Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-97

232 9?. országos Ülés márczius 19. Í88S. Teljesítette akkor, mikor — bizony nem a magyar befolyás csökkentésére — ezen kormány fennállása előtt létrejött törvénynyel szemben, de a törvényes factoroknak közreműködésével elérte azt, hogy a határőrvidék visszacsatolása miatt HorvátSzlavonországok képviselete ne legyen itt oly túlságos, mint lett volna az 187B-ki törvény szerint. Hogy tehát a kormány ezzel a közös magyar törvényhozás tekintélyének ártott és Horvát Szlavonországnak kedvezett volna, ezt mondani csakugyan az igazságnak még csak látszatával sem lehet. De miről van most szó? Vegyük a dolgot ugy, a hogy áll. (Halljuk!) Horvát-Szlavonországban azt mondják: mi azt tartjuk, hogy a kiegyezési törvény sok tekintetben helytelenül interpretáltatott, megvaríetett. Mit felelünk mi erre ? Azt mondjuk : mi nem tartjuk azt, hogy a törvény megsértetett, de ha ti azt tartjátok, legyen alkalmatok elmondani, miben, hol, hogyan látjátok a törvényt megsértve. Ugron Gábor: A 45. §. Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, ez ismét egészen más dolog, majd szólok erről is egy pár szót. Kifejeztetvén tehát amaz óhajtás, a magam részéről helyesnek, nemcsak Horvát- Szlavonországok irányában helyesnek, hanem az egyedül követhető helyes politikának látom azt, hogy midőn ők maguk kívánják, hogy legyen alkalmuk araagyar országgyűlés küldöttségével szemben nyilatkozni, hogy mik azok, a miket ők sérelmeseknek tartanak, nekik erre az alkalom alegkészségeeel;ben megadassák. Meri utoljára is minden helyzet sanalásának első alapfeltétele, hogy az illetők maguk mondják meg, mit akarnak, miben látják a hajt, mert csak akkor lehet azután felette ítélni. Lükő Géza: Miért nem mondják el itt? Tisza Kálmán ministerelnök: Azt mondja a képviselő ur, hogy elmondhatják itt. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Igaz, elmondhatják egy vita keretében, elmondhatják egy interpellatióban, de sem az egyik, sem a másik nem lehet a dolognak az a tüzetes, higgadt, tüzetes megfontolása, a mely egy regnicolaris deputatio útján lehetséges.

/ (TJgy van! a jobboldalon.) És kérdeni, mi veszély van ebben? Vájjon az a regnicolaris deputatio fog-e az illető kérdések felett határozni? Nem. Ki fog határozni? Határozni fog a magyar törvényhozás. Kényszeríthető-e a magyar törvényhozás arra, hogy elfogadja azt, a mit a regnicolaris deputatióban mondanak? Nem. Hiszen ha olyan ördögi hatalommal birok, mint a képviselő ur feltételezi s oly borzasztó szándékaim vannak ezzel összekötve, akkor létesíthetem ezeket most épeo ugy, mint akkor, midőn a regnicolaris deputatio már referált ? Sőt hü ezeket a kérdéseket a közös magyar országgyűlés fogja tárgyalni, a hol jelen van a 40 horvátországi képviselő és ha — ismétlem — nekem a magyar törvényhozás tagjainak többségére oly nagy, majdnem emberfeletti hatalmam van, vájjon akkor nem könnyebben létesíthetném-e azon árulási szándékomat itt, a hol 40 horvát szavazat segítségemre jön, épen az ő érdekeikről lévén szó, (Helyeslés és te szés a jobboldalon. Mozgás a baloldalon) mint akkor, ha oly helyen fognak eljárásom felett ítélni, hol a horvát képviselők nincsenek jelen. (TJgy van! a jobboldalon.) Gondolom, a képviselő urak okoskodása szerint mégis csak könnyebb volna mindez itt, mint ott, De azt mondja a képviselő ur: ez szép dolog, a horvátok előhozhatnak akármit,'' a magyar deputatio pedig még csak nem is hozhat elő semmit. Bocsánatot kérek, én nem igy értem a dolgot. Az egésznek kiindulási pontja, ismétlem, az, hogy alkalom adassék a horvátoknak, kik azt hiszik, hogy némelyekben a kiegyezési törvény valóságos tiszta értelme nem volt fentartva, hogy ezt kimutathassák. Nekünk, kik azt hiszszük, hogy a törvény fenn volt tartva, nem szükséges ebben az initiativát megragadni, sőt legyen az övék az initiativa és legyen a magyar tagoké annak megfontolása, van-e alapos abban, a mi panaszkép előhoz, tik? S a korlát miben van ? Igenis van korlát. A korlát abban fekszik — s épen ez legnagyobb jele annak, hogy nem ellenkezik a törvénynyel — hogy meg van adva utasításkép a magyar küldöttségnek az, hogy csakis a kiegyezési törvény alapján, tehát nem annak IDegváltoztatásával, hanem annak teljes épségben tartásával bocsátkozzék a tárgyalásba. (Helyeslés jobbfelől.) Tehát ismételve kérem, hogy ezen határozati javaslatot, mely a helyes politikának meggyőződésem szerint követelménye, melytörvényt nem sért, melyben semmi néven nevezendő veszély az iránt, hogy mi fog jövőre történni, nem rejlik, méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl) Orbán Balázs: T. ház! (Halljuk!) Én a minis • terelnök urnak rövid indítványát nem tartom alkalmasnak arra, hogy itt a horvát kérdéssel tüzetesen és behatóan foglalkozunk; erre majd fogunk alkalmasabb időpontot találni, mindazonáltal mégis szükségesnek látom a nemzeti önérzet hangját malmost is haliatn;, mert szomorúan kellé meggyőződnünk arról, miszerint ott a Dráván túl bizonyos körökben olyan forma hangulat uralkodiK, hogy ha ujjúnkat engedjük oda, az egész kart akarják kirántani s a rosszul alkalmazott nagyielküsködésünkből mindig jogalapot igyekeznek teremteni Magyarország megrövidítésére Soha még néptöredék irányában oly nagylelkűséget, oly engedékenységet nem tanúsítottak, mint az úgynevezett Horvátország irányában. Tudjuk, elvitázhatlan okmányok és történelmi adatok