtoka az által emelkedik, a költségek fedezéséhez hozzájáruljanak; de hogy oly községek és oly birtokosok, a kik soha a Rába vagy a Rábcza vizét sem látták, a kik soha az által károsítva nem voltak, a kik ennélfogva ennek szabályozása által nem is nyernek semmit, a költségek fedezéséhez tetemesen hozzájáruljanak, azt én részemről igazságtalanságnak tartom. Igen sok község van Mosonymegyében, a mely tetemes összeget fizet a Rába és Rábcza szabályozásáért, a nélkül, hogy akár mi hasznot húzna belőle, ők ebben annak daczára, hogy az ottani népség igen szorgalmas, igen takarékos és azon kivül vagyonos, mégis azt látják, hogy vagyonuk évről-évre mindinkább leszáll és már most, hogy még azon keveset a mi még megvan, megmenthessék, tömegesen kivándorolnak az országból. (Ellenmondás jöbbfélől.) Igenis százakra megy a kivándorlók száma. Hogy ha az efféle kivándorlás olyan országban történik, a hol túlnépesedés van, a hol egyik a másiktól megélni nem bir, ott igen természetesnek találom; de mikor olyan országban történik a kivándorlás és pedig oly tömegesen, mint itt, nevezetesen az országnak egyik legáldottabb vidékéről, Mosonymegyéből, ott nagy hibának kell lenni. És ennek oka nem csak az iszonyú adóterheltetésben fekszik, melynek az illetők ki vannak téve, hanem egyszersmind abban, hogy a Rába és Rábcza szabályozása iszonyú teherrel súlyosodik rájuk. Ezeket akartam elmondani és ennélfogva a törvényjavaslatot ugy a mint elő van terjesztve, el nem fogadom. (Helyeslés a bal és szélsőbal egyes padjain.) Gróf Apponyi Albert :T. ház! Azt hiszem, nem szükséges kijelentenem, hogy a szóban forgó törvényjavaslat tárgya körül én az érdekeltségnek sem egyik, sem másik részéhez nem tartozom, semmi legkisebb személyes érdekkel nem birok ; valamint azt sem kell ismételnem, hogy a mint már tegnap Horánszky t. barátom mondta, a parlamenti ambitio szempontjából nem igen kecsegtető ilyen tárgyhoz hozzá szólni, a mely habár igen fontos, mégis szakszerű természeténél fogva kevesek figyelmét irányozza magára és minden esetre minden politikai izgató mellékízt nélkülöz. De ha valamikor ugy a jelen kérdésben képviselői kötelességérzetem kényszerít arra, hogy a t. ház előtt iparkodjam tőlem telhető világossággal érvényesíteni azon érveket, a melyeket ugy a méltányosság, mint az igazság szempontjából egy virágzó magyar vidék érdekében a t. ház előtt 13