Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-85

85. országos ülés mJrczins 2- 1&S5 49 teni és pedig kettős indokból. Ezen szakasz c) pontja azt mondja, hogy >azokra nézve, a kik az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) és l) pontjai értelmében gondnokság alá helyeztettek, a gondnokság tartama alatt" Mit mond az idézett 1877: XX. t.-cz.? „Nagykorúak gondnokság alá helyeztetnek: a) ha elmebetegek vagy siket-némák és magukat jelekkel megértetni nem tudják; &) °^7 gyenge elméjűek és a magukat jelekkel megértetni tudó siket-némák, kik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek." Továbbá ezen felolvasott 1877: XX. t.-ez. 28. §-ának c) pontjában előjő még egy intézkedés, mely szerint a nagykorúak tékozlás miatt szintén gondnokság alá helyeztethetnek. T. ház! Részemről nem képzelhetem, hogy akár a kormány javaslatában, akár s főleg a bizottság munkálatában a tékozlókra vonatkozólag miért nem foglaltatik intézkedés, hogy ez szándékosan, vagy czélzatosan történt-e, azt legfölebb a t. bizottsági előadó ur fejtheti meg. Mintán a törvényjavaslat eddig elfogadott intézkedései szerint a vagyoni képesség a fügetlenségnek egy feltételéül vétetik: nem lehet kizárni azon eshetőséget, hogy a főrendi tagoknál épen ezen vagyonosság folytán előjöhetnek esetek, melyek tékozlás czíme alatt gondnoksági eljárást vonnak maguk után. Hogy ezen intézkedést itt felvenni múlhatatlanul szükséges, azt hiszem kétségbe senki sem vonja. Módosítványomnak egyik része tehát az volna, hogy a régi 1 í., új 12. §. c) pontjában az idézett 1877 : XX. t.-cz. 28. §-ának c) pontja is, mely a tékozlásra vonatkozik, vétessék fel. Második része mődosítványomnak vonatkozik a mai ülés elején letárgyalt sa gyámsági és gondnoksági törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, mely már szentesítés alá terjesztendő és a melynek következtében az 1877: XX. t.-ez. idézett szakasza lényeges változáson megy keresztül; a mely, mint méltóztatik tudni a t. ház, főleg a 28. §. a), b), ej pontjaira vonatkozik és melyből kifolyólag igen természetes, hogy ahhoz fog irányulni az eljárás. Ennélfogva akár elfogadtatik előbbi módosítványom, akár nem, mefynek elvetésére alapos indokot találni nem vagyok képes, ez az utóbbi indítványom a ma elfogadott törvényezíkkre való tekintettel elfogadandó. Tovább nem indokolva felszólalásomat, bátor vagyok a következő indítványt benyújtani: A régi 11., most 12. szakasz c) pontja ekkép módosítandó: c) azokra nézve, kik az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) b) és c) pontja alatt, valamint az 1885. — a törvényezikk száma, mint a már többször történt, üresen maradna— gondnokság alá helyezettek a gondnokság tartama alatt." Ajánlom módosítványom elfogadását. KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. V. KÖTET. Teleszky István: T. képviselőház! - Részemről azon módosításokhoz, melyeket előttem szólott t. barátom előterjesztett, nem járulhatok és bátor vagyok, mint az e tárgyban működött 2l-es bizottság egyik tagja megjegyezni, hogy ezen szakasz c) pontjában az 1877 : XX. t.-ez. 28. §-a c) pontjának, tudniillik a szavazás esetének felvétele korántsem elnézésből maradt el, hanem az igenis meg lett vitatva és a bizottság azon megállapodásra jutott, hogy pazarlás esetére ezen közjogi jogosultságot elvonni nem lehet. Méltóztassék meggondolni, hogy pazarlás esetében az illetőnek még mindig bőven marad vagyona, megvan azon vagyona, melyhez az örökös tagok quaiificatiója kötve van. Azért, hogy 8 pazarlóvá nyilváníttatott, vagyona megvan, sőt ép ezen intézkedés teszi lehetővé azt, hogy e vagyona továbbra is megmaradjon. Ily körülmények közt a pazarlóvá nyilvánított, de még mindig az illető vagyoni qualifkatióval rendelkező, kellő vagyonnal és függetlenséggel biró egyéntől a felsőházi tagsági jogot a 2l-es bízottság legalább nera tartotta szükségesnek megvonni. Még kevésbé lehetne jogos megvonni e jogezímet azoktól, kik nem is vagyoni qualificatio alapján, hanem az általuk viselt hivatal vagy méltóság folytán tagjai a felsőháznak. Mondom, a 2l-es bizottság korántsem ejtette el a kérdést, de ép ugy találta helyesen megoldhatónak, hogy mig azokat, kik az 1877: XX. t.-cz. a) és b) pontjai szerint kerülnek gondnokság alá, — tudniillik elmebetegség vagy elmegyöngeség miatt — nem tartotta többé qaalificaltaknak arra, hogy a felsőház tagjai legyenek : addig másfelől azokat, kikre nézve még ily fogyatkozások nem forognak fenn, kik talán csak a gyermeki köteles rész biztosítása végett vétetnek gondnokság alá, de mindamellett megvan teljes vagyoni képességük és függetlenségük, ezen közjogi jogosítványtól megfosztandónak nem vélte s részemről kérem a t. házat, hogy a c) pont bevételére vonatkozó indítványt mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jóbbfeUl.) Feleslegesnek tartom azt is, hogy a szakaszban az 1877 : XX. törvényczikken felül még a megalkotott gyámsági novellára is hivatkozás történjék; mert az új törvény az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) és b) pontját teljesen érintetlenül hagyta, hanem csak a c) pontra nézve és ott is nem a gondnokság eseteire nézve, hanem arra nézve hoz be változtatást, hogy pazarlás miatt a gondnokság alá helyezést kik kérhetik, tudniillik kiterjeszti ezt a házastársra és bizonyos esetben a községre is. Ennélfogva azon új törvényre vonatkozó hivatkozás, minthogy az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) és b) pontja, melyre ezen törvényjavaslat hivatkozik, teljesen érintetlenül fennáll, szin7