Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-104

ÍM erzägos ülés üpröls 15 1885 313 felváltó kormányok a helyett, hogy a főrendiház újjászervezését csupán a trónbeszédekben említsék, azt valóban munkába veszik, azt, ha nem is oly gyökeres, de a mostaninál minden esetre szabadelvűbb irányban lehetett volna keresztül vinni. De a kormányok, beleértve a mostani kabinetéi is, sokkal kényelmesebbnek találták a meglevő főrendiházzal kormányozni, mely semmi komoly akadályt nem gördített ntjokba, mint az újjászervezéshez nyúlni, melyet különösen eleinte csakis szabadelvű szellemben lehetett volna kezdeményezne Es ha néha egy-egy kis ellenzés nesze hallatszott is, a behívott főispánok segélyével a készülő ellenzéket hallgatásra lehetett birni. így történt, hogy az 1848-iki nagy átalakulás után, harrninezhat, igy történt, hogy az 1867-iki kiegyezés után, 17 évvel került csak az első kísérlet, az első törvényjavaslat a képviselőház asztalára. Azonban azon idő alatt a viszonyok lényegesen megváltoztak. A szabadelvüség, mely az 1867 iki kiegyezés után, legalább az azt követő első években, kivéve az Ausztriával való viszonyt, még elég tiszteletben tartatott, a reactiónak adott helyet; (Igaz! Ugy ran! a szélső baloldalon) a szabadság és egyenlőség eszméi, habár czégérül még használtatnak is, ma már a gyakorlatban nem követtetnek, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) és azokat, kik ezen eszméket érvényesíteni is kívánják, ma már idealistáknak szokás nevezni. (Igaz! a széhő baloldalon.) Azt mondják, hogy a reactio európa zerte uralkodik, hogy az nem hazánknak külön tüneménye és sajátsága, En is figyelemmel kísérem a müveit külföld közéletét, annak viszonyait, de én a politikai és a társadalmi téren reactiót sem Angliában, sem Francziaországban, sem Olaszországban nem találok. Az angolok azon kivül, hogy nem rég az irlioni agrár-viszony okát emberségesebb és szabadelvűbb szellemben módosították, most legközelebb, csak néhány hónapja, a szavazati jogot is kiterjesztették. Francziaországban a köztársaság, daczára az ostromnak, melyet ellene ugy a monarchikus pártok, mint az anarchisták napról napra folytatnak, mindinkább erősbödik és kívánom is, hogy megerősödjék. (Hdyeslés a szélső balon.) Sem Angliában, sem Francziaországban tehát a szabadságnak biztosítékai nem csonkittattak meg és nem csonkittattak meg Olaszországban sem. Ott is nemrég a szavazati jog kibővítése eszközöltetett; politikailag pedig ott az aristocratia olyannyira nem uralkodó, hogy ott döntő hatalommal inkább a középosztály bir. De talán Németországban kapott lábra a reactio ? Én uraim, a nagy Németországban sem a sajtószabadság, sem a vallásegyenlőség ellen koKÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. V. KÖTIT. moly támadásokat nem vessek észre. Németországban az általános szavazati jog csonkitatlamil áll fenn; Németország nem mondható a reactio fészkének. Politikai és némileg társadalmi téren legfeljebb Ausztriában találkozunk ilynemű kísérletekkel, (Ugy van! a szélső balfélől) a melyeknek nyomait talán még megerősödött kiadásban hazánkban is látjuk. (Ugy van! a szélső bal felől.) S ily körülmények között látta jónak a kormány benyújtani a mostani törvényjavaslatot, nem mondom, hogy szándékosan várt eddig; de minden esetre elég ügyetlenül ily körülmények között lépett fel a törvényjavaslattal, mely a főrendiház átalakítását czélozta. Nem fogom t, képviselőház e törvényjavaslatnak egyes rendelkezéseit elsorolni; mindnyájunknak emlékezetében vannak azok és nem fogom megismertetni a módosításokat sem, melyeket a törvényjavaslaton a főrendek tettek. Előttünk fekszik a jelentés és csak az imént ismertette azokat a bizottságnak előadója is; hanem a helyett általában kívánom jellemezni a törvényjavaslatot, ugy a mint az a főrendek által módosittatott. Ha e törvényjavaslatnak szellemét tekintjük, akkor a felsőháznak — bocsánat! a méltóságos főrendiháznak — kettős jellege lesz. Aristocraticusabb lesz, mint a mostani; függetlenebb lehet és talán lesz is a kormánytól, de félek függetlenebb lesz egyszersmind a közvélemény és a nemzeti akarattól. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Aristocraticusabb lesz a mostaninál, mert az által, hogy mindazok, a kik 3000 frt földadót nem fizetnek kimaradnak, csak gazdagabb része a főnemességnek hagyatik meg. Aristocraticusabb lesz másodszor a miatt, mert a főispánok kihagyásával, a mit egyébiránt óhajtottunk, azon elem, a mely némileg a középosztályt képviselte, jövőre hiányozni fog, a főispánok legnagyobb részt a középosztálynak levén tagjai, valamint a kimaradó szegényebb sorsú mágnások is társadalmi néven a középosztálylyal szorosabb viszonyban állanak. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Függetlenebb lehet a kormánytól, a mennyiben azok, a kik gyakorolni fogják születési jogukat, vagyoni függetlenségüknél fogva nem fognak szorulni a kormány támogatására, jótéteményeire : habár tekintve hogy a census alapjául szolgáló birtoknak tehermentessége nem kívántatik , megeshetik hogy egy egy főnemes ur annyira el lesz adósodva, hogy a birtok, melynek alapján gyakorolni fogja jogát, nem az ő hanem hitelezőinek lesz tulajdona. De függetlenebb lesz a kormánytól azért is, mert azon része a főrendiháznak, a melylyel a kormány szabadon rendelkezett: a főispánok nem lesznek többé tagjai. t Azonban fájdalom attól tartok, hogy függetlenebb 40