Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-84

30 84 orsíágos ülés fefemár 28. iSSa viselő nr felém fordulva, azt mondta, hogy ő — nem tudom melyik kijelentésemből — azt vette ki, mintha én és mások is, az általa használt j elszavakat gúnynyal illettem volna. Én nem tudom ugyan, hogy melyik kifejezésemre vonatkozik gróf Keglevich István képviselő urnak ezen kijelentése, de mondhatom, hogy az szándékomban nem lehetett, nem volt, mert ellenkezőleg már többször a legnagyobb elismeréssel hallottam gróf Keglevich István t. képviselő úrtól oly kifejezéseket, melyekhez teljes szivemből hozzájárulok. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak igen röviden kívánok szólni, miután a 6. §-hoz két módosítvány adatott be, mert azt gnndolom, hogy annak elvi alapjáról szólani felesleges; az általános tárgyaláskor az pro et eontra kellő módon meg lett vitatva. De mielőtt e két módosítványhoz szólanék, csak egy pár rövid észrevételt kívánok tenni Steinacker képviselő ur felszólalására. Az egyik az, hogy én is igenis óhajtom, hogy kinevezés útján is jöjjenek be a felsőházba nem született, vagyis nem anyanyelv szerinti magyarok, de kívánom, hogy olyanok jöjjenek be, a kik, míg a nemzetiségnek, melyben születtek hívei, de egyúttal bebizonyították, hogy a magyar államnak is hívei. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Épen azért kívánom, hogy azokat az államiság szempontjából kinevezni lehessen. A másik: a t. képviselő ur — nem akarom mondani, hogy fenyegetett, mert azt csak velem szemben szokták mondani, ha valamivel argumentálok — hanem figyelmeztetett, hogy azon excíusiv nemzetiségi törekvések ördögét ne fessük a falra, mert nem jó az Ördögöt a faira festeni. Hát t. ház, én merem állítani, én nem festem azt az ördögöt a falra; sőt igen sok esetben, midőn valaki magát festi mint ilyen ördögöt, [Derültség és tetszés) nevetve húzom le róla a köpenyt és nevetve mutatom meg, hogy nem ördög ez, csak álarczos. (Elénk derültség és tetszés.) Hanem azt, hogy itt-ott valóságos ilyen ördögök is vannak, tagadni nem lehet, hála isten! még nem sokan vannak. Ezeket azonban nem a falra festeni szándékozom, hanem a falhoz nyomni, (Helyeslés) ugy hogy onnan többé el ne mehessenek. (Általános élénk helyeslés és tetszés.) Áttérve most a határozati javaslatokra, a grófPejacsevich t. képviselő ur által beadott módosítvány t a magam részéről elfogadom. Nem, mintha szükségesnek tartanám — mert magában értetik — hogy ha egyszer az állampolgárok közül érdemes hazafiak neveztetnek ki, ez alatt szent István koronájának, vagy a magyar koronának minden országa és tartományabeli férfiak értendők. De minthogy ezen kívánság olyan, mely úgyis maga- I ban értetik és talán némelyeknek megnyugtatására ( szolgálhat, én részemről szívesen hozzájárulok. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi a gróf Keglevich módosítványát illeti, én az eredeti szöveget azért szerkesztettem oly általánosságban, mert egyéni meggyőződésem szerint leghelyesebb az ily szöveget általánosságban tartani. Ha azonban a t. ház bölcsessége jobban szereti az enumeratiót, én ellentétet a kettő között nem látok és ahhoz is szívesen hozzájárulok. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: T. ház! Én is követem a t. ministerelnök ur példáját és magára a szőnyegen levő szakaszra igen keveset fogok mondani, mert hisz ezt a kérdést terjedelmesen megvitattuk az általános tárgyalás alkalmával. Én tehát erre nézve csak röviden ismétlem, hogy nem járulhatok hozzá, mert ragaszkodom ahhoz, hogy a leghelyesebb rendszer és az alkotmány szellemének megfelelő rendszer a választás. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Báró Huszár Károly mai rövid és megvallom igen szép beszédében azzal indokolta, hogy ő, mint erdélyi kell, hogy ragaszkodjék a kinevezéshez, mert — ugy mond — a ki ismeri az ottani nemzetiségi viszonyokat, lehetetlen, hogy a választási rendszert elfogadja. Hát bocsánatot kérek, véletlenül magam is erdélyi vagyok és ezért nyugodt lélekkel maradok meg a választási rendszer mellett, mert hisz itt van a példánk reá, hogy az nem oly veszedelmes. Hiszen az alsóházba is képviselők választás útján jönnek be és jönnek Erdélyből is. De azért ez micsoda veszedelemmel fenyeget? Kérdem az egész háztól: ártott-e Steinacker t. képviselőtársam iménti S

A órai beszédével ? Legfeljebb kifárasztott bennünket, (Derültség) de igazi veszedelmet nem idézett elő. Tehát a mint nem ártanak itt, nem ártanának ott sem. És csakugyan sokkal veszedelmesebbnek találnám azt áramlatot, azt az indítványt, mely a törvényhozás megalkotásánál ilyen speciális tekinteteket tart szem előtt, különösen akkor, mikor igazán csak festve van az ördög a falra. A módosításokhoz nem tartozom szólni, miután az elmondottaknál fogva magát a szakaszt sem fogadom el. Mindazáltal tudva előre, hogy a t. többség e szakaszt elfogadja, nem habozom kimondani, hogy a magam részéről szívesen hozzájárulok a gróf Pejacsevich t. képviselő ur által benyújtott módosítványhoz, mert azt helyesnek találom. De nem tudnék hozzájárulni gróf Keglevich t. képviselő ur módosítványához. Erről azonban később szólok. Afőok, a miért felszólaltam, a következő. (Halljuk!) Az általános vita alkalmával bátor voltam rámutatni arra a lappangó törekvésre, mely I nálunk, különösen kormányzatunkban és a törI vényalkotási téren egy idő óta abban az irányban