Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

90 112. orsz/igos ülés április 27. 1885. főherczeg ő fensége és boldog emlékezetű gróf Cziráky János, a győri püspökség és sok mások. (Helyeslés a szélső halon.) Ugyan azért ezen nagyfontosságú és messze kiható kérdésben a helyi viszonyokat bővebben megismerendő, választókerületemben értekezletre hivtam össze az összes 14 község érdekelt birtokosságát, hogy megtudhassam saját nézetüket, hogy jól felfogott érdekökben a t. házban ez irányban nevükben feszóllalhassak. Az értekezlet eredménye az lett, hogy e 14 község640 birtokosa egyhangúlag kinyilatkoztatta, hogy nekik a Rába-szabályozás egyáltalában nem kell. És hogy ez csakugyan igy történt, hogy ez az egész érdekeltségnek egyhangú határozata, arra nézve bátor vagyok az erről kiállított és az illető községek kiküldöttjei által aláirt nyilatkozatokat a ház asztalára letenni. Fő érvök, melyet a Rába-szabályozás ellen felhoznak, különösen az, hogy nekik a Rába nem valami nagy kárt okoz, de sőt — s ez azt hiszem furcsának fog feltűnni, noha mégis igazolva van •— nekik földjeik termékenységét iszapodással elősegíti ; továbbá azon vidékeken az áradások csak egy két napra terjednek és a legcsekélyebb vízesésnél az áramlat visszaesik a rendes mederbe. Egyik fő érvök továbbá, hogy azon előleges költségek, melyeket a kisajátítás czéljából befizetni tartoznak, s melyek rajtok a végrehajtás minden kigondolható eljárásával behajtattak, már is oly összeget képviselnek, melyek felülmúlják a hasznot, mely a Rába-szabályozás esetleges befejezése után reájok háramolhat. De végül legfőbb érvük, a melyet a t. ház becses figyelmébe ajánlok s a mely azt hiszem, minden körülmények közt számbaveendő, különösen az ártér meghatározására vonatkozik. Ugyanis azt állítják, hogy az ártér meghatározása, mely meghallgatásuk nélkül osztatott be, különös sérelmüket képezi. Tisztelt képviselőház, hogy az ártérnek bevonása meddig terjedjen, ugy hiszem egyik sarkalatos kérdése minden egyes vízszabályozási munkálatnak, valamint azon kérdés, hogy abba oly birtokosok vonassanak be, kik a szabályozás után abból közvetlen hasznot húznak. És itt szabadjon egy példával szolgálnom. Csány község a Sárvár és vidéke érdekeltségében két folyóval bir; a mintegy 3000 holdnyi községi határnak 2

/a-ad része az úgynevezett Répcze mellett dül el és csak V'-ad része esik a szoros Rábaártér alá. A Rába vizáradásakor a Répcze melletti földek semmi kárt nem szenvednek és a legnagyobb áradáskor is teljesen mentek és csupán a Répcze áradásának van kitéve. Ha pedig szemben ezzel nézem a törvényjavaslatot, a Répcze mint egyik főfolyó a szabályozás keretében nem szerepel. Azon kérdés áll tehát elő, hogy képzelhető az, hogy ezen birtokok az ártérbe bevonassanak és vájjon igazságosak-e és a helyi viszonyoknak megfelelők-e az osztályozásnak és ártérnek ezek szerinti módozatai ? Azt hiszem, hogy egyáltalán nem és ennélfogva az érdekeltségnek ezen érve minden körülmények közt figyelembe veendő és erre különösen kérem fel a t. háznak hozzájárulását. Bővebben nem kívántam ezen kérdéshez szólani, mert azon meggyőző érvek és beszédek, melyeket ez iránt a vita folyamán hallottunk, engem tökéletesen megnyugtatnak nézetem helyessége felől. Most pedig t. ház, mielőtt befejezném felszóllamlásomat és köszönetet mondanék a figyelemért, melyben beszédem meghallgatása által engem részesíteni méltóztatott, engedtessék meg nekem, hogy az igen tisztelt pénzügyminister úrhoz egy kérdést intézhessek és felvilágosítását kikérjem. A törvényjavaslat 5. §-ának II. bekezdése igy szól: „A munkálatok befejezését követő évtől kezdve a kölcsön esedékes kamatai és tőketörlesztési járulékai kizárólag az érdekeltség által viselendők". T. ház! Ha jósolni akarnék, ha arra alapíthatnám meggyőződésemet, a mint magán utón sikerült megtudnom, hogy mi az intentiója ezen szakasznak, akkor csakugyan sajnálatomat kellene kifejeznem" a kormány szándéka fölött és ki kellene jelentenem azt, hogy azon nagy számú érdekeltség ezen szabályozás által tökéletesen tönkretétetik, mert megfosztatik még attól is, hogy nemcsak a szabályozás okozta költségek, hanem egyéb költségek fedezésére is kölcsönt teremthessen, mert ez bekebleztetvén birtokaira, ezentúl bármily intézethez forduljon, kölcsönt nem fog kapni. (Igás! Ugy van ! a szélső balon). Már pedig azt hiszem, a t. háznak legkevésbé lehet feladata az, hogy ugyanakkor, midőn oly szabályozást akar keresztülvinni, mely legkevésbé sem felel meg a nagy érdekeltség kívánalmainak, őt esetleg a íródtól is megfoszsza, hogy egyéb szükségletein kölcsönnel segítsen. Ezeket kívántam t. ház, ezen törvényjavaslat tárgyalásánál előadni s most annak kijelentésével zárom be beszédemet, hogy a törvényjavaslatot el nem fogadhatom, hanem csatlakozom Horánszky Nándor tisztelt képviselőtársam határozati javaslatához. (Helyeslés a szélső balon). Nendtvich Károly: T. ház! Elnök: Simonyi Iván képviselő ur kért szót szavainak helyreigazítása végett, a mennyiben a közlekedésügyi miniszter ur képviselője szavait netalán nem helyesen értelmezte volna. Simonyi Iván: T. ház! Bodoky ministeri tanácsos és osztályfőnök ur szíves volt beszédében említést tenni arról, hogy a bizottságban — mint monda — Simonyi Iván képviselő ur is azok közt volt, kik rosszalták az egész rendszert és