Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-97

2S0 9?. országos ülés m'rcains 19. 1885. elnök ur mag.: hozott ide a ház elébe egy határo- | zuti javaslatot, melyben a közös országgyűlés kimondta, hogy a czímerek minden felirat nélkül alkalmazandók. (Igaz] ügy van! a szélső balon.) Ezen praecedens, mely a ministerelnök ur csele­kedete volt, az egy tény volt, melyet nem csak a gyorsírók jegyeztek fel, ez tény volt, melyhez a ministerelnök urnak következetesnek kellett volna maradnia. Ha ehhez következetes maradt volna. nem terjesztette volna elő ezen határozati javasla­tot, mely ezen praecedenssel épen ellenkező állást foglal el. (Jgas! Vgy van! a szélső baloldalon.) Nem lehet ezen határozati javaslatot elfogadni és meg­szavazni csak azért sem, mert az 1868. XXX. törvényczikk 70. §-a határozott intézkedést foglal magában. Ugyanis végső soraiban a következőket mondja: „Egyszersmind megállapíttatik, hogy ezen egyezmény az egyezkedő országok külön törvény­hozásainak tárgyú nem lehet és változtatás rajta csak ugyanazon módon, a mint létrejött, mindazon tényezők hozzájárulásával tétethetik, melyek által köttetett." Az első rész az,hogy ezen egyezmény az egyez­kedő országok külön törvényhozásainak tárgya nem lehet, vessző s ezzel a mondat be van fejezve. Következik a további rész, miként változtat ható meg a horvát kiegyezés. Ha arról van szó, hogy ezen 1868. vagy az 1873 ki törvény megváltoztattassék, akkor van regnicolaris küldöttségnek helye, de mivel most nem arról van szó, hanem csak értelmezéséről, vagy mint a ministerelnök ur magát kifejezte, tisztaságba helyezéséről, akkor nem lehet, nem szabad az 1868: XXX. törvényczikk értelmében azt külön országgyűlésben tárgyalni, az egyedül a közös országgyűlésen tárgyaltathatik. (Helyeslés a szélső balon.) Hogy ez valóban igy van, azt elég határozot­tan és világosan illustrálja a 31. §., a mely igy szól: „Azon tárgyakra nézve, melyek a magyar korona országai és ő Felsége többi orszá­gai közt közösek vagy egyetértőleg intézendők, valamint azokra nézve, a melyek maguk a magyar korona országid közt a fennebbi szakaszokban közöseknek jelöltettek ki, a törvényhozási jog a magyar korona összes országainak évenkint Pestre egybehívandó közös országgyűlését illeti." A 31. §. tehát megmondja, hogy az ily közös ügyek hol tárgyalandók, a Pesten összehívott országgyűlésen. A 70. §. megmondja, hogy külön ország­gyűlésen nem tárgyalható. Már pedig a ha­tározati javaslat, mely a kiegyezési törvény meg- \ sértése, vagy meg nem sértése felett lenne hivatva, j hogy regnicolaris bizottság által döntsön, egyenesen a törvénynek 31. és 70. §-aiba ütközik. De hogy • ez most a ministerelnök urnak czélzata, azt saját határozati javaslatának utolsó pontja mondja el és azt igen jól értelmezte a ház t. elnöke, midőn azt mondta, hogy a regnicolaris bizottság csak azon hatáskörben működhetik és járhat el, a mely hatáskör a határozati javaslatban körvonalozva van. Mit mond a határozati javaslatnak utolsó be­kezdése ? Azt mondja, válasszon a ház ennyi és ennyi tagot, mely a Horvát , Sziavon- és Dalmát­országok országos küldöttsége által előterjesztendő ügyeket a nevezett társországok küldöttségével megbeszélve, igyekezzék a fennálló kiegyezési tör­vény alapján minden netán felmerülhetett félre­értést elenyésztetni és tárgyalásainak eredmé­nyéről mielőbb tegyen az országgyűlésnek je­lentést. Vagyis kötött kézzel küldjük ki a magunk regnicolaris bizottságunkat, mert ezen határozati ja vaslat megköti és ebben rejlik azon czélzat, a mely elárulja a ministerelnök urnak irányzatát és törek­vését, hogy csak azt tárgyalhatják, a mit a horvát regnicolaris küldöttség tagjai elébe terjeszteni jónak látnak, vagyis a küldöttség ki lesz küldve nem azért, hogy a kölcsönös sérelmek megvitat­tassanak és azok kölcsönösen megvitattatva, egy­szersmind tisztáztassanak és elenyésztessenek, hanem csak azért, hogy a horvát regnicolaris deputatio tagjai terjeszszék elő sérelmeiket, csak azt tárgyalja a magyar deputatio, vagy igy van, a mint ezen határozati javaslatban meg van szó szerint írva, vagy nincs igy s akkor a minister­elnök ur óvakodjék tollat használni, mert a tollal nem tudja jól gondolatait kifejezni, de a mint látjuk, nem is tudja kellőleg elrejteni. {Derültség a szélső balon.) És vájjon a méltányosság meg­engedi-e azt, hogy midőn a horvát küldöttség tel­jes felhatalmazással megy a tárgyalásba, addig a mi küldötteink egyáltaláb in nem tudják, hogy mit mondjanak és meddig mehetnek el: mert az olyan regnicolaris küldöttség, mely csak a horvátok által teendő propositiókat tárgyalja és Magyar­ország sérelmeit elő nem hozhatja, az passiv, az nem nyerhet, csak veszíthet. Mily sérelmek kö­vettettek el Magyarországgal szemben a kiegye­zési törvényen, például a zászlótiprás alkalmával, mily sérelmeket követnek el a horvát hatóságok ezen törvényen, midőn a magyar átiratokat és beadványokat egyszerűen visszautasítják s a ma­gyar regnicolaris deputatiónak nem szabad mind­ezeket előhozni, hiszen akkor ez a deputatio nem egyéb, mint regnicolaris deputatio vagy a hor­vátok mulattatására, vagy pedig a horvátok félre­vezetésére, vagy épen Magyarország jogának el­alkuvására. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen kívül más eshetőség nincs és mert csak ezen három consequentia vonható le: én a határozati javas­lathoz hozzá nem járulhatok. El nem fogadhatom annyival is inkább, mert szükséges már, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents