Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-103
296 1°3- országos ülés április 14. 1885. Hoitsy Pál jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 7. §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a bizottság szövegezése szerint fogadta el és igy Enyedy Lukács képviselő ur módosítványa elesett. Következik a 8. §. Nagy István jegyző (olvassa a 8. §-t). Göndöes Benedek: (Halljuk ! Halljak!) Midőn én legelőször felszólaltam a posta-takarékpénztárak behozatala érdekében és azt sürgettem, akkor minden esetre előttem lebegett az, hogy a posta-takarékpénztárak intézménye üdvös és hasznos. Megtámadtatott az ez alkalommal is több oldalról, de e támadások ezáfolatára legyen szabad azt mondanom, hogy Anglia, Franczia- és Olaszország példája ellenkezőt tanúsít és az élet minden tanítás mestere lévén, ha egyszer bebizonyítva van, kogy a posta-takarékpénztári intézmény hasznos mind a népre, mind az államra, akkor aggódni majdnem felesleges a felett, hogy háborúk alkalmával e részben zavarok fognának beállani. Háború alkalmával méltóztatnak tudni, hogy bármily biztos törvény legyen is, semmi sem biztos, ezt tehát felemlíteni felesleges. Midőn a posta-takarékpénztárak behozatalát sürgettem, előttem az lebegett, hogy a népet takarékosságra szoktassuk, előttem az lebegett, hogy *; magyar állampapírok értékét növeljük, előttem az lebegett, hogy a magyar állampapírok után a kamat ne menjen külföldre, hanem maradjon az országban. Az a nemzet boldog, a mely magának tartozik ; szerencsétlen az a kormány, mely midőn megszorul, nem. képes a szükségletét odahaza fedezni, hanem kénytelen külföldi kölcsönt kérni drága kamat mellett. Ennek következtében tegnap, midőn felszólaltam, bővebben ki akartam fejezni magamat, de nem adtak rá id őt, (Derültség. Halljuk! Halljuk!) azért legyen szabad erre most visszatérnem. (Halljuk!) Üdvös, hasznos intézmény, de a kormányt mindamellett arra kell kérnünk, hogy miután a mii bármennyire jó, de javítást mégis eltűr, azért ha látja a kormány, hogy a módosítások hasznosak, jók lesznek, méltóztassék elfogadni a módosításokat, magam részéről is bátor leszek hárommal kedveskedni. (Dérült ség.) A posta-takarékpénztárak által minden esetre elérjük azt, hogy mngyar állampapírjaink értékben emelkedni fognak s azért legyen szabad kérnem a kormányt, hogy miután magyar kormány, igyekezzék mindenek előtt a posta-takarékpénztárakban összegyűlendő pénzeken magyar állampapírokat, aranyjáradékot és kincstári utalványoj kat és azután, a mint fel van véve, magyar sorsjegyeket vásároltatni és azután, ha Ilyenek nem lennének kaphatók, (Derültség) akkor vásároltasson más papírokat. Ez alázatos nézetem, de minden esetre őszintén mondom ki, (Derültség) nem azért, mintha a kormány az én tanácsomra szorulna. (Élénk derültség. Halljuk!) de legyen szabad az ügy érdekében kifejeznem azon óhajomat, hogy a kormány mindenek előtt mint magyar kormány, magyar papírokat vásároljon, hogy a kamat mindig maradjon az országban s a maradandó kamat által az ország vagyoni állapota emelkedjék, a nemzet vagyonosabb, gazdagabb, legyen. (Helyeslés.) Ily körülmények közt tehát, midőn itt gondoskodik a kormány, hogy egyszersmind tartalékalap is legyen, ez Igen helyes. Mert hiszen minden takarékpénztárnál van tartalékalap az esetre, hogy ha netán hiányok fordulnának elő akár a kezelési, akár bármi más utón, azok pótolhatók legyenek. A kormány a tartalékalapot egy millióra kívánja emelni a 7. §-ban, ez el is fogadtatott. Ez ellen semmi kifogásom nincs. Azonban a 8. §-nál igenis van lényeges kifogásom. A 8. §-ban tudniillik az mondatik: A tartalékalap vagyona az 5. §-ban említett mód szerint gyüniölcsözőieg elhelyezendő, jövedelmei pedig mindaddig az alaphoz csatolandók, niig az a megállapított magasságot el nem érte, idáig helyes. Ezután óhajtanám e módosítást alkalmazni: „Ezután a fen maradandó összeg a szegény nép számára közgazdasági üdvös hitelintéze tek létesítésére fordíttassák." Ezt, uraim! nem lehet megtagadni a kormánynak. Mert miből erednek a megtakarítások ? A szegény nép filléreiből. Ha már most az egy millió tartalékalap meglesz, abból a mi fenmarad, nagyon kérem a kományt miért ne hozoa ismét újabb, olcsóbb hitelintézeteket létre annak a népnek a boldogítására. Hiszen ha a nép boldog, a kormány helyzete annál könynyebb ! (Derültség,) Azért kérem a t. kormányt — e módosítvány olyan, hogy azt bátran el lehet fogadni. — (Derültség.) Nem lesz semmi szín alatt kárára az országnak és a nemzetnek. Azért e módosítvány elfogadását a t. háznak is ajánlom. (Derültség ! Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa Göndöes Benedek módosítvány át). Elnök: Még Enyedy képviselő urnak van egy ide vonatkozó módosítványa. Hoitsy Pál jegyző (olvassa Enyedy módosítványát). Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Göndöes Benedek: Fogadja el! (Élénk I derültség.)
