Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-95
94. #r*ság»» ülés atáraaiBS 14 iSSS. 213 kataster az igazságnak és méltányosságnak megfelelően legyen megállapítva. A t. képviselő nr felemlítette, hogy az országos bizottság e tekintetben határozott. Igaz t. ház, hogy az országos bizottság hetes küldöttségének jelentésében volt egy pont, a melyben felvettetett az a kérdés, hogy nem volna-e helyes és méltányos a tiszta jövedelem megállapításánál figyelembe venni a változott közgazdasági viszonyokat. Erre azonban az országos bizottság mind ez ideig véleményt nem adott, hanem függőben tartotta azt mindaddig, mig a katasteri munkálatok ÍÍZ egész országban be lesznek fejezve. Kincs tehát még e részben megállapodás. A mi specialiter a jelen kérvényt illeti, ezzel nem lehet mást tenni, a mint ezt a t. képviselő ur is kívánta, mint hogy kiadassák a ministernek. Ha a kérvény olyanokat tartalmaz, a mik a minister hatáskörébe tartoznak: a minister intézkedni fog. Minthogy azonban a katasteri kérdéseknek csak csekély része tartozik a minister hatáskörébe, ha a kérvényben felhozott kérdések elintézése az országos bízottság jogkörébe vág, a minister nem tehet mást, minthogy a kérvényt az országos bizottsághoz, ennek együtt nem létében pedig a hetes küldöttséghez teszi át, mely fog alkalmat találni nrra, hogy a kérvény tartalmáról magának meggyőződést szerezhessen és ha szükséges, javaslatot terjeszszen elő. Kérem a t. házat, méltóztassék ebben megnyugodva a javaslatot elfogadni,(Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: A kérvény kiadatik a pénzügyministernek. Tibád Antal jegyző (olvassa): Sopron szabad királyi város közönsége, az 1870: XLII. t.-cz. 20. §. c) pontjában foglalt azon intézkedést, hogy a törvényhatóság közjavadalmainak haszonbérlőin kivül, azok sem lehetnek a törvényhatósági bizottság tagjai, kik a törvényhatósággal valamely más számadási viszonyban állanak: törvényhozási úton akként magyaráztatni kéri, hogy a bizottsági tagságra egyébként képes elem csak a legszorosabb értelemben vett számadási viszony alapján legyen kizárható. Vámos Béla előadó: T. ház! Hogy van-e szükség azon törvénymagyarázatra, melyre a kérvény vonatkozik, annak megfontolása első sorban az illető szakministerre tartozik Ez ügyre nézve tehát a kérvényi bizottság határozati javaslata ez : kiadatik a minister elnöknek, mint belügyministernek. Elnök: Kiadatik a ministerelnöknek, mint belügyministernek. Tibád Antal jegyző (olvassa): Temes megye közönsége a földadó-katasterben foglalt mívelési ágaknak a földbirtok egyes részleteire nézve később bekövetkező változásait a földadó- i katasteri nyilvántartásba oly hatálylyal átvezettetni kéri, hogy ez által az adóalap is megfelelő változás alá essék. Vámos Béla előadó: T. Ház! Ezen kérvény az 1875: VI. törvényczikk 1. §. második bekezdésének változtatását és 58. §-ának pótlását veszi czélba. Hogy fenforog-e ennek szüksége, e kérdéssel foglalkozni első sorban az illető szakminister van hivatva. A kérvényi bizottság tehát e kérvényre nézve a következő határozati javaslatot terjeszti be : kiadatik a péazügyministern k. Elnök: Kifädatik a pénzügyministernek. Ezzel a kérvények ezen sorjegyzéke le lévén tárgyalva, következik az interpellatio beadása. Trucia Péter: T. képviselőház! Egy idő óta az országban a nemzetiségek egymás közötti súrlódásai, ugy a társadalomban, mint a sajtóban oly mérvű lendületet vettek, hogy aggodalmat kelt minden az államérdeke és jövőjét szivén hordó állampolgárban s ezen súrlódások és mondhatni agitatio főtényezőiként egyrészt szerepelnek az államközegek egy része, kik hogy maguknak érdemeket szerezhessenek, a törvény korlátait nem ismerve, megfeledkezve szolgálati kötelességükhatásköréről, oly cselekvényeket követnek el, melyek a legnyugodtabb lelkű' állampolgárt is, megrendítik. Nem kellemes kötelességet teljesítek t. ház, midőn ez által épen az államközegek egyik ágazata, illetőleg a csendőrség által elkövetett törvényt és szabadság sértő megbotránkozó eljárásaiért a t. ház figyelmét kérve, a t. ministerelnök úrhoz egy pár kérdést intézni bátorkodom, ugyanis az eset következő, 'folyó év márczius hó 1-én vasárnap a délelőtti órákban Aranyos-Tordamegye Lupsa községében a csendőrség megjelenvén, a templomban isteni tisztelet teljesítésére megjelent lelkészhez a csendőrségi őrmester ezen rendeletet bocsátotta ki. „Tekintetes főtisztelendő ur! A törvény nevében felszólítom a mai napon minden nemű isteni tisztelet beszüntetését tudomásul venni. Lupsa 1885. márczius hó 1-én. Mezei Dániel s. k., őrmester." (Mozgás.) De nem sokára erre a csendőrség feltett szuronynyal a templomba megjelent s ugy az isteni tiszteletet teljesítő lelkész, mint az összes egyházi híveket, kik az isteni tiszteletre megjelentek, szuronyokkal a templomból azon kitételekkel, hogy templom helyett menjenek a korcsmába, kiűzte. A csendőrségnek ezen botrányos eljárása megdöbbentő, alkotmányos országunk keretén belül nem illeszthető, mert tiszta tudatában vagyunk t ház, hogy a vallásszabadság alkotmányos országunkban, mint a szabadság jogok egyik főeleme törvényileg beczikkelyezve van s ezzel szemben a végrehajtó hatalomnak azt tisztelni s nemcsak hogy ily botrányos módon megtámadni nem szabad, de sőt mint törvényes intézkedést azt oltalmába kell venni mindaddig, mig az a törvényben leli biztosítékát s az eltérés csakis oly esetekben igazolható, midőn az az összállam
