Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-95

£08 85 ^rszügos ülés márczias l-l. 18S5, bíróságról szóló törvényben pedig határozottan ki van mondva, hogy azok személyzetére alkalma­zandó a birói függetlenségre vonatkozó 1869: IV. íörvényezikk. Azt hitte a pénzügyi bizottság, hogy ennek következtében itt félreértés nem lehet arra vonatkozólag, hogy ezen törvényjavaslat ugy a királyi ügyészség, mint a pénzügyi bíróság sze­mélyzetére kiterjed. Azonban hogy ha épen bővítés szükséges, akkor természetesen nincs kifogásom az ellen, hogy a szöveg ugy állapíttassák meg, a niint TeleBzky képviselő ur indítványozta. Es miért nem ugy, mint Lázár Ádám képviselő ur ? Azért, mert ha már idézünk, az idézetnek teljesnek kell lenni, minden lényegest tartalmaznia és viszont a felesleges dolgot el kell hagynia. Lázár képviselő ur indítványa pedig épen e két hibában szenved: egyfelől nem terjed ki minden lényeges dologra, másfelől pedig feleslegest tartalmaz. Nem terjed ki az 1871 :IX. törvényczikk 7—13. §-aira; nem veszi tekintetbe azt a pontot, mely a birói függet­lenség fentartására vonatkozik. Már pedig erre nézve a jelen törvény nem tesz más módosítást, hogy 70 év helyett 65 év vétetett fel. Tehát fenn kell tartani azon lényeges dispositiókat, melyek a birói függetlenség biztosítására szolgálnak. De azonkívül elfelejtette idézni a birói függetlenségre vonatkozó igen lényeges 1869: IV. törvényczikket. a mely határozottan erre vonatkozik. Továbbá fel­vetsz egy felesleges dolgot, tudniillik idézi az 1871: IX. törvény czikk 11. §-át, holott ez a 11. §. egy átmeneti intézkedés épen arra vonatkozik, hogy nyugdíj-törvényt kell benyújtani. íme ez a nyug­díj-törvény itt van. Ezen indokok azok, a melyek arra bírnak, hogy ha a 64. §. első bekezdésének kibővítése szükséges, azon szöveghez járulok, melyet Teleszky képviselő ur nyújtott be és igy nem fogadhatom el a Lázár Ádám képviselő ur módosítványát. A mi azon módosítványt illeti, melyet Föld­váry képviselő ur nyújtott be, azt ezen pontban csakugyan felveendőnek tartom, tehát ahhoz hozzá­járulok; mert különben azon félreértés keletkez­hetnék, hogy azon erdészek, kik a társládához járultak, nincsenek kivéve e törvény hatálya alól, ez pedig nem szándéka & törvénynek, tehát fel kell venni a kérdéses társládák felemlítését, mint olyanokat, melyekre ki nem terjed a törvény ha­tása — inert most erről van szó. Végül Csanády Sándor t. képviselő ur indít­ványához sajnálattal bár, de nem csatlakozhatom. (Derültség jobbfelöl.) Nem csatlakozhatom pedig egyszerűen azért, mert egy törvény érvénybe lépé­sének mindig az az értelme, hogy az életbe lépte­tés napjától kezdve a benne foglalt intézkedések xekintetében mindenkire egyformán kiterjed és kivételt tenni egyik vagy másik irányban nem lehet. (Felkiáltások a szélső halon: Visszaható erő!) Bocsánatot kérek, ezen törvény a nyugdíj meg­| szabásáról szól; visszaható ere j e akkor lenne, ha a j most már nyugdíjazottak bármelyikére nézve a | jelen törvényben megszabott nyugdíjakat alkal­| maznók. De a nyugdíjképesség számítása tekinte­tében visszaható erőt nem tulajdonítunk a törvény­nek, ha azt a most még működőkre, tehát csak a jövőben nyugdíjazandókra nézve alkalmazzuk; mert ha a visszaható erőt ugy érteimeznők, mint Csanády képviselő ur kívánja, ebből az következ­nék, hogy 30, esetleg 40 esztendeig sem léphetne életbe a törvény. Igen természetes, hogy ha azon közegekre nézve, a kik most működnek, a jelen tör­vény életbelépésétőlkezdenőkszámítanianyugdíjat, ezen egész generatio egyáltalán nem részesülne annak kedvezményeiben. (Eüenmondásolc a szélső balon. Helyeslés jobbfelöl.) Én tehát azt hiszem, t. képviselőtársam & visszaható erőnek egészen más értelmet adott mint a eodifieatióban egyáltalán szokás s ennél­fogva módosítását el nem fogadhatom. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a 64, §-t az első pontban Teleszky képviselő ur módosításával, a b) pontban az általam, az e) pontban pedig Föld­váry Miklós képviselő ur által benyu)"tott módosí­tással elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Csanády Sándor: T. ház! (Halljuk!) Sza­vaim félremagyarázása miatt kérek szót. (Halljuk!) Ugy látszik a f. előadó vagy nem értette, vagy nem akarta érteni a mit mondtam. Én tisztán kimondottam, hogy a ministerek és államtitkárokra nézve kérem azt, hogy nyugdíjaztatásuk e tör­vény életbeléptetésétől kezdődjék. Es kérdem én a t. előadó urat, megtudná-e az osztó igazsággal egyeztetni azt, hogy az illető minister urak nyug­díjképessége attól az időtől fogva számittassék, a mióta a ministeri székben vannak ? Képesek-e önök visszaható erőt tulajdonítani annak a törvénynek? Hiszen ha visszaható erőt lehetne tulajdonítani neki, akkor nyugdíjazandók lennének azon minister urak is, kik a múltban működtek; én pedig azt hiszem, sem a nemzet, sem a nép érdeke nem kívánja ezt, annál kevésbé t. ház, mert a nemzet már is az elviselhetlenné vált nagy adók miatt az anyagi megsemmisülés szélére sodortatott. (Derültség.) Elnök: Rövidebben méltóztassék szavait helyreigazítani. Csanády Sándor: No hát, akkor bezárom beszédemet. (Élénk derültség.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. A 64. §-hoz több rendbeli módosítások adat­tak be, melyek azonban nem az egész szakaszra, hanem annak egyes pontjaira vonatkoznak; azt hiszem tehát, legczélszerübb lesz minden egyes pontnál az illető, módosításokat szavazásra bo­csátani. (Helyeslés.) Az első bekezdéshez Teleszky István és

Next

/
Thumbnails
Contents