Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-85

48 86. oirsíágos ülés máreüÍBS 2. 1SSS. az által, hogy hierarehicus jelleget akar tulajdonítani egy egyháznak, mely a világi elem hasonló képviseletén alapszik, nézetem szerint nemloyalis, nem tanácsos. Igaz, hogy nálunk a papi elemnek van bizonyos befolyása, igaz,hogy különösen afalusi községekben a lelkész mint legmíveltebb ember gyakorolja a befolyást és van a legnagyobb tekintélye. De mindennek daczára már a falusi képviselő testületben a papokon és egy két lelkészen kivül a világi elem a túlnyomó. A mi községi felekezeti képviselő testületeink legnagyobbrészt világi elemekből állnak. És vegyük a kerületi egyházgyülést, ott a paritás elvei szerint a papi és világi elem egyaránt képviselve van. A zsinaton a világi elem épen oly számmal van képviselve, mint a papi elem. Ha itt-ott előtérbe lép a papi elem, az természetes dolog, az a kiváló míveltségéből és az ügyekben való jártasságából következik. Különben nálunk nin csen harcz a hegemónia iránt és szép harmonice elfér egymással a papi és a világi elem. Ne méltóztassék a papi elem időnkénti praeponderálásából ürügyet faragni az egyházi képviseltetésre. A főgondnok a mi egyházi alkotmányunk értelmében helyettese a superintendensnek, ha az akadályozva van, ő vezeti a zsinatot, ő minden egyházközigazgatási teendőben helyettese a superintendensnek, ha megürül a snperintendensi szék, ő hívja össze a zsinatot, ő vezeti az áj ptispökválasztást, tehát kiváló szerepe van egyházunk szervezetében. Hogy ő a superintendenssel szemben mily állást foglal el, az mindenesetre a két egyéniségtől függ. Képzelhetek esetet, melyben a főgondnok szellemi tehetsége, ismeretei, jelleme által oly kiváló egyéniség, hogy az ő erkölcsi tekintélye túlhaladja a superintendens befolyását erkölcsi és társadalmi súlyban. Másrészt lehet eset, midőn a superintendens befolyásosabb és neki van nagyobb tekintélye. De ez nem speciális tulajdonsága a mi egyházunknak. Előfordulhat Magyarországon azágostaiaknál vagy talán a helvét hitvallásúaknál is, hogy bármilyen az egyházi szervezet, a férfi súlyától függ minő állása van s minő befolyást gyakorol az egyházra. Ezen viszonyok velünk szemben ép ugy állanak, mint a többi protestáns egyházakkal szemben azon kellék, melyet a ministerelnök ur felállított, hogy tudniillik a felekezet élén álló férfinak legyen a társadalomba mélyen beható befolyása, tehát az erdélyi lutheránusok főcuratorának ép ugy lehet meg, mint bármelyik más felekezet főemberének Nem látok tehát loyalis, igazságos okot arra, hogy a mi gondnokunk, ki ép ugy benne van az egyház vezetésében és gyakorol egyházi iszempontból befolyást, mint bármely világi főnök, kizárassék a versenyből, melyet a már elfogadott 5. §. megad. Ezeknél fogva, mert nem akarnám, hogy a tárgyalás alatt levő lí. §. utólag praejudicáljoA annak, a mit az 5. §-nál már elfogadtunk — kérem a következő beszúrás felvételét: „A 11. §. a) pontjában ezen azavak közé: „lemondás és akár" tétessék: „akár megbízatási idejének lefolyása után". Ajánlom módosítványomat. Tisza Kálmán ministerelnök: Én már az 5. §-nál kifejeztem azon nézetemet, melyet most bátor leszek ismételni és indokolni, hogy az erdélyi szász ágostai egyházkerületben olyan hatáskörű főgondnok, milyen Magyarországon van, nincs; s épen ezért az 5. §. ott igenis kiterjeszkedik a püspökre vagy superintendensre, de nem terjeszkedhetik ki az úgynevezett Obereuratorra vagy főgondnokra. És ha valakinek szüksége van meggyőződni arról, hogy oly hatáskörrel biró főgondnok nincs, magának a t. képviselő urnak előadása meggyőzhette. Mert először ott a főgondnok nem választatik, mint nálunk, élethossziglan. Ez az egyik. És másodszor a főgondnok legfeljebb akadályoztatás esetében helyettese a superintendensnek, nálunk pedig minden viszonyok közt egyenjogú társa. (Ugy van!) Fentartom tehát, hogy oly értelemben vett főgondnok ott nincs, a mily értelemben főgondnokok vannak Magyarországon. (Helyeslés.) És hogyan is lehetne, ha már az 5. §. elfogadtatott, szeretném tudni, hogyan lehetne a 4 évről 4 évre újonnan választott főgondnok anciennitását kimutatni ? Mert, vagy a választástól számíttatik a hivatal, vagy nem. Ha a választástól számíttatik, négyévnél régibb a főgondnok nem lehet, mert ha újra választatik, nem az]első választástól kell számítani a hivatalt, hanem az utolsótól. (Helyeslés.) Tehát ismétlem, egyedül és kizárólag azon indoknál fogva, mert oly értelemben vett főgondnokok^ milyenek a magyarországiak, ott nincsenek, e törvényjavaslat az erdélyi szász ágostai egyházkerület obercuratorát nem contemplálja, mint olyat, a ki esetleg a főrendiház tagja legyen, hanem csakis superintendens van figyelembe véve. Épen azért, mert ezt mondja az 5. §. és mert ez a törvény intentiója, a képviselő ur által tett módosítványra itt szükség nincs. (Álta lános élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, a vitát bezárom. A 11. §. nem támadtatván meg, kijelenthetem, hogy az elfogadtatatt. Zay képviselő ur pótlást indítványonyott ezen szakaszhoz. A kik ezen pótlást elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Szathmáry György jegyző (olvassa a 12. §-t). Lázár Ádám: Ezen szakasz ^pontjára vonatkozólag bátor vagyok egy módosítványt beterjesz-