Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-104

104. orsságos üli Lajos képviselő ur a 30 nap fentartásával igazolt képviselőnek jelentetik ki. Más jelentés nem levén, következik a magyar királyi posta-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében elfogadni! (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházhoz átküldetni határoztalak. Következik napirend szerint a;főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása azon módosításokra vonatkozólag, melyeket e törvényjavaslaton a főrendiház tett. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti. Következik a czímnek felolvasása. Szathmáry György jegyző (olvassa a czímet). Elnök: T. ház! Ugy vagyok értesülve, hogy több képviselő ur mindjárt a czímnél az egész tárgyaláshoz kivan hozzászólani. Ez ugyan a főrendiház módosítványaival szemben nem volt gyakorlatban, azonban azt hiszem, hogy oly nagy fontosságú kérdésnél, mint a jelenlegi, igen helyén van és igy, ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, a leghelyesebb lesz mindjárt általánosságban megkezdeni a tárgyalást. Helfy Ignácz: Teljesen hozzájárulok azon módozathoz, a melyet a t. elnök ur proponált, csak annak indokolása ellen vagyok kénytelen némi észrevételt tenni. A t. elnök ur azzal indokolja az általános vitát, mert ugy van értesülve — mondja — hogy a háznak több tagja már a czímnél kivan általános észrevételeket tenni. En azt hiszem, hogy akár van ilyen képviselő, akár nincs, itt ebben az esetban minden esetre indicálva van az általános vita azért, mert egészen új törvényjavaslat előtt állunk, a melyben alig van nyoma azon elveknek, a melyek a főrendiházhoz küldött törvényjavaslatban foglaltattak. Itt annyira írj törvényjavaslat előtt állunk, hogy felfogásom szerint a ház miden tagjának jogában állana e törvényjavaslattal szemben egy harmadik, egészen új törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. (Helyeslés a szélső halon. Igaz! Ugy van!) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Az ellen, a mit a ház t. elnöke mondott. nem lehet kifogást tennem azért sem, mert végre is, hogy egy törvényjavaslaton több módosítás tétetik, lehetséges az az eset, hogy a képviselőház azt találja, hogy a módosításokat egészben nem fogadja el s egyszerűen kimondja, hogy ragaszkodik eredeti javaslatához. De kénytelen vagyok április *M 1885. 809 már most megjegyezni, hogy nem áll az, mintha olyan új törvényjavaslattal állanánk szemben, a mint Helfy képviselő ur mondotta és a parlamenti általános gyakorlat szerint a változtatások azok, melyek most a vita tárgyát képezik, nem pedig az ügy a maga egészében. Ezt nem a mostani alkalomra, hanem a jövőre jegyezve meg, ismétlem, hogy ha méltóztatnak általánosságban hozzászólni a kérdéshez, az ellen kifogást nem tennék. (Helyeslés joobfélol.) Elnök: Megjegyzem, hogy midőn indokolni voltam kénytelen az eljárást, azért tettem, mert a háznak joga van általános vitát kezdeni, ha ily nagyobbmérvű módosítások kérdéséről van szó. De ha nem lett volna senki feljegyezve, nem lett volna jogom felhívni a ház t. tagjait arra, hogy méltóztassanak általánosságban hozzászólani a kérdéshez, mert ez eddig gyakorlatban nem volt. Ezeket kívántam megjegyezni, különben a vitát megnyitom. Első szó az előadó urat illeti. Láng Lajos előadó: T. ház! Általában nincs szándékomban tagadni a szőnyegen lévő tárgy rendkívüli fontosságát, mindazonáltal tekintetbe véve azokat, a melyeket a jelentésben bővebben kifejtettem, azt hiszem, vétenék a ház türelme ellen, ha túlságos hosszúra nyújtanám beszédemet. (Halljak!) Azon változtatásokkal, illetőleg módosításokkal szemben, melyeket a főrendiház a képviselőház által szövegezett törvényjavaslaton tett, azt hiszem, kétségtelen, hogy e módosításoknak különféle jellege, különféle fontossága van. Vannak köztük olyanok, melyeket általában nagyobb jelentőségííeknek senki sem fog tartani és vannak ismét olyanok, melyeket egészben véve helyteleneknek a házban sem fog senki sem mondani, sőt a melyekhez igen sokan hajlandók lesznek készséggel hozzájárulni. Ilyen két pont különösen az, mely vonatkozik egyrészt a kezdeményezési jog szabatosabb meghatározására és másrészt az átmeneti intézkedés, mely vonatkozik arra, hogy a főrendiház reformja következtében kimaradó tagokból minden különbség nélkül 50 tag választatik, egyszer mindenkorra főrenditagokká. E két pont, azt hiszem, nagyobbmérvű vitát nem fog a házban kelteni és hajlandók lesznek a ház tagjai elismerni, hogy ezen két módosítványban haladás is foglaltatik, különösen azon szövegezéshez képest, melyeta. t. képviselőház eredetileg elfogadott. Ami nevezetesen az elsőt: a kezdeményezési jogot illeti, méltóztatnak tudni, hogy azon szöveg, melyet a képviselőház eredetileg megállapított, sok részről aggodalmat keltett. Ezzel szemben a módosított szöveg, mely a kezdeményezési jogra nézve az eddigi állapotot tartja fenn, alkalmas lehet ana, hogy ezen aggodalmakat, a mennyiben léteztek, eloszlassa, mert-habár a főrendiház bizonyos elvi fen! tartásokat tesz is, kénytelen mégis egyszersmind