Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-103
103. országos ülés április 14. 18S5 289 Bátor vagyok tehát indítványozni, fogadjuk el a ministerium által beterjesztett eredeti szöveget, kihagyván e szavakat: „vagy az osztrákmagyar bank záloglevelei", melyeket a pénzügyi bizottság tett bele utólag, (Helyeslés a szélső haloldalon.) Szathmáry György jegyző (olvassa a módosíiványt). B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi mlnister: T. ház ! Ezen 5, § hoz két módosítvány és egy halasztási indítvány adatott be. Megvallom, nem vagyok azon helyzetben, hogy ezek egyikéhez is hozzájárulhatnék. Az egyik módosítványnak és as elhalasztás! indítványnak indoka a kisbirtokosok és kisiparosok állapotán való javítási szándék, azok hitelviszonyainak emelése, a mi a fennálló szövegezésből is egyáltalában kizárva nincs, a minek fontosságát elismerem, mint bármely tagja e háznak, de a mit mellesleg, egy a postatakarékpénztárakról szóló törvényben megoldhatónak nem vélek. Gaal Jenő í. képviselő ur felhozta axt, hogyezen postatakarékpénztáraknak soliditása netaláni nagy válságok esetére még nincs kipróbálva. Nem tagadom, lehet, hogy igaza van. Hanem ha igy áll a dolog, akkor kérdem, hogy ha talán bizonytalanabb papírokban való elhelyezésre is alkalmasnak veszszük a felesleges, rendelkezés alatt levő tőkét: vájjon nem inkább provocalhatjuk-e igy a netaláni válságot"? Én igy találom, hogy igen. Felhozták egyszersmind azt is, hogy a postatakarékpénztáraknak annyival is inkább kell kis hitelszövetkezetek és kis takarékpénztárak száraára pénzt gyűjteni, mert részben tőlük el is vonják e pénzt. Megvallom, e tételt sem fogadhatom el. Hoztak ugyan feladatokat Angliából, hogy a percentualis emelkedés apadt azóta, mióta a postatakarék-pénztárak behozattak és utaltak más példákra is. A percentualis viszony azonban bizonyos határon túl nem ad kellő és helyes alapot. Aljban az esetben, ha, mondjuk, a betétek összege tiz millió és emelkedik az új betétek őszszege bizonyos időszak alatt 1 i millióra, tehát egy milliónál ez tíz percentet tesz. De ha ötven vagy 100 millió a betét és emelkedik ugyanannyi idő alatt mint azelőtt két millióval, már itt a növekedés percentje kisebb lesz, mert az öszszeg, a melyhez hasonlítjuk, kisebb. Ha átnézzük azon statistikai adatokat, melyek a posta-takarékpénztárakra és más takarékpénztárakra vonatkoznak, ugy találjuk, a posta-takarékpénztár letéti összegek átlaga sokkal csekélyebb, mint az egyéb takarékpénztáraké. Ez helyesen van igy. A posta-takarékpénztárak főleg kisiparosok és kisgazdák, nem pedig magas állású és nagy pénzzel foglakozó emberek számára vannak contemplálva és a mint tegnap a bizottsági előadó ur mondotta, ép ezért nem annyira az eddig már ] KÉPVH. NAPLÓ. 1884-87. V. KÖTET. kamatozott összegek magához vonása, mint inkább az eddig használaton kivül volt kis összegek egybegyűjtése és használhatóvá tétele a főczéljuk. Egyáltalában nem tartok attól, hogy a concurrentiát növelnék s azért ezen szempontból követelni azt, hogy miután kárt tettek a posta-takarékpénztárak az illető pénzintézeteknek, azt más utón pótolják, indokoltnak nem látom. Egyébiránt t. ház, mit mond a 3. pont? Azt, hogy a ministerium által kijelelendő magyar záloglevelek, vagy az osztrák-magyar bank záloglevelei vásároltassanak. Nincs kizárva egyes hitelszövetkezetek és pénzintézetek papírjainak vásárlása, ha azok kellő garantiát nyújtanak; de nagyon óvatosan kell a kormánynak e tekintetben eljárnia, nehogy válságos viszonyok közt vagy fennakadjon az intézet, vagy nagy megterheltetést okozzon az államnak. Egyébiránt még azt is bátor vagyok felhozni, hogy ha van rendelkezés alatt levő pénz, véglegesen •• megtakarított és a biztosíték alapján felül álló. vagy elhelyezendő, erre nézve rendelkezési joga van az államnak bármikor. Bárcsak nagy lenne a betett összeg és sokan keresnék fel a takarékpénztárakat. Megvallom, nagy reményem erre a legközelebbi években nincs. Mindenütt, a hol a posta-takarékpénztár behozatot, csak lassan volt képes elfoglalni a tért és magának jelentékenyebb befolyást biztosítani. Némileg olyan forma ma még a megtakarítandó összegek hovafordításának kérdése, mint az egykori vadásznak a medve bőre feletti alkudozása. Lesz módja e felett a törvényhozásnak tanácskozni. He különben a legkevésbé se méltóztassanak azt hinni, mintha tisztán fiscalis szempont vagy hogy ugyanazt a kifejezést használjam, a mit Gaal Jenő képviselő ur használt, mintha gyűlöletes pénzszerzési vágy vezérelne bennünket a javaslat intézkedéseiben, midőn szerintük speciális talajj avítási és nem tudom minő culturalis czélok előmozdítására lehetne felhasználni ez összegeket. Azt hiszem, a leghelyesebben haladunk, ha minden egyes kérdést külön-külön akarunk megoldani. Ha összezavarjuk a megoldandó kérdéseket, oly helyzetbe keveredünk, hogy sem az egyik, sem a másik kérdést nem oldjuk meg. Ha a postatakarékpénztárak kérdését helyesen megoldjuk, ezzel kétségkívül a takarékossági hajlamot mozdítjuk elő ; mert az ösztönzés a pénzszerzésre és jelesen állampapírok szerzésére, nálunk különösen speciális figyelmet érdemel. Ha, mondom, e kérdést helyesen megoldottuk, ezzel a közjóiét emelésére, a közgazdaság emelkedésére jelentékeny lépést tettünk és nem tartom czélszerűnek ezt más további dolgokkal összekötketőnek. Még egy rövid megjegyzésem van Helfy t. képviselő ur indítványát illetőleg. Helfy kép37