Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-89

% SS. ewsségos Kié {Helyeslés) az általános vitát megnyitom, az első szó a bizottság előadóját ilieti. Darányi Ignácz előadó: Midőn a közle­kedési és pénzügyi bizottság nevében e fontos törvényjavaslatot a t. ház elé terjeszteni szerencsém Van, lehetetlen, hogy rövid vigszapillantást ne ves­sek azon forgalmi fejlődésre, a melyet Magyar­ország a legutóbbi időben felmutat. Midőn 18 évvel ezelőtt az ország saját sorsa intézésének régi jogát újra visszanyerte és a passiv ellenállással lekötve volt erők egyszerre felszabadultak, rögtön ipar­kodtunk mindazt helyrehozni, mit mások évek hosszú során mulasztottak és ezen irányzatban vasutat vasút után építettünk, még pedig nem egy­saer minden rendszer és tervszerű átgondolás nél­kül. Ennek következményei ugy forgalmi, mint nemzetgazdasági, mint különösen financiális szem­pontból csakhamar érezhetők lettek és ekkor he­lyet adott ez irány egy öntudatos magyar vasúti politikának, a mely sok áldozattal bár, de irány­zatát következetesen megtartva, czélját el is érte. Ezen nagy nemzeti politika, a mely újabb alkot­mányos fejlődésünk történetének egyik legmara­dandóbb lapját fogja mindenkor képezni, a nemzet egész erejét és egész tevékenységét igénybevette. És a mi kis erő fenmáradt, azt a medrükből ki­áradt vizek megfékezésére kellett fordítani, mert az állam előtt az első szempont az volt, hogy a folyók medreikben megmaradjanak és azok med­reikben megmaradni kényszeríttessenek és csak ezután jött a második szempont, hogy tudniillik azok medreiken belül forgalmi és közlekedési rendeltetésüket telj esítsék. Most, midőn a vasúti politika nagyban és lényegében befejezéséhez közéig, az egyensúly, a mely együttesen és egyaránt tekinti a vasutakat és a vizeket, mint a közlekedés természetes ereit, most kezd helyreállani, a miért is azt hiszem, hogy mindenki örömmel fogja üdvözölni a kormány által előterjesztett ezen törvényjavaslatot. A vi3i szállításnak előnyeit a vasútival szemben részlete­sen kifejteni talán túimenne azon feladaton, a mely előttem áll. Legyen elég csak annyit említenem, hogy a viziszállítás a vasútival szemben normális viszonyok közt 26, 40 sőt ti07"-l is olcsóbb s különösen a lánczhaj ózás van hívatva a vizi szállí­tást még olcsóbbá tenni. Mert köztudomású dolog, hogy ugyanazt a terhet, melyet különben 200 ló vontat, a lánczlerakás segítségévei 60 ló elvon. A mi specialiter a felső Duna helyzetét illeti, a mely­nek szabályozásáról szó van, itt is, mint egyebütt átlagos számítás szerint 65 napot tesz azon idő, a mely jégjáratok,fagy miatt a vizi szállítás czéljaira nem használható. De a felső Dunán azon hajózási akadályok folytán, a melyek ott észlelhetők, ezen a 65 napon kívül ugyancsak átlagos számítás sze­rint még 96 nap az, a midőn a hajózás csak fel­t míreriwK S. Í88S, 77 ] tételesen, azaz csakis kedvező vizáilási viszonyok mellett történhetik. Ha pedig kedvezőtlenek a vizáilási viszonyok, akkor ugyanazt a terhet, a melyet egy gőzös von­tat, át kell rakni s nem egyszer 4—5 gőzös közt meg kell ossztani és ezen hajózási akadályok épen akkor mutatkoznak legerősebben, midőn a magyar nyerstermelőnek terményei olcsó és gyors érté­kesítésére legnagyobb szüksége van. Ugyanis ez a hajózási akadály rendszerint őszszel mutat­kozik legerősebben. Már pedig méltóztatik tudni, hogy ugy az egyes gazda, mint azoknak összesége a nemzeti termelés terményeit legczélszerübben és legdrágábban akkor értékesítheti, ha a piaczon leghamarább jelenhetik meg. De a felső Duna helyzete az ármentesítés szempontjából is igen sok kívánni valót hagy hátra. Lehetetlen, hogy a ház bármely tagja előtt titok legyen, hogy a Csallóköz és az azon vidéken fekvő nagyobb váro­sok az áradásoktól mennyit szenvednek. De nem lehet titok a t. ház előtt az sem, hogy hiába mentesítik ők magukat, hiába tesznek Ők akár t mit saját védelmükre, ha a Dunaszabáiyozás I által az ármentesítés előfeltétele meg nem adatik, akkor az az ármentesítés mindig illusioris lesz. A kormány tehát ezen szempontból is járt el, midőn ezen törvényjavaslatot előterjesztette, nem azért, hogy az ármentesítést is a kormány állami költségen és az állam ált sl eszközölje, mert ez az illető érdekeltek dolga lesz, hanem azért, hogy az illető vidéknek a közvetlen érdekeitek részé­ről való ármentesítését lehetővé tegye és annak első kellékét megadja. De nemcsak hajózási és ármentesítés! szempont­ból fontos ezen törvényjavaslat, hanem felette sürgőssé is vált a közbejött körülményeknél fogva. Méltóztatnak tudni, hogy a Dunának ausztriai részén a szabályozás már tetemesen előrehaladt és minden előhaladása Ausztriában a szabályozás­nak az ország határán az ármentesítési és ár­védelmi helyzetet nehezebbé teszi és a magyar folyammeder viszonyai is mind rosszabbak lesz­nek, ha csak párhuzamosan mi is nem tudjuk vagy nem akarjuk szabályozni a folyamot. Az igen t. kormány e javaslat alapjául szolgáló műszaki tereket és költségvetéseket az illető bizottságok előtt részletesen bemutatta és előterjesztette. Nem szándékom a t. ház figyel­mét a műszaki terv részletezésével igénybe venni, (Halljuk .'Halljuk!) de ha méltóztatik parancsolni, szívesen szolgálok vele. (Halljuk!) A kérdés műszaki részét illetőleg, com­binálva van a mellékágak elzárása, párhuzamos művek létesítése, a part biztosítása és a záto­nyok eltávolítása. Megjegyzem, hogy a mi a leg­I nagyobb kérdést szokta képezni a szabályozási

Next

/
Thumbnails
Contents