Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-97

2S0 9?. országos ülés m'rcains 19. 1885. elnök ur mag.: hozott ide a ház elébe egy határo- | zuti javaslatot, melyben a közös országgyűlés kimondta, hogy a czímerek minden felirat nélkül alkalmazandók. (Igaz] ügy van! a szélső balon.) Ezen praecedens, mely a ministerelnök ur cselekedete volt, az egy tény volt, melyet nem csak a gyorsírók jegyeztek fel, ez tény volt, melyhez a ministerelnök urnak következetesnek kellett volna maradnia. Ha ehhez következetes maradt volna. nem terjesztette volna elő ezen határozati javaslatot, mely ezen praecedenssel épen ellenkező állást foglal el. (Jgas! Vgy van! a szélső baloldalon.) Nem lehet ezen határozati javaslatot elfogadni és megszavazni csak azért sem, mert az 1868. XXX. törvényczikk 70. §-a határozott intézkedést foglal magában. Ugyanis végső soraiban a következőket mondja: „Egyszersmind megállapíttatik, hogy ezen egyezmény az egyezkedő országok külön törvényhozásainak tárgyú nem lehet és változtatás rajta csak ugyanazon módon, a mint létrejött, mindazon tényezők hozzájárulásával tétethetik, melyek által köttetett." Az első rész az,hogy ezen egyezmény az egyezkedő országok külön törvényhozásainak tárgya nem lehet, vessző s ezzel a mondat be van fejezve. Következik a további rész, miként változtat ható meg a horvát kiegyezés. Ha arról van szó, hogy ezen 1868. vagy az 1873 ki törvény megváltoztattassék, akkor van regnicolaris küldöttségnek helye, de mivel most nem arról van szó, hanem csak értelmezéséről, vagy mint a ministerelnök ur magát kifejezte, tisztaságba helyezéséről, akkor nem lehet, nem szabad az 1868: XXX. törvényczikk értelmében azt külön országgyűlésben tárgyalni, az egyedül a közös országgyűlésen tárgyaltathatik. (Helyeslés a szélső balon.) Hogy ez valóban igy van, azt elég határozottan és világosan illustrálja a 31. §., a mely igy szól: „Azon tárgyakra nézve, melyek a magyar korona országai és ő Felsége többi országai közt közösek vagy egyetértőleg intézendők, valamint azokra nézve, a melyek maguk a magyar korona országid közt a fennebbi szakaszokban közöseknek jelöltettek ki, a törvényhozási jog a magyar korona összes országainak évenkint Pestre egybehívandó közös országgyűlését illeti." A 31. §. tehát megmondja, hogy az ily közös ügyek hol tárgyalandók, a Pesten összehívott országgyűlésen. A 70. §. megmondja, hogy külön országgyűlésen nem tárgyalható. Már pedig a határozati javaslat, mely a kiegyezési törvény meg- \ sértése, vagy meg nem sértése felett lenne hivatva, j hogy regnicolaris bizottság által döntsön, egyenesen a törvénynek 31. és 70. §-aiba ütközik. De hogy • ez most a ministerelnök urnak czélzata, azt saját határozati javaslatának utolsó pontja mondja el és azt igen jól értelmezte a ház t. elnöke, midőn azt mondta, hogy a regnicolaris bizottság csak azon hatáskörben működhetik és járhat el, a mely hatáskör a határozati javaslatban körvonalozva van. Mit mond a határozati javaslatnak utolsó bekezdése ? Azt mondja, válasszon a ház ennyi és ennyi tagot, mely a Horvát , Sziavon- és Dalmátországok országos küldöttsége által előterjesztendő ügyeket a nevezett társországok küldöttségével megbeszélve, igyekezzék a fennálló kiegyezési törvény alapján minden netán felmerülhetett félreértést elenyésztetni és tárgyalásainak eredményéről mielőbb tegyen az országgyűlésnek jelentést. Vagyis kötött kézzel küldjük ki a magunk regnicolaris bizottságunkat, mert ezen határozati ja vaslat megköti és ebben rejlik azon czélzat, a mely elárulja a ministerelnök urnak irányzatát és törekvését, hogy csak azt tárgyalhatják, a mit a horvát regnicolaris küldöttség tagjai elébe terjeszteni jónak látnak, vagyis a küldöttség ki lesz küldve nem azért, hogy a kölcsönös sérelmek megvitattassanak és azok kölcsönösen megvitattatva, egyszersmind tisztáztassanak és elenyésztessenek, hanem csak azért, hogy a horvát regnicolaris deputatio tagjai terjeszszék elő sérelmeiket, csak azt tárgyalja a magyar deputatio, vagy igy van, a mint ezen határozati javaslatban meg van szó szerint írva, vagy nincs igy s akkor a ministerelnök ur óvakodjék tollat használni, mert a tollal nem tudja jól gondolatait kifejezni, de a mint látjuk, nem is tudja kellőleg elrejteni. {Derültség a szélső balon.) És vájjon a méltányosság megengedi-e azt, hogy midőn a horvát küldöttség teljes felhatalmazással megy a tárgyalásba, addig a mi küldötteink egyáltaláb in nem tudják, hogy mit mondjanak és meddig mehetnek el: mert az olyan regnicolaris küldöttség, mely csak a horvátok által teendő propositiókat tárgyalja és Magyarország sérelmeit elő nem hozhatja, az passiv, az nem nyerhet, csak veszíthet. Mily sérelmek követtettek el Magyarországgal szemben a kiegyezési törvényen, például a zászlótiprás alkalmával, mily sérelmeket követnek el a horvát hatóságok ezen törvényen, midőn a magyar átiratokat és beadványokat egyszerűen visszautasítják s a magyar regnicolaris deputatiónak nem szabad mindezeket előhozni, hiszen akkor ez a deputatio nem egyéb, mint regnicolaris deputatio vagy a horvátok mulattatására, vagy pedig a horvátok félrevezetésére, vagy épen Magyarország jogának elalkuvására. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen kívül más eshetőség nincs és mert csak ezen három consequentia vonható le: én a határozati javaslathoz hozzá nem járulhatok. El nem fogadhatom annyival is inkább, mert szükséges már, hogy