Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-89

78 8i- ©rsságos Kés KárfriBR 6 ISSő. rendszereknél, tudniillik az átvágások kérdését a törvényjavaslat, illetőleg annak indokolása és az annak alapját képező tervek szerint, mindössze három átvágás van combinálva. Ennélfogva az átvágásoknak a szabályozásra vonatkozólag na­gyobb befolyása itt nem is képzelhető ég a fo­lyam hosszasága is aránylag kevés rövidülést szenved. 145 kilométert tesz a vonal Dévénytől Dana­Radványig. Ezen 145 kilométerből nem agyán egy helyen, hanem felosztva 26*12 kilométer az a része a vonalnak, mely a hajózásra szükséges minimalis mélységgel nem bir. Köztudomású dolog, hogy a hajózásra l­6—1*8méter szükséges; hogy tehát a hajózás minden vizállási viszonyok mel­lett is biztos legyen, szükséges, hogy két méter mélység legyen biztosítva az egész vonalon. Ezen mélység biztosítása tervbe van az egész 26 kilométeren, még pedig akként, hogy ezen két méternyi mélység a mederszélesség egy negyed­részében meglegyen. A bizottságok meggyőződtek arról is, mire a maguk részéről súlyt helyeztek, hogy a t. kor­mány nemcsak elvont indokokból és elvekből in­dult ki a tervek készítésénél, hanem iparkodott a hajózással gyakorlatilag foglalkozók és ezen fo­lyam mederviszonyait ismerők gyakorlati ta­pasztalatait is felhasználni. És igy teljes remé­nyük van az egyesült bizottságoknak, hogy a sza­bályozási rendszer, mely követtetni czéloztatik, a maga feladatát sikeresen el is fogja érni. (Helyes­lés jobbfelöl.) Fölvettetett még azon kérdés is, vájjon a felső Duna szabályozása a budapesti vizállási vi­szonyokra nem lesz-e kedvezőtlen befolyással? Erre nézve azonban megjegyzem, hogy még azok is, a kik azt állítják, hogy esetleg a felső Duna szabályozása a budapesti vízállás emelkedésére befolyással lehet, nem azt mondják, hogy maga ez a szabályozás lehet erre befolyással, hanem csak azt állítják, hogy ha egy nagy társulat fog a felső . Dunán alakulni és esetleg a meder összeszorittatik, akkor ez szerintük a budapesti vízállás emelkedé­sére befolyással lehet. A bizottságok a kormány előterjesztéseiből és tüzetes számításaiból — mert a kormány ezen szempontokat is mérlegelte — meg­győződést szereztek maguknak az iránt, hogy ezen szabályozás Budapest helyzetét vízvédelmi szem­pontból kedvezőtlenebbé nem fogja tenni. A bizottságok tisztában voltak az iránt is, hogy a rendszer, mely itt alapul vétetett, magában véve helyes lehet, de ha nem helyes a sorrend, melyben a munkálatok végrehajtatnak, ha nem tartatik meg a folyamszabályozásnál szükséges természetes sorrend, akkor a magában véve helyes rendszer mellett is a munkálat könnyen czéltévesz­tetté válik. És azért a bizottság megnyugvással értesült arról, hogy a kormány ugy a párhuzam­mtíveket, mint a kotrásokat nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé való sorrendben szándékozik eszközöltetni. De a milyen helyes a sorrend ilyen megállapítása, ép oly helytelen volna ezen sor­rendnek merev és rideg föltétlen alkalmazása; mert nem lehet elfelejteni, a mit már jelezni szerencsém volt, hogy a Dunának ausztriai része már szabályoztatik, tehát azokat, a kik a már szabályozott Dunának torkolatába esnek, egészen sorsukra hagyni, helyesen nem lehetne; e szerint a sorrendtől eltérőleg, bizonyos kivételes munká­latok mindig szükségesek lesznek. Tehát, a bizott­ság megnyugvást kivánt magának szerezni e tekintetben, hogy ezen fontos sorrend meghatáro­zására a törvényhozás évenként a maga befolyását gyakorolhassa is. A t. közlekedési minister ur számolva a bizottság ezen hangulatával, kinyilat­koztatni méltóztatott azt, hogy ugy a végrehajtott munkálatokról, mint a tervbe vett munkálatok sor­rendjéről a költségvetés indokolásában a t. ház­nak évenként jelentést tenni szándékozik. (Helyeslés.) A mi a munkálatok végrehajtásának időtar­tamát illeti, ezen munkálatokra maximalis 12 év van felvéve, de ezen 12 év nem azt jelenti, hogy ezen 12 éven belül a munkálatok semmi esetre el­készíttetni nem fognak, hanem jelenti azt, hogy a kormány, midőn ezen maximális határidőt megálla­pította, számolni kivánt minden eshetőséggel, szá­molni kivánt a rendkívüli áradási viszonyokkal, a melyekre gondolva kisebb határidőt megállapítani nem lehetett. De viszont az is ki van mondva az indokolásban, hogy ezen határidő 6 évnél rövidebb nem lehet. Nem lehet rövidebb azért, mert nem­csak a mesterséges munkálatoknak, hanem a folyammeder önképzésének is van ezen tervekben bizonyos tér hagyva; már pedig ahhoz, hogy a foíyammeder magát kiképezhesse, nem elég az, hogy az erre szükséges előfeltételek megadassa­nak, hanem bizonyos időtartamra is van szükség, hogy a folyammeder jelzett hivatását teljesíthesse. Felvettetett a bizottságban a mosonyi ag szabályozásának kérdése és több oldalról hang­súlyoztatott még financiális szempontból is, hogy miután a mosonyi ág szabályozása 1.400,000 fo­rinttal lett egy oldalról előirányozva, ennélfogva czélszerű volna a főág helyett a mosonyi ágat sza­bályozni. A kormány e tekintetben pontos számí­tásokat tétetett és ezen számítások és felvételek szerint a mosonyi ág szabályozása ugy, a mint azt szabályozni kell egészben 9.335,000 forintba kerül. És hozzá teszem, hogy ha mindjárt a tör­vényhozás el is határozza magát a mosonyi ágat 9.335,000 forint költséggel szabályozni, ezzel nem válik a főág szabályozása feleslegessé. Nem vál­nék feleslegessé azért, mert a főág szabályozása nélkül a Csallóközt az árvízi calamitásoktól meg­óvni nem lehet. Már pedig a Csallóközt és vidékét örökös árvíznek kitenni, az árvizeket ott megörö-

Next

/
Thumbnails
Contents