Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-85

85. országos ülés mJrczins 2- 1&S5 49 teni és pedig kettős indokból. Ezen szakasz c) pontja azt mondja, hogy >azokra nézve, a kik az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) és l) pontjai ér­telmében gondnokság alá helyeztettek, a gond­nokság tartama alatt" Mit mond az idézett 1877: XX. t.-cz.? „Nagykorúak gondnokság alá helyeztetnek: a) ha elmebetegek vagy siket-némák és ma­gukat jelekkel megértetni nem tudják; &) °^7 gyenge elméjűek és a magukat jelek­kel megértetni tudó siket-némák, kik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek." Továbbá ezen felolvasott 1877: XX. t.-ez. 28. §-ának c) pontjában előjő még egy intézkedés, mely szerint a nagykorúak tékozlás miatt szintén gondnokság alá helyeztethetnek. T. ház! Részemről nem képzelhetem, hogy akár a kormány javaslatában, akár s főleg a bi­zottság munkálatában a tékozlókra vonatkozólag miért nem foglaltatik intézkedés, hogy ez szándé­kosan, vagy czélzatosan történt-e, azt legfölebb a t. bizottsági előadó ur fejtheti meg. Mintán a tör­vényjavaslat eddig elfogadott intézkedései szerint a vagyoni képesség a fügetlenségnek egy fel­tételéül vétetik: nem lehet kizárni azon eshetősé­get, hogy a főrendi tagoknál épen ezen vagyonos­ság folytán előjöhetnek esetek, melyek tékozlás czí­me alatt gondnoksági eljárást vonnak maguk után. Hogy ezen intézkedést itt felvenni múlhatatlanul szükséges, azt hiszem kétségbe senki sem vonja. Mó­dosítványomnak egyik része tehát az volna, hogy a régi 1 í., új 12. §. c) pontjában az idézett 1877 : XX. t.-cz. 28. §-ának c) pontja is, mely a tékozlásra vo­natkozik, vétessék fel. Második része mődosítványomnak vonatkozik a mai ülés elején letárgyalt sa gyámsági és gond­noksági törvény módosításáról szóló törvényjavas­latra, mely már szentesítés alá terjesztendő és a melynek következtében az 1877: XX. t.-ez. idé­zett szakasza lényeges változáson megy keresztül; a mely, mint méltóztatik tudni a t. ház, főleg a 28. §. a), b), ej pontjaira vonatkozik és melyből kifolyólag igen természetes, hogy ahhoz fog irá­nyulni az eljárás. Ennélfogva akár elfogadtatik előbbi módosítványom, akár nem, mefynek el­vetésére alapos indokot találni nem vagyok képes, ez az utóbbi indítványom a ma elfogadott törvény­ezíkkre való tekintettel elfogadandó. Tovább nem indokolva felszólalásomat, bátor vagyok a következő indítványt benyújtani: A régi 11., most 12. szakasz c) pontja ekkép módosítandó: c) azokra nézve, kik az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) b) és c) pontja alatt, valamint az 1885. — a törvényezikk száma, mint a már több­ször történt, üresen maradna— gondnokság alá he­lyezettek a gondnokság tartama alatt." Ajánlom módosítványom elfogadását. KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. V. KÖTET. Teleszky István: T. képviselőház! - Ré­szemről azon módosításokhoz, melyeket előttem szólott t. barátom előterjesztett, nem járulhatok és bátor vagyok, mint az e tárgyban működött 2l-es bizottság egyik tagja megjegyezni, hogy ezen szakasz c) pontjában az 1877 : XX. t.-ez. 28. §-a c) pontjának, tudniillik a szavazás esetének fel­vétele korántsem elnézésből maradt el, hanem az igenis meg lett vitatva és a bizottság azon meg­állapodásra jutott, hogy pazarlás esetére ezen köz­jogi jogosultságot elvonni nem lehet. Méltóztassék meggondolni, hogy pazarlás esetében az illetőnek még mindig bőven marad vagyona, megvan azon vagyona, melyhez az örö­kös tagok quaiificatiója kötve van. Azért, hogy 8 pazarlóvá nyilváníttatott, vagyona megvan, sőt ép ezen intézkedés teszi lehetővé azt, hogy e vagyona továbbra is megmaradjon. Ily körülmények közt a pazarlóvá nyilvánított, de még mindig az illető vagyoni qualifkatióval rendelkező, kellő vagyon­nal és függetlenséggel biró egyéntől a felsőházi tagsági jogot a 2l-es bízottság legalább nera tar­totta szükségesnek megvonni. Még kevésbé lehetne jogos megvonni e jogezímet azoktól, kik nem is vagyoni qualificatio alapján, hanem az általuk viselt hivatal vagy méltóság folytán tagjai a felsőháznak. Mondom, a 2l-es bizottság korántsem ejtette el a kérdést, de ép ugy találta helyesen megold­hatónak, hogy mig azokat, kik az 1877: XX. t.-cz. a) és b) pontjai szerint kerülnek gondnokság alá, — tudniillik elmebetegség vagy elmegyöngeség miatt — nem tartotta többé qaalificaltaknak arra, hogy a felsőház tagjai legyenek : addig másfelől azokat, kikre nézve még ily fogyatkozások nem forognak fenn, kik talán csak a gyermeki köteles rész biztosítása végett vétetnek gondnokság alá, de mindamellett megvan teljes vagyoni képessé­gük és függetlenségük, ezen közjogi jogosítvány­tól megfosztandónak nem vélte s részemről kérem a t. házat, hogy a c) pont bevételére vonatkozó indítványt mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jóbb­feUl.) Feleslegesnek tartom azt is, hogy a szakasz­ban az 1877 : XX. törvényczikken felül még a meg­alkotott gyámsági novellára is hivatkozás történ­jék; mert az új törvény az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) és b) pontját teljesen érintetlenül hagyta, hanem csak a c) pontra nézve és ott is nem a gondnokság eseteire nézve, hanem arra nézve hoz be változtatást, hogy pazarlás miatt a gondnokság alá helyezést kik kérhetik, tudni­illik kiterjeszti ezt a házastársra és bizonyos eset­ben a községre is. Ennélfogva azon új törvényre vonatkozó hivatkozás, minthogy az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) és b) pontja, melyre ezen törvényjavas­lat hivatkozik, teljesen érintetlenül fennáll, szin­7

Next

/
Thumbnails
Contents