Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-98
98. országos öli* nincs, mely a letelepedés feltételeit általában állapítja meg, bármely országból jöjjenek is az idegenek és bármely felekezethez tartozzanak is, azt magamnak megmagyarázni képes nem vagyok. Hogy zsidók is fognak ezáltal érintetni, azt nem tagadom, de természetesen csakis azon zsidók, kik a letelepedéshez kötött feltételeknek megfelelni képtelenek, vagyis azok, a kik becsületes előéletet vagy azt kimutatni nem képesek, hogy magukat saját erejükből fenn tudják tartani. Már pedig azt gondolom, hogy az ilyen zsidóknak itt megtelepedése nemcsak általán véve az ország lakosainak, hanem különösen maguknak ahazánkberi zsidóknak is érdekében nem áll, mert az oly zsidók a mi zsidóvallású polgártársainknak egyáltalában nem válnak becsületükre, {Igaz! a szélső baloldalon) sőt inkább azon összeolvadást, mely politikánknak egyik czélját képezi, megnehezítik. És igy nem antisemitieus irányú ezen törvényjavaslat, hanem, ;ha volna e tekintetben valamely különös iránya, ép azt lehet mondani, hogy az antisemitismusnak egyik ellenszerét fogja képezni e törvény, illetőleg annak életbeléptetése, ha tudniillik oly elemeket távol tart az országtól, a melyek a magyarországi mózesvallásúaknak leginkább ártalmára vannak. Meglepett továbbá az az állítás is, hogy a törvényjavaslat ellenkezik a nemzetközi joggal, sőt általán véve a joggal. Hogy mit értett az illető „jog* alatt, positiv törvényeket értett-e vájjon, vagy pedig a természeti jogot, ez iránt adós maradt a felvilágosítással. De positiv törvényt nem érthetett, mert arról talán magamnak is volna tudomásom; tebát csak a természetjogot érthette. Már pedig én azt hiszem, a természetjoggal egyáltalán nem ellenkezik oly elemeknek távoltartása, a melyek becstelenek vagy a melyek saját erejükből magukat fentartani nem lévén képesek, egy idegen ország, egy idegen községnek terhére vannak. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De a nemzetközi jogba sem ütközhetik, mert a nemzetközi jog és illetőlegezen alapuló nemzetközi szerződések megengedik az idegeneknek, hogy az országba bejöhessenek, itt ipart űzhessenek, kereskedést folytathassanak, szóval itt letelepedhessenek ; de azt nem köti ki, hogy az illető ország minden bármely feltétel nélkül tartozzék az idegeneket befogadni, (Ugy van! a szélső baloldalon) még oly feltételt is kizárva, minő a becsületesség, vagy az, hogy önmagukat fentarthassák. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt is olvastam, hogy a törvényjavaslat által Magyarország népesedésének szaporodása megakadályoztatik. !• En, t. képviselőház, már régebben, de a jelen törvényjavaslat indokolásában is kimondtam és kimondom, miszerint azt óhajtom, hogy Magyar- j [rurezius 21. 1S85. OM q ország népessége, különösen az alföldön, becsületes, munkás, tisztességes bevándorlókkal is szaporittassék. De azt, hogy oly elemekkel szaporittassék, melyek ezen feltételeknek meg nem felelnek, nemcsak kívánatosnak nem, sőt ellenkezőleg károsnak tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Volt olyan, a ki bár helyeselte a törvényjavaslat általános intézkedéseit, mégis kiemelte, hogy szükséges kivételeket engedni meg, kivételeket azon szabály alól, melyet én a letelepedésre felállítani szükségesnek tartottam. Nevezetesen azt mondja, hogy azon nő, a ki magyar emberhez férjhez megy, vétessék ki azon kötelesség alól, hogy magát igazolja, miszerint becsületes életíí és munkaképes. Azon hírlapíró, ki ezt irta, bizonyosan nem tudta, hogy a nő a férjnek állapotát és nemzetiségét követi, hogy az idegen nő, mihelyt magyar emberhez férjhez megy, azonnal honossá válik és következőleg a törvény, mely a letelepedésről szól, ő rá nem vonatkozik. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De az is aggaszt egy írót, hogy lehetnek gyárosok, vállalkozók, kik idegen országból hoznak be munkásokat, azoknak pedig bajos lenne magukat igazolni ok, hogy előéletük feddheti en és hogy munkaképesek. A mi az előéletet illeti, azt gondolom, hogy oly emberek, kik nem képesek igazolni, hogy tisztességesek, egyáltalánfogva nem érdemelnek különös tekintet, de olyan embereket az illető vállalkozók és gyárosok maguk sem igen fognak szívesen látni. A mi pedig azt illeti, hogy a maguk fen tartási képességét igazolják, hiszen mihelyt munkásokul jönnek be, azonnal be van bizonyítva, f hogy önfentartásukról gondoskodhatnak,mert a törvényjavaslat,melyet benyújtottam, nem szorítkozik arra, hogy az idegen csak vagyonkimutatása mellett szerezhesse meg a letelepedést, (Ugy van! a szélső baloldalon) hanem általánfogva valamely keresetforrást mutasson ki. Már pedig a kinek ép keze, lába van, az dolgozhat és ha épen azért hozatik be, hogy gyárban vagy más vállalatban dolgozzék, eo ipso keresetképes és keresetforrása van. (Helyeslés a szélső balon.) Ily ellenvetéseket találtam a lapokban t. ház és a mint látom, t. társaim is meg vannak győződve, hogy ezek mind alaptalanok. (Helyeslés a szélső balon.) Egyébiránt, ha a részletes tárgyalásnál szüksége fog mutatkozni annak, hogy egyikmásik szakasz kiegészíttessék, módosíttassák, pótoltassák, bizonyosan nem leszek ellenére annak, hogy javítások eszközöltessenek. Ugyanazért kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatot az osztályokhoz utasítani; ha pedig erre a többség nem volna hajlandó ráállani, akkor, miután közigazgatási bizottság nem létezik, az igazságügyi, mint legilletékesebb bizottsághoz kérem utasítani. (Élénk helyeslés a szélső balon.) 3í*
