Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-89

90 89. országos ülés märczíns ft, 1885. Ebből azonban nem következik, hogy a többi hatalmak egyetértésével sem lehet ily vámszedési jogot szerezni és biztosítani és miután t. ház, a dunahajózási aeta 19. §-a és mindazon intézkedések az idézett hajózási egyezményekből, amelyek ide vonatkoznak, csak annyit mondanak ki, hogy „ a Dunán semmi oly illeték, mely egyedül a folyóni hajózás tényén alapul, sem pedig a hajón létező áruktól semmiféle adó nem szedethetik be" azt hiszem, hogy ezen vámszedési jog, a melyet itt contempláíunk, egyáltalán ezen szakasznak hatása alá nem esik, mert itt nincs szó oly illetékről, mely pusztán a hajózás tényén alapulna vagy a mely a hajón lévő áruktói fogna vétetni. Hanem azt hiszem, a eontemplált vámszedési jog a Duna hajózási acta 19. §. 2. pontjának szempontja alá esik, a melyben az mondatik: „Hajózási illetékek szedettetnek be: 2. A Duna hajózhatóságának fentartását és javítását tárgyazó egyéb oly munkákért és állandó intézetekért járó költségek fedezése végett, melyeket a parti államok bizottmánya közegyetértéssel a hajózás érdekében szükségeseknek tart. x^zonban az ilyes illetékek, azoknak összege és beszedési módja hasonlókép ne állapíttassanak meg közmegegyezés nélkül és magasabbra ne szabassanak, mint amennyi az előállítási és fentartási költségek fedezése vagy kamatozása végett megközelítőleg szükségesnek látszik." Hát t. ház, miután e szerint ezen jog egyáltalán élnem vitatható : én részemről nagyon indokoltnak találnám, ha a t. kormány e részben a diplomatiai actiót haladéktalanul megkezdené, hogy ezen jogot a magyar állam részére megszerezze és biztosítsa. Mert t. ház, hogy ezen jognak megszerzése és biztosítása ártalmas egyáltalán nem lehet, hanem legfelebb csak előnyös, arról, azt hiszem, mindnyájan meg vagyunk győződve. Mert miről van itt szó ? Csupán magának, ajognak megszerzése, biztosításáról. {Igaz! balfelöl.) Már most ha az egyszer megvan, az állam ugy és azon mérvben s azon módon használhatja, avagy esetleg használatlanul is hagyhatja, a szerint tudniillik, a mint azt az állam érdekeinek megfelelőnek fogja találni. (Ugy van! bal/elől.) Holott ha a kellő alkalmas időpontot ezen jognak megszerzésére elmulasztotta, akkor, bármennyire kívánnák is az állam érdekei, többé módjában nem lesz ezen jogot megszerezni. Ezek után t. ház, miután részemről a törvényjavaslatot magát ugy az általános forgalom, mint a közgazdaság érdekeinek szempontjából teljesen indokoltnak tartom, sőt annak visszahatását még a fenforgó gazdasági válsággal szemben is méltányolni tudom, azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és a t. háznak is elfogadás végett ajánlom. (Helyetlés balfelöl.) Kubinyi Árpád: T. ház! Viziutak előállítását s folyóinknak nem rohamos, helyes szabályozását hazánk anyagi fejlődésére s gyarapodására való eszközök egyikének elismerve és kívánatosnak tartva, hogy a folyók szabályozásával járó összes költségeket az állam kizárólag ne viselje, a tárgyalandó vízjogi törvényjavaslat 44. §-ában foglalt intézkedést kell, hogy helyeseljem, mely szerint ha vízrendezési és lecsapolási munkálatok által idegen földbirtok értéke növekednék, a munkákltok létesítője jogosítva van az illető terület birtokosától a munkálatok költségeinek haszonaránylagos átvállalását követelni. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, melynek czélja hazánk egyik termékeny vidéke érdekének az árvizek által leendő elpusztításától való megóvása s nyugot felé kiviendő terményeink szállításának olcsóbbá tétele, részemtől örömmel üdvözlöm és csakis a szabályozási munkálatok végrehajtására vonatkozólag kívánok egy két megjegyzést tenni. A duna dévény-radványi szakasznak szabályozására 17 millió frt van előirányozva. Hogy szabályozási munkálatok a lehető legtakarékosabban és legolcsóbban legyenek végrehajthatók, hogy a tényleges költségek az előirányzott összeget túl ne haladják, arra nagyon is befoly a munkálatok ezélszerű beosztása, a sorrend, melyben teljesíttetnek és az árvíznek a munkálatokra való ártalmas befolyásának meggátlása s más sokra való előnyös felhasználása, hogy ha például ez által kotrások volnának megtakaríthatók. Mindebben azonban az államnak csak akkor van teljesen szabadkeze, csakis akkor fordíthatja a körülményeket maga javára, ha a munkálatok vezetése mellett azokat nem adja ki vállalkozóknak, hanem saját közegei által maga hajtja végre. Beismerem tehát, hogy általánosan el van terjedve a nézet és a tapasztalatok is bizonyítják, hogy az állam házi kezelés mellett drágábban épít, mint vállalkozás útján. De midőn ily nagy munka 10—12 évre van előirányozva, nézetem mellett azon körülmény is szói, hogy az egységi árakat több évre előre, méltányosan megállapítani lehetetlen s hogy az árvizek által okozott költségtöbbletek ez esetben a vállalkozók által minden bizonynyal követelendő kártérítések sem becsülhetők meg előre. Figyelembe veendő t. ház az is, hogy az állam, ha maga hajtja végre a szóban forgó szabályozási munkálatokat, azok sorrendjében és beosztásában magának oly szabad kezet biztosít, a milyet neki semmiféle, a legszigorúbban stipulált szerződés sem képes nyújtani. És épen a szabályozás áldásaiban leginkább részesülő vidékek számára számokban ki nem fejezhető, megbecsülhetlen előnyöket érhet el az állam a munkálatok folyama alatt is, kivált árvizek esetében. (Helyeslés.) Már ezen körülményeket elegendőnek tartom arra, hogy a szabályozási munkálatok vállalkozóknak ki ne j adassanak és ha ki fognak adatni, nézetem szerint ! a költségek túl fogják haladni az előirányzott ösz-